Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 5-6. különszám - LVI. Hidrobiológus Napok előadásai
16 Bővülő folyókutatás a bővülő Duna-kutató Intézetben (felkért előadás) Engloner Attila MTA Ökológiai Kutatóközpont, Duna-kutató Intézet, 1113 Budapest, Karolina út 29. Kivonat: Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézete az elmúlt másfél évben jelentős változásokon ment át. Személyi állománya bővült: kollégák csatlakoztak az ELTE tanszékeiről és a megszűnt VITUKI-ból, továbbá az intézet kiegészült a debreceni székhelyű Tiszakutató Osztállyal. A korábban szétszórtan, különböző telephelyeken (Gödön, Vácrátó- ton és Budapesten) dolgozó munkatársak 2014-ben egy közös budapesti székházba költöztek, ahol 1000 m2 alapterületen állnak rendelkezésre a Duna kutatását szolgáló laboratóriumok, könyvtár, továbbá irodák és raktárhelyiségek. A fejlesztések során több új, nagyértékű műszer beszerzésére is lehetőség volt, amelyek a Duna-kutató Intézet kutatási területeinek kiszélesítését szolgálják. A felkért előadásban rövid történeti áttekintést követően a fejlesztések legfontosabb lépései és az intézetben folyó főbb kutatások kerültek bemutatásra. Előzmények Közel hat évtizedes múltja során a Duna-kutató Intézet (DKI) több különböző intézményi szerkezetben is működött. 1957-ben Dudich Endre akadémikus javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel közös kutatócsoportot hozott létre. Az akkori gyakorlattól eltérő módon elnevezést is kapó kutatócsoport MTA Magyar Dunakutató Állomás néven jött létre és ebben a szervezeti formában működött 1976-ig. 1977-től az MTA Botanikai Kutatóintézetének (1984-től MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet) e- gyik osztályaként folytatta tevékenységét, továbbra is M- TA Magyar Dunakutató Állomás néven. Az állomás vezetői Dudich Endre (1957-1969), Szemes Gábor (1970- 1972), Bérezik Árpád (1973-1999), valamint 2000-2010 között □ egymást többször váltva 0 Oertel Nándor és Kiss Keve Tihamér voltak. Az első öt évtized történetéről, az előzményekről és a főbb kutatási irányokról két jubileumi kötet is összefoglalást ad: Fekete Gábor (szerk.) A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 50 éve (1952-2002), Vácrátót 2002; valamint Nősek János és Oertel Nándor (szerk.) "A Dunának, mely múlt, jelen s jövendő..." - 50 éves az MTA Magyar Dunakutató Állomása (1957-2007) Göd - Vácrátót 2007. Dudich Endre 2010-ben az MTA 180. közgyűlése Pálinkás József elnök előterjesztésére úgy határozott, hogy az Állomást önálló kutatóintézetté fejleszti, így 2011-ben megalakult a Duna-kutató Intézet (alapító biztos, majd megbízott i- gazgató: Guti Gábor). Az önáló intézet gazdasági ügyeit Tihanyban a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet gazdasági hivatala látta el. Az elkészült és az MTA Biológiai Osztálya által is elfogadott fejlesztési koncepció (benne a személyi állomány jelentős fejlesztése, valamint új elhelyezés közel egymilliárd forintos beruházással egy Budapest IV. kerületi (újpesti) önkormányzati ingatlanban) nem valósult meg. 2012-ben, az MTA kutatóhálózatának megújítása keretében létrejött az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK, főigazgató Báldi András), amelynek három intézetévé a Balatoni Limnológiai Intézet, a Duna-kutató Intézet és az Ökológiai és Botanikai Intézet vált. Az új struktúrában a Duna-kutató Intézet megbízott igazgatója 2012-ben Guti Gábor volt. 2013-tól Báldi András főigazgató egyben az intézet igazgatói pozícióját is átvette, és az igazgatói feladatokkal Engloner Attilát bízta meg. MTA ÖKOLÓGIAI —Hl K UTATÓKÖZPONT DUNA-KUTATÓ INTÉZET A Duna-kutató lógói A személyi állomány bővülése és a tudományos struktúra kialakítása 2012-ben az intézet engedélyezett összlétszáma 21 fő volt. A kutatói állományt érintő fejlesztésekkel egyebek mellett a korábban a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet részeként működő Tiszakutató Csoport DKI-hoz csatolásával, valamint a megszűnt VITUKI-ból kollégák átvételével a DKI létszáma 2014-re meghaladta a 30-at. Ezek a létszámok folyamatosan kiegészültek és kiegészülnek a kutatásban résztvevő doktoranduszokkal és az MTA fiatal kutatói álláshelyeken alkalmazott kollégákkal. A kutatóközpont működési szabályzatához igazodva 2013-ban került sor az intézeti struktúra kialakítására. Három osztály jött létre: a Hidro- és Növényökológiai Osztály (osztályvezető: Engloner Attila), a Restaurációs- és Állatökológiai Osztály (ov: Guti Gábor, majd Kriska György) valamint a Tiszakutató Osztály (ov: Borics Gábor). A kutató munka hatékony szervezésének, irányításának érdekében kutatócsoportok létrehozása is elkezdődött. 2014-ben két csoport alakult: az MTA ÖK DKI Makrofiton Ökológiai Kutatócsoport (vezetője Engloner Attila) és az Algológiai és Vízkémiai Kutatócsoport (vezetője Ács Éva). Elhelyezés, infrastrukturális fejlesztés A DKI munkatársainak elhelyezése, a kutató munkához megfelelő körülmények biztosítása már a legutóbbi személyi bővítéseket megelőzően is komoly, hosszú éveken
