Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)

2015 / 5-6. különszám - LVI. Hidrobiológus Napok előadásai

13

mintákból a nutrient táptalajon átlagosan 6,26 x 106, az R2A táptalajon 1,00 x 106 TKE ml'1 csíraszám értéket határoztunk meg. Az egyes időpontokban becsült átlagos csíraszám értékek 2,24 x 106, 7,22 x 106 és 1,43 x lO6 T- KE ml'1 voltak, vagyis a vízminták csíraszám értékei között sem a táptalajok, sem a vizsgálati időpontok szerint nem voltak jelentős különbségek.

A vizsgálatba vont busák közül valamennyi mintavételi időpontban véletlenszerűen választott 2-2 egyed elő- és utóbél tartalom mintáiból, valamint az 5 vízmintából származó bakteriális 16S rRNS génszakaszok DGGE vizsgálata során nyert sávmintázatok összehasonlító e- lemzésének eredménye az 1. ábrán látható.

Minta tiDusa

N

R

Mértékeevsée

1304/E

2,60 xlO8

2,86 xlO*

TKE g'

1304/ U

6,75 x 107

3,33 xlO7

TKEg'

6

6-1

1304/V

2,14x10

2,35 x 10

TKE ml

1305/ E

2,17 xlO7

2,75 xlO7

TKEg'

1305/ U

1,90 xlO7

4,07 x 106

TKEg'

1305/ V

1,43 xlO7

1,45 xlO5

TKE ml''

6

6-1

1309/ E

4,43 x 10

9,83 x 10

TKEg

1309/U

1,98 x 107

1,02 xlO7

TKEg'

1309/V

2.35 x 106

5,15 xlO5

TKE ml''

1. táblázat A balatoni busák elő- (E) és utóbél (U) tartalom, valamint a tóvíz (V) átlagos telepképző egység (TKE) értékei Nutrient (N) és R2A (R) táptalajon

1306-V

1305- V 1310-V

1309- V 1304-V

1310- 5U 1310-11U 1310-5E 1309-3E

1309-13U

1309- 3U

1304-12U

1304- 9U

1306- 9U 1306-5U

1305- 4U 1305-2U

1310- 11E

1305- 4E

1306- 5E

1305- 2E 1304-9E

1306- 9E

1304-12E 1309-13E

i ! n;:...l

l.i..........üi.

—i—i—i—i—i—i—i—i

30 40 50 60 70 80 90 100

Hasonlóság (%)

1. ábra. A különböző mintavételi időpontokból származó balatoni busa egyedek elő- (E) és utóbél (U) tartalmára, valamint a tóvíz mintákra (V) jellemző baktériumközösségek DGGE sávmintázata alapján szerkesztett UPGMA hasonlósági dendrogram

Az egyes mintáknak megfeleltethető gélsávokban lévő csíkok száma és elhelyezkedése alapján a vízmintákban előforduló baktériumközösségek külön csoportot képeztek és minden mintavételi időpontban egyértelműen elkülönültek a busa béltartalom minták baktériumközösségeitől (7. ábra). Ez utóbbiak néhány minta (pl. 1309-3 E; 1310-5E) kivételével a busa egyedek eltérő tápcsatorna szakaszai szerint további két (előbél és utóbél) csoportra váltak szét. A DGGE vizsgálatok alapján a busa béltartalom minták teljes baktériumközösségére jellemző domináns taxonok (legerősebben festődő csíkok) előfordulásában időbeni eltéréseket elsősorban az utóbél minták esetében lehetett megfigyelni.