Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)

2015 / 5-6. különszám - LVI. Hidrobiológus Napok előadásai

17 át húzódó problémát okozott a Duna-kutató számára. 2013-ban Gödön (az Állomás elhelyezésére az ötvenes é- vekben átadott épületben) a laborok, műszer- és kutatói szobák által biztosított mintegy 180 nm-en 17 kolléga dolgozott. A másik, hosszú évtizedeken át műkö­dő telephelyen, a vácrátóti Botanikus kert kastély épüle­tében a kutatói helyiségek összesen 170 nm-en láttak el hét munkatársat. A helyhiány miatt további kollégák az ELTE tanszékein dolgoztak, a VITUKI-ból érkező mun­katársaknak pedig átmeneti megoldásként egy családi házat kellett bérelni Gödön. (A Tisza-kutató Osztály Debrecenben, az MTA ATOMKI épületében nyert meg­A gödi épület (Fotó: Nősek János) Az intézet elhelyezésére több terv született, ezek egyi­ke volt a már említett, egy az MTA által a Budapest IV. kerületi önkormányzattól bérelt ingatlanra készült (2800 m2 területre, közel egymilliárd forint értékben megvaló­sítandó) terv. Többször felvetődött a meglévő gödi épü­let bővítésének ötlete is. Az ELTE vagyonkezelésében (problémás tulajdoni és üzemeltetési helyzetben) levő földszintes épület emelet-ráépítéssel megduplázott terü­lete azonban még mindig alatta maradt volna a teljes in­tézet befogadásához szükséges minimálisan szükséges területnek. A beruházás ugyanakkor 2013-más árakon több mint 500 millió forintba került volna. 2013 áprilisában, az MTA gazdasági igazgatójával tör­tént egyeztetésen a gödi bővítés (ahogy korábban az új­pesti beruházás) végleg elvetésre került. Világos megfo­galmazást nyert, hogy félmegoldások, jobb-rosszabb kompromisszumok helyett a DKI szakmai működését és fejlődését elősegítő valamennyi releváns szempontnak érvényesülnie kell, vagyis a hazai és nemzetközi elvárá­soknak megfelelő színvonalú működés elérése érdekében egy újonnan épített, testreszabott laboratóriumokkal, ha- j ótárolókkal stb. rendelkező épületre van szükség. Miu­tán első számú prioritás a Duna-kutatással foglalkozó munkatársak, laborok és műszerpark egy helyre költözte­tése volt, leggyorsabb és legolcsóbb, átmeneti lehetőség­ként felmerült az MTA tulajdonában lévő épületek vala­melyikében történő elhelyezés. A DKI működéséhez szükséges (a meglévő kutatói állományra és a kutatók ál­tal lefedett szakterületekre, tevékenységekre szabott) net­tó helyigény felmérését, majd a Vagyongazdálkodási Osztállyal történt keresést és hosszas egyeztetést követő­en megfelelő épületnek a korábban az Enzimoliai Kuta­tóintézet által használt budapesti, Kar úti ingatlan bizo­nyult. Az MTA infrastruktúra-fejlesztési programjának keretében ugyanis az MTA TTK Enzimológiai Kutatóin­tézet az új Természettudományi Kutatóközpontban ka­pott helyet. A megürült ingatlan üzemeltetését az MTA Létesítmény gazdálkodási Központja vette át, a DKI pe­dig a felújítási munkálatokat követően, 2014 júniusában költözhetett az épületbe. A felújítás és költözés költsége Az új budapesti épület bejárata Az új telephelyen □ mintegy 1000 m2 hasznos területen 20 labor, 15 iroda, tárgyaló, egy 70 fő befoga­dására képes könyvtár és rendezvényterem, vendégszo­bák, valamint csónaktároló és raktárhelyiségek állnak a DKI rendelkezésére. Az új székházban a korábban különböző városokban, szétszóran működő laborok egy helyre kerültek, lehető­séget teremtve a források, eszközök jobb kihasználására, a kutatók közötti hatékonyabb együttműködésre. Az új, tágasabb elhelyezés új laborok kialakítását, sőt új kutatá­si irányok elindítását is lehetővé tette. Utóbbihoz az is hozzájárult, hogy a DKI infrastruktúrájának fejlesztésése az eszközparkot is érintette. Elsősorban az MTA infra- struktúrális pályázatainak keretében 100 millió forintot meghaladó összegben került sor új eszközök beszerzésé­re. A Duna-kutató Intézet (és a teljes Ökológiai Kutató- központ) kutatási területeinek kiszélesítését szolgálja e- gyebek között egy új vízkémiai analizátor, egy fénypola­rizációs kutatásokat segítő polarimetriái eszközrendszer, az új kvantitatv növényanatómiai laboratórium eszkö­zei,valamint a felszíni struktúrák tanulmányozására és transzmissziós képalkotásra egyaránt alkalmas Magyar- országon egyedüli Zeiss EVŐ MA10 típusú pásztázó elektronmikroszkóp.

Next

/
Thumbnails
Contents