Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 4. szám - Varga-Lehofer Debóra Tünde: A felső-magyarországi Duna morfológiai változásainak elemzése
60 A vizsgált szakaszról elmondható, hogy napjainkban csak hajózási vízszint fenntartása érdekében történik mederkotrás. 3. Adatfeldolgozás 3.1. Rácsháló generálása Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által átadott medergeometriai felmérések eredményeként X,Y,Z (EOVY, EOVX, m.Bf.) koordináták, a 2005-2013 közötti időszakra álltak rendelkezésre. Azonban bizonyos é- vekben csak hiányos adatok vannak, illetve a 2008. évre a vizsgált szakaszra nincsenek medergeometria adatok (1. táblázat). Az adatok segítségével digitális medermo- dellt állítottam elő valamennyi vizsgált évre, hogy a különböző mederváltozási folyamatokat bemutathassam. Több feltételt kellett a medermodellek előállításakor figyelembe venni: a) Az egyes évekre vonatkozó medermodellek ugyanazon a rácshálón legyenek értelmezve, hogy köztük műveleteket végezhessek. b) Bizonyos magassági interpolációs technikák csak strukturált rácshálón értelmezhetők, ezért az elemzéshez használt medermodellt is strukturált hálón kell megadni. c) A rácsháló felbontása kellően finom legyen a térbeli változatosság kimutatásához, de az alapadatok sűrűségéhez képest ne legyen eltúlzottan részletes. d) A rácsháló keresztirányban csak akkora területet fedjen le, ahol minden évre rendelkezésre áll adat, különben a part közeli területek, ahol bizonyos évekre nincsenek adatok hibával terhelik a számításokat. Év Ország Felvízi vég rrkm| Alvízi vég |fkm| 2005 SK 1820 1778 MK 1778 1708 2006 VITUKI 1811 1708 2007 MK 1811 1779 SK 1779 1750 2008 MK 1843 1827 SK 1827 1811 2009 SK 1811 1749 MK 1750 1708 2010 MK 1790 1749 SK 1750 1708 2011 SK 1811 1775 MK 1736 1708 2012 MK 1811 1749 SK 1750 1708 2013 SK 1811 1749 MK 1750 1708 1. táblázat: Szlovák (SK) és magyar (MK) felmérések folyamkilométerei egyes években A strukturált rácsháló előállítását az SMS (Surface Water Modelling System) nevű program segítségével végeztem el ( www.aquaveo.com ). Jóllehet a középvízi medernél szűkebb szakaszt tudtam így lefedni, hogy a fent említett feltételek mind teljesüljenek, de a morfológiai változások számítása megbízhatóbb. 3.2. Interpolációs módszerek Mivel a nyers medermagassági adatok egy szórt pontú adathalmazként jelennek meg, a rácspontok magasságait interpolációs eljárással kellett meghatározni. Tekintettel az alapadatok térbeli eloszlásának jellegére - nevezetesen, hogy keresztszelvények menti mérési adatok állnak rendelkezésre - több, hagyományos interpolációs eljárás nagy hibával terhelheti az előállított medermodellt. A legalkalmasabb eljárás kiválasztásához a Tritthart és Ha- bersack (2011) és Tritthart et al. (2012) tanulmányait használtam fel. A tanulmány eredményeként az ún. á- ramvonal szerinti interpolációs algoritmus tekinthető a legpontosabb metódusnak valamennyi közül. A munka során ezt a módszert alkalmaztam. Ennek részleteit a hivatkozott tanulmány ismerteti. A magassági Az interpolációk elvégzésére a SSIIM (Sediment Simulation In Intakes with Multiblock) nevű programot használtam (Olsen, 2010). Felhasználva az egyes évekre rendelkezésre álló keresztmetszeti alapadatokat, a 2005 és 2013 közötti időszakra éves lépésközzel előállítottam a digitális me- dermodelleket. 3.3. Műveletek végrehajtása Az előző lépésben létrehozott modelleket a Tecplot 360 elnevezésű programba olvastam be, amely különböző műveletek végrehajtására ad lehetőséget. A legelső lépés a különbség-térképek előállítása volt. Ehhez két egymást követő év medermagasság adatait vontam ki egymásból időben visszafelé (pl. Z2oo6-Z2oo5)- Eredményként általában ± 1 méteren belüli változásokat tapasztaltam. Az ennél nagyobb eltéréseket megvizsgáltam és szükség esetén (pl. a mérésnél hiányzó adatok voltak egy gázló területén) az értékelésnél figyelmen kívül hagytam. A különbségtérképek felhasználásával a következő a- datelemzési módszereket választottam: a) Különbségtérképek mezőinek elemzése évenkénti lépésközzel és a teljes időszakra vetítve b) Hossz-szelvények: A sodorvonal menti magassági adatok kimentésével és grafikonon való ábrázolásával. c) Idősorok előállítása: ekkor a mederben egy pontot kiválasztva a pont 8 év alatt történt magassági változásait jelenítettem meg egy grafikonon. d) Hossz menti térfogatváltozások grafikus megjelenítése évenkénti lépésközzel és a teljes időszakra vetítve. e) Keresztszelvény menti átlagos medermagasság változás: A mederszintek átlagos változására készítettem diagramokat a teljes hossz mentén. f) Sodorvonal menti mederszint változások: Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy a sodorvonal mentén történt változásokat a teljes keresztszelvényben végbement változásokkal összehasonlítsam. 4. Morfológiai eredmények A morfológiai eredményeknél a vizsgált szakaszt legtöbbször három szakaszra osztva ismertetem. A felső szakasz az 1811-1785 fkm, amely a korábbi tapasztalatok szerint a legdinamikusabban változó rész. A középső szakasz az 1785-1720 íkm, ahol csekély mértékű változások voltak jellemzők a múltban. Erről a szakaszról kevesebb eredmény kerül ismertetésre. Az alsó, 1720-1708 fkm közötti szakasz Esztergom és Szob között nagyobb mértékű mederalak-változás feltételezésére adott okot, így ezt szintén külön kezeltem. 4.1. Különbség térképek Az 1811-1785 fkm szakaszon nagymértékű folyamszabályozásra került sor az elmúlt évtizedekben, a jobb és bal partot kőművek biztosítják, ami azt okozza, hogy HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 4. SZ.
