Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 3. szám - Dobos Irma - Scheuer Gyula: A Komárom és Esztergom között Szlovákiával közös Duna szakaszon feltárt hévizek hidrogeokémiai összehasonlító vizsgálata
6 Patincéhez 1 km-re létesült egy 10x20 m-es 2 m mély medence és azt 600 1/min 6,7 mg/1 kénhidrogén tartalmú, 24 °C hőmérsékletű langyos vízzel töltik fel. Az SB-2. sz. 160 m mély kutat 1971-1972-ben fúrták és a 129,0-146,0 m közötti triász dolomitot nyitották meg. A 4000 1/min vízmennyiséget +1,25 m-en veszik ki és rekreációs célra használják. A nyugalmi szint +5,55 m -en állt be. A langyos víz kalcium-magnézium-hidrogén- karbonátos jellegű, jelentős mennyiségű (55,55 mg/1) szulfát-tartalommal. Az összes ásványi anyag 702,1 mg/1. A rekreációs gyermekmedence vízhőmérséklete 27- 28 °C, a kisgyermekmedence vízhőfoka 27-30 °C, az ú- szómedence vízhőfoka 27-29 °C, a sportmedence, az ü- lőmedencében a víz hőmérséklete 30-34 °C-os. A három csúszda (Anaconda, Kamikaze, Family-szupercsúszda) teljes hossza 150 m. A langyos vizet minden bizonnyal hőszivattyúval vagy egyéb módon melegítik fel. Joggal valószínűsíthető, hogy a komáromi és az 1815- ös dunaalmási földrengés erőteljesen hatott itt is az egykori természetes forrásokra. 2.5. Esztergomban a Várhegy tövében, a Szent Tamás-hegy aljában és a Dunához közel fakadó langyos forrásokat használták fürdésre, gyógyításra a rómaiaktól a 20. század elejéig a helybeliek és a városba látogatók. A 19. században is működő fürdőházat a helybeli Takarékpénztár megvásárolta és nagy, nyitott uszodával egészítette ki. A közeli óvoda részére nem sok sikerrel kis mélységű kút fúrásával próbálkoztak. A Takarékpénztár mégis úgy döntött, hogy egy nagyobb mélységű fúrással megoldható a tervezett vízellátás. A kútra és a hasznosításra Rigler Gusztáv kolozsvári egyetemi tanár adott javaslatot, és a fúrást Zsigmondy Béla kezdte, majd a német Raky fúrócég 323,5 m-ben sikeresen be is fejezte. Eredeti feljegyzés szerint a 29 °C hőmérsékletű vizet a II. világháborúig a triász mészkő felső 100 m-éből kapta, és eredetileg naponta 3-7000 m3-t adott a Szent István artézi kút a terepszint felett. Jelenleg 200 m7h 28 °C hőmérsékletű langyos vizet vesznek ki a terepszint alatt 4,65 m-en, míg a nyugalmi szint ugyancsak a felszín a- latt maradt 4,13 m-en (2011). Szoros összefüggést állapítottak meg korábban a vízhozam és a Duna vízállása között. Ebben az időben a vízhozam a 2700 1/min alá soha nem csökkent (Schulhof Ö. 1957). Az 1920-as években még palackozták is Szent István forrásvíz néven. Az első elemzést Lengyel Béla, a következőt 1913- ban Hankó Vilmos végezte, aki még lítiumot is meghatározott benne. Az 1953. évi elemzés már több alkotót vizsgál és eszerint a bromid 0,06, a jodid 0,01, a fluorid 0,68 mg/1, az összes ásványi anyag tartalom 941,00 mg/1. Minősítése: gyógyvíz. Esztergomi epicentrummal a földrengés kataszter szerint három rengés pattant ki, de a nagy komáromi rengés is károkat okozott a városban. Az 1889-es, az 1934. és 3.1. A komáromi és a komárnoi kutak makro- és mikroelemeinek ismertetése (1. táblázat) 3.1.1. Komárom. A Komáromi Gyógyfürdő és Strand hévízellátását biztosító kút a város nyugati részén létesült. A termelt víz triász időszaki mészkőből származik. 