Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)

2015 / 2. szám - Fehér Zsolt Zoltán: Talajvízkészletek változásának geostatisztikai alapú elemzése - a rendelkezésre álló információk természete és feldolgozása

22

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015, 95, EVF. 2. SZ.

Az így kapott egyenletek segítségével (2. táblázat) e- lőállítottuk az egyes évekhez tartozó talajvíz grideket (6. ábra). Az eljárás nagyon könnyen kivitelezhető, ellenben a becsült értékek az egyes U grid pontokban kizárólag a y(u) magasságértéktől függenek. A regressziós függvény a „globális” statisztikákon alapul, következésképpen a becslés figyelmen kívül hagyja a környező állomások talajvízszintjeit, továbbá a regressziós maradék értékek r(ua) = -(ua) ” /’(jT(uai)) térbeli autókorrelációját is.

640000 65D00C 6«0Ö0C 700000 72CÖO0 740000

6. ábra. A talajvíz tengerszint feletti magassága 2003-ban (A) és az 1976-2003 közötti talajvízszint változás méterben kifejezett mértéke (B) a regressziós módszer alapján, a Duna—Tisza közén.

6.2 Krígelés a lokális várható értékek eltávolításával A „Simple Kriging with local means” (krígelés a lokális várható értékek eltávolításával; SKlm) eljárás alaphipotézise, hogy a talajvíz stacionárius várható értékét térben változónak tekintjük, és a talajvízszint és a dombor- zatmodell között fennálló fuggvénykapcsolat alapján grid pontonként határozzuk meg. Ez a fuggvénykapcsolat az egyes évekre lehet az előző fejezetben bemutatott (2) regressziós függvény. Ekkor a krígelés várható értékét a grid pontra jellemző 771^ becsült regressziós értékkel helyettesítjük:

n(u)

ZsKlm(w)- ^<u) = X ^K(u)[r(ua)- m^(ua)]

9 si

(3)

Ha a helyi várható értéket a 2. táblázat alapján állapítjuk meg, a becslés felírható az egyes U pontokban reg

resszióval becsült /(y(u)) = (u) várható értékek

és az egyszerű krígeléssel becsült r(ua) regressziós maradék komponens értékek összegeként:

n{u)-SKlm(u) = f (yGÖ) + y A|K(u)r(ua)

161,5a

Ö=1

YsKimih) = 0,47590 4 0,55577 *

5ph( 3

71,5°

(4)

ahol a

34477 m 23 700 m

(5)

súlyokat az egyszerű krígelés egyenletrendszerének megoldásaként határozzuk meg (Isaaks és Srivastava, 1989) a regressziós maradékokra felállított variogramm modell felhasználásával (5). Ezt a modellt használtuk fel az 7. ábra előállítására. Látható, hogy a magasság hatása a talajvíz térképen kevésbé kifejeződő, mint a lineáris regresszióval előállított térkép (6. ábra) e- setében.

m

7. ábra. A talajvíz tengerszint feletti magassága 2003-ban (A) és az 1976-2003 közötti talajvízszint változás mértéke

méterben (B) az SKlm módszer alapján.