Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 4. szám - Balogh Edina: Elfogy a jövőnk? Az ökológiai lábnyom alkalmazásának lehetőségei
74 Az ökológiai lábnyom bevezetése mellett szól, hogy egy 2009-2010. évben végzett felmérés szerint az alternatív gazdasági-környezeti mutatók közül Magyarországon egyértelműen az ökológiai lábnyom ismertsége a legnagyobb (CG&Partners Ltd., 2011). A felmérés során átlagos korú és végzettségű emberek ismeretét vizsgálták az alternativ mutatókra vonatkozóan. A válaszadók összesen mintegy 77%-a nyilatkozott úgy, hogy hallott már az ökológiai lábnyomról, közel 50 %-uk annak jelentésével is tisztában volt. A második helyezett Geniui- ne Progress Indicator (GPI) esetében ez az arány csak 47 %, ill. 22 % volt (CG&Partners Ltd.,2011). Magyarországon az utóbbi években több intézményben is folytatnak kutatásokat az ökológiai lábnyom témájában, pl. a Budapesti Corvinus Egyetem fenntarthatósági Indikátorok Kutatóközpontjában, illetve a Széchenyi István Egyetemen. Dr. Csutora Mária, ill. dr. Szigeti Cecília vezetésével számos tudományos publikáció jelent meg a témában angol, ill. magyar nyelven. A magyarországi kutatási projektek keretében sor került többek között városi szintű ökológiai lábnyom számítására (Győr), egy szervezeti egység, ill. egy adott rendezvény öko-láb- nyomának meghatározására is (Szigeti - Borzán, 2010). Összegzés Jelenlegi ismereteink alapján egyértelműen kimondhatjuk, hogy a „nyugati” életstílus, azaz a fejlett országok erőforrás felhasználási és hulladéktermelési gyakorlata globális léptékben nem fenntartható. Az emberiség többet „fogyaszt”, mint amit a Föld ökológiai rendszerként kínál számára, ezért az egyensúly megbomlott. E negatív trend megváltoztatásához a Föld lakossága részéről komoly változásokra van szükség. Az ökológiai lábnyom mint alternatív gazdasági-környezeti indikátor hatékony eszköz lehet a kezünkben egy fenntarthatóbb életforma kialakításához. Ez a komplex mutatószám ugyanis kifejezetten szemléletes és képes érzékeltetni az egyéni felelősséget is, így alkalmas lehet a hétköznapi emberek környezeti tudatosságának fejlesztésére. Hasznos eszköz lehet továbbá a nemzeti, illetve nemzetközi környezetvédelmi célok megfogalmazásában is. Hangsúlyozandó azonban, hogy az egyes országok, régiók egy főre eső ökológiai lábnyoma jelentősen eltérhet, ezt a tényt a közös célok kitűzésénél is figyelembe kell venni. Az ökológiai lábnyom mint indikátor alkalmazása mellett szól, hogy - számos, elsősorban a lokális alkalmazását érintő kritikai észrevétel mellett — ismertsége és elfogadottsága jelentős, globális szinten jelenleg a legjobb fenntarthatósági mutatónak tartják. Mind világszinten, mind Magyarországon kiterjedt kutatások folynak a HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 4. SZ. számítási módszerek fejlesztésére, finomítására vonatkozóan. A számítási eljárások gyakorlati alkalmazására számos példa ismert. Végezetül megállapíthatjuk, hogy az ökológiai lábnyom fogalmának megismertetése, a kapcsolódó kutatások folytatása és az alkalmazási területek további szélesítése (pl. a környezetvédelmi politikában önkéntes/kötele- ző ösztönző eszköz mérőszámaként való bevezetése) mindenképp kívánatos, hiszen hatékony segítségünk lehet abban, hogy ne “fogyasszuk el” a jövőnket. Irodalom: Borucke, M., Moore, D., Cranston,G., Gracey K., Iha K., Larson, J., Lazarus, e., Morales, J.C., Wackernagel, M., Galli, A.: Accounting for demand and