Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 2. szám - Molnár Béla - Jenei Mária - Bedbur, Echart - Schmitt, Manfred: Tavak és tavi karbonátok sajátosságai a Duna-Tisza közén
8 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 2. SZ. 5. táblázat: Kelcmenszék-tó vizének kémiai vizsgálati eredményei ________________(Molnár B.-Jenei M. 2007).________________ Vízmintavétel ideje Vízilómé r- séklet Léghőmérséklet pH-érték Kedoxpotenciál mV Összes oldott só tartalom mg/1 °c 1976.IV 14 8,60 1310,0 VI. 12. 9,00 2020,0 VII. 07. 9,65 14910,0 XI. 12. 8,70 1675,0 XI. 23. 8,60 1540,0 2000. IV 8,50 1936,0 2004.X.12. 14,0 12,0 9,45 (24,0)-151,0 799,2 XI. 27. 0,0 2,0 6,90 (23,1)-1,0 368,0 XII. 30. 2,5 4,0 6,81 (23,5) 5,0 256,0 2005 III 22 9,0 9,0 8,26 (22,8)-80,0 3304,0 IV. 30. 18,0 17,0 8,75 (22,8)-109,0 3512,0 V. 23. 28,0 27,0 8,55 (23,5)-97,0 3648,0 VII 07. 13,4 24,0 9,36(13,4)-134,0 5216,0 VII. 27. 35,0 31,0 9,15(17,0)-130,0 4800,0 VIII. 27. 25,0 26,0 9,08 (24,8)-129,0 3800,0 IX. 07. 14,0 17,0 9,10(12,8)-15,0 4048,0 X. 29. 10,0 14,0 8,93 (18,3)-118,0 4416,0 XI. 25. 2,0 9,0 9,19 (19,6)-133,0 4488.0 XII. 29. 1,0 1,0 9,02 (18,8)-123,0 4168,0 2006.1.31. 0,0-3,0 8,56(23,4)-98,0 5184,0 11.28. 1,0 0,0 8,61 (24,0)-101,0 3584,0 IV. 08. 7,0 15,0 8,37 (23,4)-102,0 3752,0 V. 03. 16,5 15,5 8,67 (21,0)-103,0 3912,0 V. 26 18,0 20,0 8,79 (24,2)-112,0 4104,0 VI. 28. 25,0 22,0 8,79 (28,7)-114,0 4200,0 VII, 27, 28,0 28,0 8,96 (29,9)-124,0 5192,0 VIII. 26. 21,0 21,0 9,24 (25,1)-139,0 6344,0 IX. 29. 15,0 19,0 9,38 (23,8)-146,0 7600,0 XI. 16. 8,5 14,0 9,23 (22,1)-137,0 8112,0 XII. 13. 0,0-2,0 9,32 (20,5)-140,0 7960,0 Az összes oldott sótartalmon belül a kalcium a Ny-i kútban 17-99, a K-i-ben 3,82-39, mg/1 közötti. A vas a Ny-i kútban nyomokban és 10,8 mg/1 legnagyobb értékkel, a K-i-ben szintén nyomokban és 4,9 mg/1 között fordul elő. A kálium a Ny-i kútban 7,8-15,7, a K-i-ben pedig jóval nagyobb értékben 168-200 mg/l-rel fordul elő. A magnézium a Ny-i kútban nyomokban és 17,3, a K-i- ben pedig 4,2-6,8 mg/1 között fordul elő. A mangán a Ny-i kútban nyomokban és 0,03, a K-i-ben szintén nyomokban és 0,17 mg/1 között található. A nátrium a Ny-i kútban 2900-4095, a K-i-ben pedig 4206-5000 mg/l-rel fordul elő, tehát feltűnően nagy értékkel. Különösen érdekes, hogy értéke az utóbbi kútban 4000 mg/1 alá soha nem csökkent le. A szilícium a Ny-i kútban 3;3-7,8, a K- i-ben 4,42.5,50 mg/1. A klorid a Ny-i kútban 1200-1424, a K-i-ben 1500-1878 mg/1. A szulfát a Ny-i kútban 220,0 -420,1 mg/1 közötti, a K-i-ben 80-150 mg/1 (4. láblázai). Megállapítható, hogy a ródliszéki talajvíz a szappanosszékitől alapvetően különbözik. Ez különösen a nagyobb pH és összsó-tartalom, a kisebb kalcium, és a nagyobb nátrium, klorid , szulfát tartalomban mutatkozik meg, de még a két ródliszéki víz között is különbség van. A K-i kútban a Ny-i-hoz viszonyítva kisebb a kalcium és szulfát, de nagyobb a kálium és a klorid tartalom. A Csólyospálos kút A kútban a vízhőmérséklet 6,0-18,5 °C között változott A léghőmérséklet 