Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 2. szám - Molnár Béla - Jenei Mária - Bedbur, Echart - Schmitt, Manfred: Tavak és tavi karbonátok sajátosságai a Duna-Tisza közén
10 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. EVF. 2. SZ. A szappanosszéki karbonátból a felszínről és 100 cinből vett minta vizsgálatára került sor. A 10 perc és 48 óra után bekövetkezett reakció értékek alapján a kapott adatok azt mutatták, hogy a 100 cm-ből vett minta kiválásakor a hőmérséklet nagyobb volt, mint a felszíni mintakeletkezés idején. A ródliszéki karbonátszelvény 30 cm-ból vett minta lerakódásakor a hőmérséklet a szappanosszéki felszíni minta keletkezésekor mértnél valamivel kisebb volt. A csólyospálosi gödrökből vett karbonátminták az e- lőzőeknél negatívabb értékűek és különösen vonatkozik ez a 3 gödörből vett minták pórusvizeire, ami azt jelenti, hogy a keletkezéskkor a hőmérséklet az előzőeknél valamivel kisebb volt. A kelemenszéki minták adatai azt mutatják, hogy keletkezésükkor a hőmérséklet a szappanosszékihez közel hasonló volt. A balatoni minta karbonát stabil izotóp értéke kevésbé negatív, a pórusvíz pedig a szappanosszékivel azonos. A jelenlegi karbonát vizsgálati eredmények Molnár B -Botz R. (1996) korábbi eredményeit megerősítik, mert a kapott értékek hasonló értékhatárok között változtak. A vizek pontjait a 3. ábra „A-J” részén feltüntetve látható, hogy a pontokat határoló terület a vizek párolgását bizonyítja. A pontok elhelyezkedése a 3. ábra II. csoportjához esnek a legközelebb. Deuterium értékekik kevésbé negatívak, oxigén izotóp értékeik azonban valamivel negatívabbak. Molnár B. et al. (2009) Fertő-tavi karbonát stabil izotóp eredményei a Duna-Tisza közi tavi karbonátokhoz viszonyítva változatosabbak. A Duna-Tisza közi sekély mélységű tavak, bizonyos határok között szinte minden esetben egyéni fejlődést mutatnak. A sziksók röntgenvizsgálata Amíg a Szappanosszék nem száradt ki, vize a legnagyobb sótartalmú volt. Ezért a tó Ny-i partjáról 1979 júniusban három helyről a sókivirágzásból mintát vettünk. Röntgen-difffaktométerrel a mintákban termonátrit (Na2 C03 H20) összetételű karbonátot, trónát (Na3H (C03)2), thenarditet (Na2S04), valamint dolomitot lehetet kimutatni. Kisebb mennyiségben jelen volt még a kvarc és a kalcit is. A Dorozsmától E-ra gyűjtött mintában a nátrium-karbonát mellett dolomit volt. A szegedi Fehér-tónál ugyan ezek jelentek meg. A szegedi Somogyi-telepi mintában NaC03 +H20 és Na20.C02 volt jelen. A minták nagy részében a dolomit jelen volt, ami a párolgás eredménye. Szakáll S. et al. (2006) és Szendrei G. et al. (2006) magyarországi sókivirágzásokból a dolomiton kívül ugyanezeket az ásványokat szintén kimutatta. A karbonátok szervesaynag-tartalma A Ródliszékből gyűjtött minta kevés szervesanyagot tartalmazott. Az Ásotthalomról gyűjtött karbonát, ahol a fedőben tőzeg van azonban jelentős szerves anyag tartalmú volt. A korábbi vizsgálatból ismert, hogy ahol a karbonát szervesanyag-tartalma jelentős a karbonát kiválását a növények széndioxid elvonó hatása okozza és a karbonát kalcit összetételű. Ott viszont, ahol a szervesa- nyag-tartalom alárendelt a karbont-kiválásban a párolgás a jelentős és a karbonát dolomit tartalmú (Molnár B.