Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 3. szám - Dobos Irma - Scheuer Gyula: A Komárom és Esztergom között Szlovákiával közös Duna szakaszon feltárt hévizek hidrogeokémiai összehasonlító vizsgálata
5 DOBOSI^SCHEUERGY|AKomáromés^s£ergomJcözM Ennek ellenére a fúrás igen érdekes mind földtani, mind vízföldtani eredményeket szolgáltatott, mert feltárt egy olyan holocén árokrendszert 38 m-ig, amely váltakozva Által-ér és Duna eredetű kevert kavicsos anyag mellett többször megismétlődő édesvízi mészkövet ha- rántolt -70 mhogy a forrásnál dinamikusan változó rétegsor alakult ki árokképző süllyedő mozgások hatására. A megismert rétegek azt bizonyítják, hogy a forrás működése során dinamikusan érvényesültek olyan feltételek, amelyek az oldott mészanyag kicsapódásának kedveztek. ig. A váltakozó rétegsor azt bizonyítja, Rétegsor 108 Brof Tektonika Kor Üledéktipus AUCKinto vízmintám es lOKUortenen eseménysor A tómcdcnce mozgása .Süllyedés fázisai cs mértékük V ... * y v mocsári fekete agvag 3,0 mocsári felhalmozódás ártéri lassú süllyedés- _------homokos homoklisztcs 9,0 ártéri felhalmozódás hévforrástó megszűnése hévforrásműködés lassú süllyedés V. 9 m tavi édesvízi mészkő hévforrástó lassú sülly edés .....i....... 1 ......!. 11,0 t IV. e Kv •. ^ ^ folyóvízi kavics 15,0 folyóvízi elöntés és üledék képződés 4*-5C l gyors süllyedés 6 ni o j j tavi édesvízi mészkő hévforrástó lassú süllyedés 0 • . J 1 16,0 •* v> III. 4 m 1 e “■* o . ^ . folyóvízi kavics 19,0 folyóvízi elöntés és üledék képződés > gyors süllyedés •4» U tavi életnyomokban gazdag 5 £> © édesvízi mészkő (parti hévforrástó V "g tj..... fácies) s lassú süllyedés » ::b 27,0-© 11. 12 m a. «* © • <> folyóvízi kavics 31,0 folyóvízi elöntés és ülcdékképződés ! £ gyors süllyedés u. ~ 1 Ti^t tavi életnyomokban gazdag édesvízi mészkő (parti fácies) 36.0 hévforrástó kialakulása és a karbonátos üledék képződés megindulása JS '.2 a u .2 lassú süllyedés 1. ...... folyóvízi kavics 38.0 folyóvízi tevékenység és üledék képződés gyors süllyedés-^£clső pannóniai Triász'*' »g>»g* ***»P »Izvezcló karbonátos kőzet 'sv vízvezető járatok megnyílása ^lepusztulás forrásra üköd és megindulása 3. ábra. A dunaalmási Csokonai-forrás környezetében a holocénben lezajlott főbb környezeti változásokat szemléltető ábra A feltárt dunaalmási árokképződés felső-pleisztocén- holocén kisebb széthúzásos riftesedéses mozgásokkal hozható összefüggésbe, amely bizonyítéka annak, hogy az Által-ér völgyében, amely kifut a Dunára, a közelmúltban milyen dinamikus mozgások zajlottak le és ennek eredményeként jelentős vastagságú iszapos kavicsos agyag halmozódott fel közbetelepülő édesvízi mészkővel. A mozgások ma is aktívak, mert Réthly Antal leírása szerint 1815-ben olyan erősségű földrengés volt, a- mely a község nagy részét romba döntötte. E rengés 4,4 amplitúdójú volt és az epicentrum intenzitását pedig 6,0-nak adják meg (Zsíros T.-Mónus P.-Tóth L. 1988). Ebből valószínűsíthető, hogy a rengés kihatott a karsztrendszerre, amelynek vízkészlete is lengésbe jött, és a más forrásoknál tapasztalt leírások szerint ilyen esetben a forrás erőteljesen felszökik jelentős folyóvízi homokot ragadva magával, és hozama a vízlengés erősségétől függően hol megnövekszik, hol pedig csökken, majd lassan visszaáll egy idő után az eredeti állapot. Összefoglalva megállapítható, hogy a forrás környezetében a lemezmozgásokkal összefüggésben ma is aktív szeizmotektonikai folyamatok mennek végbe, és hogy a dunaalmási földrengés kihatott a Duna bal parti patincei vízrendszerre is. A földrengés nem csak a vízrendszert érintette, hanem a Dunát és a folyót kísérő kavicsos üledékeket, ártéri lerakódásokat és az ezekben tárolt talajvizet is. A folyó is a rengés hatására lengésbe jött és a komáromi tapasztalatokat figyelembe véve elöntötte árterét és így a forrást is, miközben a folyóvízi üledékek és az abban tárolt talajvíz is lendületbe jött, és homokos vízként felszínre tört. így a rengést követően három víztípus keveredett egymással. Valószínűsíthető, hogy a rengés átrendezte a forrás feltörési helyeit is, az édesvízi mészkő rétegek pedig kimozdultak e- redeti helyzetükből és helyenként eltörtek. A folyóvízi ü- ledékekben is jelentős szemszerkezeti átrendeződés ment végbe olyan helyeken többek között, ahol a rengést követően a talajvízzel együtt iszapos, homokos apró kavicsos anyag tört fel a felszínre. A földrengések hatásával részletesen foglalkozunk még a 6. fejezetben Komáromnál, ahol a rengés kiváltotta jelenségeket a szemtanúk beszámolóira támaszkodva tárgyaljuk. 2.4. A páti (Patince) fürdőt Szlovákia legdélebben fekvő települése, Pat község szomszédságában, Komáromtól 15 kilométerre Párkány irányában alakították ki. A strandfürdő és a körülötte elterülő üdülőfalu a 160-200 m mélységből feltörő 27 °C-os kút környezetében épült ki. Itt még a század első felében 26 °C-os karsztos források törtek fel, amelyek jelentős hozammal a dunai üledékeken áttörve csapolták meg a karsztvízrendszert. A fürdő területén 1977-ben egy 25x50 m-es és 10x15 m-es medencét töltöttek fel langyos vízzel. Az első kutat feltehetően a magyar oldal gazdag forrásainak és kútjai- nak hatására kezdték telepíteni és létesíteni. Az SB-1. sz. 225,5 m mély kútból 1800 1/min 27 °C hőmérsékletű, sok nátriumot, 53,08 mg/1 szulfátot tartalmazó kalcium- magnézium-hidrogén-karbonátos szubtermális ásványvizet termeltek ki; az összes ásványi anyagot 726,47 mg/1- nek határozták meg.