supply of the biosphere's regenerative capacity: The National Footprint Accounts’ underlying methodology and framework. Ecological Indicators, Volume 24, January 2013, p. 518 Borzán, A. and Szigeti, C.: Területileg differenciált ökológiai lábnyom számítás módszertani problémái. Perspective: Revista de Stiinta si Cultura 16:(18) p. 42., 2012. Budai, P.: Ökológiai lábnyomunk - áttekintés. BME VKKT, Budapest, 2011. Csutora, M. (szerk.): Az ökológiai lábnyom ökonómiája. AULA Kiadó, Budapest, 2011. Ewing B., D. Moore, S. Goldfinger, A. Oursler, A. Reed, and M. Wa- ckernagel: The Ecological Footprint Atlas 2010. Global Footprint Network, Oakland, 2010. Ewing B., A. Reed, A. Galli, J. Kitzes, and M. Wackemagel. 2010. Calculation Methodology for the National Footprint Accounts, 2010 Edition. Global Footprint Network, Oakland, 2010. Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKl): Magyarország környezeti állapota 2013. Budapest, 2013. Szigeti, C. (szerk ): Kutatás az ökológiai lábnyom ismertségéről. Fenntarthatósági füzetek 3., CG&Partners Kft. Szigeti, C.: Ökológiai lábnyom mutató időbeli és térbeli elemzése. Journal of Central European Green Innovation 1:(2) pp. 51-68., 2013. Szigeti, C. és Borzán, A.: Ökológiai lábnyom mutató számítása. Gazdasági Élet és Társadalom 1-2: pp. 272-279., 2010. Szigeti, C. és Borzán, A.: Lokális ökológiai lábnyom számítás, kritikák és jó gyakorlatok. Polgári Szemle: Gazdasági és Társadalmi Folyóirat 3-6: pp. 122-139., 2012. Xu, S. - San Martin, I.: Ecological Footprint for the Twin Cities: Impacts of Consumption in the 7-County Metro Area. Metropolitan Design Center, College of Design, University of Minnesota. 2010. Wackemagel, M., Kitzes, J., Moran, D., Goldfinger, S. and Thomas, M.: The Ecological Footprint of cities and regions: comparing resource availability with resource demand. Environment and Urbanization (18) 1 p: (103-112), 2006. Wackemagel, M. and Rees, W. E.: Our Ecological Footprint: Reducing Human Impact on the Earth. New Society Publishers, Philadelphia, 1996. Winkler, S. and Galli, A.: The Ecological footprint and Green Economy: are we living within the Earth’s boundaries? Measure the Future We Want. Indicators for Inclusive Green Economy/Green Growth Policies, 04/12/2012. World Wildlife Found (WWF): Living Planet Report 2012. Biodiversity, biocapacity and better choices. WWF International, 2012. World Wildlife Found (WWF): The Ecological footprint. Europe 2005. WWF European Policy Office, Brussels, Belgium, 2005. www.epa.govwww.footprintnetwork.org A kézirat beérkezettt:2015. október 9-én BALOGH EDINA okleveles építőmérnök. 2013-ban szerzett PhD fokozatot a BME Építőmérnöki Karán. Jelenleg a KT1 Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésinformatikai és -környezeti Igazgatóságának tudományos munkatársa. Do we waste our future? Perspectives of the „Ecological Footprint” Balogh, E. Abstract: The resource overuse and waste production practice of the developed countries is not sustainable on a global scale. Mankind consumes more than the Earth - as an environmental system - offers, and therefore the equilibrium was disturbed. Ecological footprint, as an alternative economic-environmental indicator can be an useful tool to form a more sustainable lifestyle. The present article provides an overview of alternative economic indicators, presents the concept and the calculation methods of the Ecological Footprint as well as its perspectives.