- Botz R. (1996). A Ródliszék 15-20 cm-ből vett minta kevés szabályos alakú szerves anyagot tartalmaz és az főleg lipid. Néhány pollenszemcse is előfordul. Kevés nagyon finom kitin maradvány is megjelent. A Ródliszék 40-45 cm-ből származó mintában szálkás 10 mikron alatti, nagyon kevés szerves anyag van. A törmelékszemcsékben grafit- zárványok fordulnak elő, a szerves szánt valószínűleg ez tartalmazza. A Ródliszék 85-90 cm-ből vett mintában a- lig van szerves anyag. Ez lipiddel, cellulózban gazdag szövettel és grafitszemcsékkel keveredve jelenik meg. Az Ásotthalom 20-40 cm-ből szármatzó minta nagyon sok, de finomszemű szerves anyagot, 20 mikron nagyságú fuzitot és grafitot tartalmaz. A 20 %-os humusz anyag részben erősen fluoreszkáló, 5% körüli lipiddel (elsősorban Botryococcus típusaival) jelenik meg. Tartalmaz még állati eredetű, foszfor-tartalmú anyagot is. Ásotthalom 80-120 cm közötti minta 80 % körüli szerves anyagot, főleg humusz-részeket pl. erősen fluoreszkáló humuszszöveteket, sás gyökereket, valamint fuzit-lipid és pollenszemeket tartalmaz. Ásotthalom 170-220 cm-ből származó mintában közepes mennyiségű szervesanyag, 50 %-ban főleg vízi növényekből származó fluoreszkáló humuszszövet és lipid jelentkezett. A Ródliszék karbonátszelvény dolomit, az ásotthalmi pedig kalcit összetételű (Molnár B.-Botz R. 1966). A két szelvény közötti szervesanyag-mennyiség különbség is rávilágít a keletkezésük különbségére. A karbonátok szerves és szervetlen széntartalma A Ródliszék tó karbonátszelvényét 5-130 cm között 5 cm-ként a teljes szén, és azon belül a szerves és szervetlen részre vizsgáltuk. A karbonáton belül, amennyiben a szervetlen rész mennyisége többletben van, úgy az a karbonát szervetlen származására utalhat és keletkezésében a párolgás hatást erősítheti. A szevényben az összes széntartalom 5-45 cm között 4,87-6,22 %. A 45-130 cm között 60-65 cm kivételével, ahol 3,49-4,20 % közötti volt, jóval kisebb, a legtöbb e- setben csak 2,07-2,98 %. Az összes szénen belül a szervetlen eredetű szén 5-45 cm között 3,27-4,75 %. Az u- tóbbi érték 30-35 cm között volt. A 45-130 cm közötti szakaszon ezeknél a szervetlen szén mennyisége kevesebb. A szervetlen szén minden mintában túlsúlyban van, a- mi a karbonát jelentős részének szervetlen eredetét jelentheti. Az alsóbb szakasz felsőbb résztől való eltérését részben az alsóbb szakasz homokos kifejlődése, valamint a jelentősebb vízmennyiség miatt megjelenő algák szén- dioxid-elvonó hatása és emiatt a karbonát egy részének szerves módon történő kiválása okozhatja. Ezt a karbonátokban vékonycsiszolatokban megjelenő Cara termések oogoniumai is jelzik (Molnár B.-Szónoky M.-Kovács S. 1981). Következtetések A dolomit mestersékgesen 100 °C alatt nem állítható elő. A Duna-Tisza közi sekély szikes tavakban azonban dolomit is képződik. A karbonát-képződés és azon belül a dolomit-képződés kritériuma, hogy a vízben a kalcium és magnézium jelen legyen, valamint a CO/Ca arány egynél nagyobb legyen, továbbá a Mg/Ca arány 7-12 között alakuljon.
