Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 2. szám - Molnár Béla - Jenei Mária - Bedbur, Echart - Schmitt, Manfred: Tavak és tavi karbonátok sajátosságai a Duna-Tisza közén
MOLNÁR B. - JENEI M. - BEDBUR E. - SCHMITT M.: Tavak és tavi karbonátok ... 9 Összegezve megállapítható, hogy a gödrök felszíni vizeiben a kémiai elemek értékei lényegesen nagyobb ingadozásokat mutattak, mint a talajvizek. Ez a csapadék és a párolgás gyorsabb hatásának az eredménye. A tavak vizsgálati eredményei A tavak közül a Kelemenszéket ki kell emelni, amelyben a vízborítás egész évben jelen van. a tó vizét 2004 októbere és 2006 decembere között elemeztük (5. táblázat). Az összes sómennyiségen belüli elemeket pedig 2005 március és május között vizsgáltuk. A víz hőmérséklete a mérések idején 0,0-35 °C, a lég- hömérséklet pedig -3-35 °C között változott. A pH 6,81 - 9,45-öt ért el, tehát a felszíni gödrök vizéhez hasonlóan igen szélsőséges volt. A redoxpotenciál is hasonlóan ingadozott, mert -1,0—151,0 közötti volt. Ugyanez az ös- szes-sómennyiségre is jellemző, amely 256-8112 mg/1 közötti volt. Érdekes a 2004 október és december közötti igen kis érték, amely 256,0-799,2 mg/1 közötti. 2005-ben a nagy hó miatt csak márciusban tudtuk az első mintát gyűjteni, értéke 3304 mg/l-ről, év végére folyamatosan növekedve 4168 mg/l-t ért el. A 2006-os évben áprilisban és májusban még csak 3600 mg/1 körüli volt az értéke, de év végére folyamatosan 8000 mg/l-re növekedett Méréseink előtt Szépfalusi J. (1976) is végzett a tavon vizsgálatokat. Az általa kapott értékek és főleg azok tendenciái a miénkel egyezést mutatnak (5. táblázat). Az összes-sómennyiségen belüli elemeknél a kalcium 45,5-122,5, a vas 2,1-9,2, a kálium 4,8-6,8, a magnézium 9,8-22,7, a mangán 0,2-0,7, a nátrium 1092,0- 1189,1, a szilícium 6,3-19,7, a klorid 554,8-593,9, a szulfát 81,5-106,9 mg/1 között jelent meg. Ezek a felszíni gödrök vizének összetételével mutatnak rokonságot. A többi tóvíz legtöbbször az évnek csak egy részében és főleg a téli hóolvadás és csapdék után tartalmazott i- gen sekély, alig néhány cm mélységű vízborítást. A Szappanosszék 2004 áprilistól 2006 decemberéig 17-szer tette lehetővé a vízmintavételt. A kapott eredmények közül kiemelhető, hogy a pH 6,5-7,86 közötti volt. Az összes-sótartalom 278,4-1289,9 mg/1 között változott. Minden esetben úgy, hogy év elejétől év végéig, vagy a kiszáradásig a sótartalom a párolgás miatt emelkedett. A Ródliszéknél még rövidebbek voltak a vízborítások. Ugyanazon időtartamon belül, mint a Szappanosszéknél összesen nyolc alkalommal lehetett vízmintát gyűjteni. Mivel egy-egy vízborítási időszak igen rövid volt a kapott értékek alapján nehezebb törvényszerűséget megállapítani. Annyi azonban látszik, hogy a pH adatok itt is szórnak 6,47-8,02 közöttiek, és mivel vízborítás csak év elején volt, amikor a párolgás még alárendelt az összes- sómennyiség csak 428,0-547,2 mg/1 közötti. Néhány külföldi tó vizének összehasonlító vizsgálata A szakirodalom szerint a törökországi Tűz Gülü a világ legsósabb tava. 2003 szeptemberben a tóból gyűjtött víz pH-ja 7,31, oldott sótartalma 18720 mg/1 volt. Törökország konyhasó szükségletét részben innen biztosítja. 