Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 3. szám - Dobos Irma - Scheuer Gyula: A Komárom és Esztergom között Szlovákiával közös Duna szakaszon feltárt hévizek hidrogeokémiai összehasonlító vizsgálata
8 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 3. SZ. 4/A. ábra. A komáromi és a komárnoi hévízkútak mak- roelemeinek eloszlása grafikusan és egyenérték %-os értékei kördiagramban 4/B. ábra. A komáromi (l.jelü) és a komárnoi (2. jelű) kutak vezető nyomelemeinek eloszlása grafikusan és e domináns elemek %-os adatai kördiagramban megadva 10000 pg/1 feletti kategóriába sorolható stroncium 11500 fxg/1 mennyiséggel, 1001-5000 fxg/I között helyezkedik el a lítium (2390 pg/1), a bór (1930 pg/I), a bróm (3560 pg/1) és a fluor (2000 Aig/I), 100-1000 pg/1 kategóriába sorolható be az alumínium (150 pg/1), a bárium (100 pg/I) és a jód (410 pg/1). A többi vizsgált elem mennyisége már 100 (tg/1 alatti. A stroncium dominanciája kiugró jelentőségű, de ehhez kapcsolódnak még jelentős mennyiséggel a lítium, a bór, a bróm, a fluor és ide sorolható még a jód is. Ezért megállapítható, hogy a vízben a stroncium mellett a halogének dominanciája jelentkezik, ehhez még a lítium és a bór is kapcsolódik. így rögzíthető, hogy a komárnoi hévíz gazdag nyomelemekben és egyes elemek jelentős mennyiségei kihangsúlyozzák a víz egyediségét nyomelemek vonatkozásában, és ez a 4/B. ábrán is megfigyelhető. 3.2. A dunaalmási Csokonai-forrás (3. jelű) és a patincei karsztkút makro- és mikroelemeinek ismertetése E langyos vizű csoportok a Duna két partján helyezkednek egymással megközelítően szemben. így a két e- lőfordulás közötti távolság nem éri el az 1 km-t. A vízvizsgálatokat a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat. A dunaalmási Csokonai-forrás és a Patince-i karsztkút makro- és mikroelemeinek szemléltető táblázata Ország Magyarország Szlovákia nyomelemek pg/1 hely Dunaalmás Patince 3 4 3 4 vízkivétel Csokonai-forrás fúrt kút 200 m mély Li 65,1 420 Mo 0,05 10 vízhőfok 24 °C 26,2 °C Be 0,05Sn 0,05PH 7,19 6,9 B 107 187 Sb 0,04összes old. só 679 mg/1 683 mg/1 Al 0,97 23 Cs 2,48mg/1 eé. % mg/1 eé. % V 0,31Ba 89,5 100 Na 18,9 9,5 22,2 10,4 Cr 0,50 20,0 La 0,05K 2,75 0,8 4,9 1,3 Mn 1,60 030 w 0,05Ca 81,6 47,4 82,5 44,4 Co 0,12 10,0 Ti 0,05 20,0 Mg 43,9 42,1 48,1 42,6 Ni 0,20 5,0 Pb 0,05 9,6 Cl 10,6 3,38 24,7 7,6 Cu 0,27 9,0 Bi 0,05so4 45,0 10,6 40,3 8,2 Zn 0,82 6,6 Th 0,05hco3 461 85,4 457,5 82,4 As 0,21 0,0 U 0,05 0,1 vízadó kőzet dunai kavics triász mészkő Se 0,50Br 92,6 100 víztípus karsztos hévíz karsztos hévíz Rb 534I 13,7 40 vizsgálta MÁFI 2010 Franco O. et al. 1967 Sr 660 800 F 600 540 térképi szám 3 4 nyomelemek száma Magyarország 30 db Szlovákia 19 db 3.2.1. A dunaalmási Csokonai-forrásnál a kb. 4,0 m 0-jü kb. 5,0 m mélységű beton falazatú aknából történt a mintavétel. A vízkémiai vizsgálatok a következő eredményeket szolgáltatták: A víz hőmérséklete 24 °C, pH-ja 7,19, az összes oldott sótartalom pedig 679 mg/1. A kationok közül a domináns makroelem a kalcium 81,6 mg/1, amely 47,4 eé. %-ot képvisel. A második elem a magnézium 43,9 nig/1-rel és 42,1 eé. %-kal. így megállapítható, hogy a vízben a földfémek 89,5 eé. %- ban fordulnak elő és ebből eredően mint alapvető típus meghatározó szerepet játszanak. A nátrium és a kálium együttesen 21,6 mg/1 és csak 10,3 eé. %-ot képviselnek. Ezért az alkáliak csak alárendelten vesznek részt e víz kémiai összetételében és alakításában.