0-35 °C közötti volt. Az utóbbi magas értéket 2005 és 2006 év nyarán mértük. A pH relatíve szűk határok 7,14-7,82 között alakult. A korábbiakhoz képet, tehát kisebb az ingadozás. Ez többé-kevés- bé a redoxpotenciálra is elmondható, mert -16—55 közötti volt. Az összes sótartalom 1177,6-1551,2 mg/l-t ért el. Az oldott sótartalmon belül a kalcium a szappanoszé- kihez hasonló értékű 55-107 mg/1. A vas minden méréskor jelen volt 0,74-8,5 mg/1 közötti értékkel. A kálium 1,98-29,8 mg/1 közötti. Mennyisége általában év vége felé nagyobb, amikor az édesvíz a talajvizet még nem hígítja fel. A magnéziumra ugyanez vonatkozik, mennyisége 2,2-29,8 mg/1 közötti. A mangán viszont pont fordítottan fordul elő, mert kisebb mennyiségét év végén éri el, értéke 0,85-5,30 mg/1 közötti. A nátrium 0,02-251,00 mg/l-t ér el, tehát igen szélsőséges értékek között változik. A szilícium 6,75-11,8 mg/1 értékű. A klorid szintén erősen ingadozó 0,56-51,38 mg/l-rel fordul elő. Végül a szulfát 5,0-135 mg/l-t ér el. Megállapítható, hogy a csólyospálosi talajvíz inkább a szappanoszékihez hasonló és kevésbé a ródliszékihez. A felszíni gödrök eredményei A csólyospálosi gödrök vízhőmérséklete az adott időszakon belül -1,0-37 °C között változott. Az utóbbi magas hőmérsékletet 2006 június 27-én az igen sekély csólyospálosi 1/1 gödör vizében volt, de a másik két víznél is 35 °C hőmérsékletet mértünk, akkor amikor a léghőmérséklet is 36 °C volt. Az utóbbi egyébként -1,0-36,0 °C között volt. A pH 7,06-9,95 értéket ért el, azon kívül, hogy szélső értékeket mutatott, a felszíni vizeknek megfelelően erősen ingadozott is. A pH értékben a csapadék, több esetben gyors változást idézett elő. A redoxpotenci- ál -29—176 között volt. A pH értékhez hasonlóan ez is gyors változásokat mutatott. Ugyanez az összsó-mennyi- ség alakulására is vonatkozik, mert értéke 288-4040 mg/1 között alakult. Az utóbbi magas érték a Csólyospálos 1/1 gödörben volt, ahol az értékingadozás is a legnagyobb, mert 391-4040 mg/1 közötti volt. A gödrök vizeinek összsó-mennyiségen belüli komponensei közül a kalcium 4,7-54,0 mg/1 közötti volt. Megjegyzendő azonban, hogy itt kevesebb adat áll rendelkezésünkre, mert mérés csak 2004 április és 2005 május között volt, de Csólyospálos 1/1 gödörnél a víz kiszáradása miatt pedig csak 2004 december és 2005 május között.. A legnagyobb érték szintén a Csolyóspálos 1/1 gödörnél fordult elő. A magnézium 2,2-105,0 mg/1 értékkel jelentkezett. A legnagyobb érték a Csólyospálos 1 gödörnél fordult elő. A mangán minden mérésnél a minimális 1,0 mg/1 mennyiségben volt jelen. A nátrium a párolgásnak megfelelően igen erősen ingadozva 0,05-704 mg/1 között fordult elő. A legsekélyebb vizű Csolyóspálos 1/1 gödörben azonban még így is minden mérésnél 502-704 mg/1 között volt. A szilícium 3,2-16,8 mg/1 között jelent meg. A klorid szintén erősen változó 0,6-143,1 mg/1 értékű volt. Végül a szulfát 9,0-224,1 mg/1 közötti volt. A legnagyobb értékek folyamatosan ebben az esetben is a Csólyospálos 1/1 gödör vizében voltak.