2004 szeptemberben a nyugat tuniszi Chotte El Fejaj tóból vett minta pH-ja 7,08, az összes-sótartalma 1880 mg /1 volt. E tavak arid éghajlatú területen vannak. Kémiai összetételük a Duna-Tisza közi tavaktól eltérő, nem nátrium-karbonátot, hanem nátrium-kloridot tartalmaznak. Néhány svájci humid terület tavának 2006 júliusában begyűjtött vizét is elemeztük. A Zürichi-tó vizének pH-ja 7,33, redoxpotenciálja -31, oldott sótartalma pedig 294 mg/1. A Genfi-tó kikötői vizének pH-ja 6,89, redoxpotenciálja 1,0, sótartalma pedig 316 mg/1 volt. Ugyancsak a Genfi-tóból a Chillon várkastély mellől vett vízminta pH-ja 7,87, redoxpotenciálja -57, összes-sótartalam 306 mg/1 volt. A Lago Maggiore vize Locamónál 7,15 pH-jú, -13 redoxpotenciálú és össz-sótartalma 189 mg/1. A Lug- gano tó vize a városnál 7,1 pH-ú, -7,0 redoxpotenciálú és 260 mg/1 sótartalmú. A Virwaldstatti tó vize Luzemnél 6,93 pH-jú 0,0 redoxpotenciálú, 243 mg/1 sótartalmú. Megállapítható, hogy az arid éghajlatú Tűz Gülü víz sótartalma nagyobb, a tuniszi tóé pedig közel azonos volt, mint a Duna-Tisza közi vízinkével A humid tavak pH-ja általában kisebb, összes-sótartamuk pedig lényegesen kisebb, mint a Duna-Tisza közi vizeké. Mint korábban láttuk Müller, G. et al. (1972) szerint az arid tavak vizéből uralkodólag dolomit, a humid tavakéból pedig kaiéit válik ki. A karbonátok, pórusvizek stabil izotóp vizsgálata Kilenc helyről gyűjtött karbonát és centrifugálással kivont pórusvizek stabil izotóp elemzését is elvégeztük, a Tihanynál a Balatonból gyű7jtött mintát pedig összehasonlítási céllal elemeztük (6. táblázat). 6. tóé/ázű/.Duna-Tisza közi karbonátok és pórusvizeik stabilizotóp vizsgálati eredményei (Molnár B.-Bedbur, E.-Schmidt, __________________________________M.-Schmitt, M.-Jenei M 2007)__________________________________ MINTAVÉTELI HELY MÉLYSÉG CM REAK CIÓ SÚLY VESZT ESÉG MG REAKCIÓK) 8 ,3C PDB %0 REAKCIÓIDŐ 8 '"O PDB %. 8 "O 10 PERC SMOW %. 8 '"O 48 ÓRA SMOW %» * 8 "Oh2o SMOW %. 8 D- 1I20 SMOW %0 10 perc 48 óra 10 perc 48 óra 1.Szappanosszék 100,0 127,4 0,62-2,51 1,29-1,84 32,24 29,01-1,6-11,0 2. Szappanosszék 0,0 102,1-3,68-3,57-3,01-2,9 27,81 27,92-1,6-15,0 3. Ródliszék 30,0 101,1-4,37-5,17-3,71-4,5 27,09 26,27-6,5-46,0 4.Csólyospálos (1) gödör 80,0 76,7-6,9-6,2424,481,3-4,0 S.Csólyospálos (2) gödör 40,0 61,6-8,7-10,02-8,04-9,36 22,62 21,26 1,3-4,0 ó.Csólyospálos (3) gödör 90,0 76,6-7,91-7,75-7,25-7,08 23,44 23,61-2,5-26,0 7.Csólyospálos (3) gödör 35,0 76,3-8,68-6,27-8,02-6,27 22,64 24,45-0,5-19,0 8. Kelemenszék 5,0 101,8-9,91-4,86-9,25-4,2 21,37 26,58-0,7-6,0 9. Kelemenszék 2,0 121,5-6,13-3,96-5,46-3,29 25,28 27,52-0,7-6,0 10. Tihany 0,0 105,1-1,34-0,64-0,68 0,03 30,21 30,94-1,5-11,0
