Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 4. szám - Varga-Lehofer Debóra Tünde: A felső-magyarországi Duna morfológiai változásainak elemzése
61 VARGA-LEHOFER D.T.: A felső-magyarországi Duna morfológiai változásainak elemzése a víz csak mélységében tudja alakítani a medret, hiszen az oldalirányú terjeszkedés a szabályozási művek miatt nem lehetséges. Az ábrán a kimélyüléseket és emelkedéseket + 1 méteren belül ábrázoltam, azonban helyenként a ± 2 métert is meghaladó különbségek találhatók, de a differenciáknak csak kis aránya tartozik ebbe a kategóriába. Elmondható, hogy a sarkantyúk és a vezetőművek gátolhatják a víz természetes meanderezésének alakulását, ezért sok esetben az áramlás kimélyíti a sodorvonal mentén a medret. Ezen a szakaszon a vizsgált időszakban a kimosódás jellemző. A jelentősebb lokális feltöltődések és kimosó- dások hátterében a vízfolyásban található műtárgyak (sarkantyúk, hidak), betorkolló mellékágak állnak. Érdemes megjegyezni, hogy a 2006-os és 2010-es nagy árvíz ezen a szakaszon kimélyülést okozott, míg a 2013-as, az eddigi legnagyobb árvíz nem okozott ilyen nagymértékű változást. Az 1797 és 1796 fkm-en a bal part közelében (a sodorvonal mentén) a meder állandó kimélyülése látható, kivéve a 2007-2009 és 2012-2013 közötti időszakokat (1. ábra). A jobb parti sarkantyúk és vezetőmüvek okozhatják, hogy a meder leginkább mélységében változik. A következő szakaszon, egészen az 1790 íkm-ig sarkantyúk és vezetőművek irányítják az áramlást. Az előző szakaszon már említett okból érthető, hogy a Duna medre itt is változatosan alakul, hiszen a vízhozam és hordalék függvényében térben változékony áramlási viszonyok jellemzők ezen a szakaszon. Az 1796-1794 fkm között a bal part közelében látható egy szakasz, amely intenzív változásokat mutat az évek során. Ennek vélhetően az az oka, hogy egy jelentős gázló található ott a mederben (Csicsói-gázló). A gázlós részt 2010-ben kisvízi időszakban mérték, így közvetlenül a gázló helyén nem áll rendelkezésre adat. Ennek megfelelően a különbségtérképeken jelölésre kerültek a hiányos adatok. A gázlót valószínűleg a 2006-os árvíz valamennyire megbontotta, de mivel az utána következő években, különösen 2008-ban, relatíve alacsony, 4290 m7s volt a maximális vízhozam, a gázló területén ismételten mederszint emelkedés jelentkezett a hordaléklerakódás következtében. Az 1788 fkm szelvényig az előző szakaszhoz hasonlóan számos gázló befolyásolja a folyó áramlási és hordalékvándorlási viszonyait. Itt is látható, hogy a 2006-os árvíz kimélyítette a medret, de a következő évek kisebb vízhozamai miatt a meder ismét töltődött. A 2013-as árvíz különös módon inkább lokálisan lerakta a hordalékát a szakaszon, minthogy kimélyítette volna. Az ilyen területeken a rendelkezésre álló adatok hiányában az interpolálás eredményét nem tudjuk figyelembe venni. /. ábra: Különbségtérképek 1799- 1788 fkm szakaszon Az 1785-1720 fkm szakaszon csekély mértékű meder- alak-változás történt a vizsgált időszakban, illetve erre a részre áll rendelkezésre a legkevesebb adat, mert nem minden évben készítettek felmérést, épp a relatíve stabilnak mondható medergeometria miatt. A vizsgált Duna-szakasz alsó részén (1720-1708 fkm) a felvízihez képest kisebb mértékű változások tapasztalhatók. A szakasszal kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a nagymarosi vízlépcső építéséhez körtöltéseket használtak a mederben. Ezek környezetében a hordalék