1952. évi rengés azt jelzi, hogy a város alatt és környezetében ma is aktív lemezmozgások és ezzel kapcsolatos feszültség felhalmozódások mennek végbe, amelyek 3,2, 4.1 amplitúdójú rengésekkel oldódnak ki. Nyilvánvaló, hogy ezek a rengések kihatottak a karsztos hévforrásokra is lengésbe hozva a rendszer vízkészletét. 2.6. Párkány (Stúrovo) elsősorban fürdőváros. A VADAS üdülőkomplexum termálfürdője különböző méretű felújított medencéivel, fedett uszodájával 12 500 látogatót befogadó kapacitású. 1948-ban egy 96 m mély fúrás létesült, és ebből 72 1/min 39 °C hőmérsékletű vizet termeltek. Az 1964. évi IGHP vegyelemzés szerint a víz kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos igen sok szulfát (131,68 mg/1) tartalommal. Az összes ásványi anyag 712,34 mg/1. Jóval eredményesebb lett az 1973-ban létesült 148,55 m mély kút, amely a 16,5 m triász dolomitból (68,4- 132,3 m közötti összletből) -2,2 m-en 39 °C hőmérsékletű 4272 1/min (71,2 1/s) hévizet termeltek ki. Ebben a szulfát már alig kevesebb, mint az 1. sz. kútban, ahol 29,53, itt pedig 28 a Than-féle eé. %. A nyugalmi szint + 1,57 m-en maradt. A gáz mintegy 2/3-a szén-dioxid. Feltehetően 132 m-ig csövezték le a fúrást és ez alól termelik a hévizet. A termálfürdő története 1973-ban, az üdülőkomplexum építése pedig 1976-ban kezdődött. 1977-ben egy 25x20 m-es medencét, majd 1978-ban a többi medencét adták át. A fürdő fokozatosan büfékkel, bungalókkal, 1983-ban szállodával bővült. Szlovákia e- gyetlen hullámmedencéje, a 3800 m2-es Laguna is itt a- lakult ki. Megjegyezzük, hogy Réthly Antal szerint Párkánynál volt egy gyenge lökésből álló rengés 1885. május 14-én. Károkat nem jeleztek. 3. Az egyes mintavételi helyek makro- és mikroelemeinek ismertetése és hidrogeokémiai adottságaik E fejezetben a Duna jobb és bal partján, Komárom és Esztergom közötti Szlovákiával közös folyószakaszon létesített hat karsztos hévíztermelő helyek makro- és mikroelemeinek adottságait tárgyaljuk. E helyeket az 1. ábrán közöljük, amelyen belül feltüntettük még az ismertetésük származási sorrendjét is Komáromtól kezdve egészen Esztergomig párosításokkal, miután a vízkivételeket gyakorlatilag csak a Duna választja el egymástól. A hazai Duna mentén települő komáromi kút, a dunaalmási Csokonai-forrás és az esztergomi kút nyomelemeit az e- lőzőkben hivatkozott kiadványban már ismertettük (Dobos I.—Scheuer Gy.—Kele S. 2012), de ezt most kiegészítve makroelem összetételüket is közöljük. A szlovák oldalon a komárnoi, a patincei és a Stúrovoi hévíz makro- és mikroelem adottságait pedig a szlovák hidrogeoló- gia irodalomból vettük át (Franko O.-Gazda S.-Mi- chalícek M. 1975). A makro- és mikroelem vizsgálati adatokat párosával az 1., 2., 3. táblázatban közöljük. A hévíz hőmérséklete 62 °C, pH-ja 6,87, összes sótartalma 1250 mg/1. A kationok közül domináns a kalcium 145 mg/l-rel és 41,6 eé. %-kal. Ezt követi a nátrium és a kálium 154 mg/1 és 37,5 eé. %-kal, majd a magnézium következik 43.1 mg/1 és 20,4 eé. %-kal. így a földfémek dominanciHIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 3. SZ.
