Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)

2014 / 2. szám - Molnár Béla - Jenei Mária - Bedbur, Echart - Schmitt, Manfred: Tavak és tavi karbonátok sajátosságai a Duna-Tisza közén

2

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. EVF. 2. SZ.

Müller, G. et al. (1972) azt is megadták, hogy a tóvíz oldatában milyen Mg/Ca arány mellett milyen karbonátfajta válik ki. Az Anatóliai-síkság és a humid Ny-Európa között 25 különböző vízkémiájú tóvíz vizsgálata alapján két tótípust különítettek el. Az első csoportba azokat a tavakat sorolták, amelyekben a Mg/Ca arány „állandónak” mutatkozott, a másik csoportba pedig a „dinamikusan” változókat, amelyeknél a kémiai változások évszakonként szélsőséges értékek között ingadozik. Az első csoportnál, ha a víz Mg/Ca aránya 2-nél kisebb, úgy a vízből kis magnézium tartalmú kalcit válik ki. A 2-7 közötti Mg/Ca aránynál nagy magnézium tartalmú kalcit jelenik meg, de itt a kalcium rovására koradiagenetiku- san dolomit keletkezik, mert a kalcit rácsszerkezetébe magnézium épül be. A 12-nél nagyobb Mg/Ca arány felett aragonit csapódik ki. A „dinamikusan” változó tavakban, ha Mg/Ca arány 12-nél nagyobb úgy víztartalmú magnézium-karbonátok (hidromagnezit, nesquehonit) és magnezit csapódik ki

A vizsgálatra kiválasztott mintaterület és az alkalmazott módszerek

A vizek vizsgálatához egyrészt jellegzetes, és főleg a KNP-hez tartozó területeket, másrészt olyan helyeket vá1. ábra: Ta laj vízmegfigy elő kutak és felszíni vízminta- gyűjtési helyek

1. terület a KNP-hez tartozó Kelemenszék-tó, amely a Duna-völgyben 93-94 tszf.-i magasságban a Duna-Tisza közi futóhomok hátságtól Ny-ra, Kecskeméttől szintén Ny-ra 41 km-re helyezkedik el (7. ábra). EVŐ koordinátája X= 161, Y= 659 (Ész. 46,7° és Kh. 19,1 °). A tó É-D- i irányban 1,0-2,5 km, K-Ny-i irányban 2,0-3,0 km kiterjedésű. Vízellátása a Duna szabályozása előtt az évente kiöntő árvizekből származott, ma elsősorban csapadékból és talajvízből töltődik fel. Mádlné-Szőnyi J. (2002-, 2006) kimutatta, hogy a tó vízellátásában a felszín alatti vizek felfelé történő szivárgása is szerepel. A tó közel sík területen van, a víz mélysége alig 2-3 dm. Az alatta lévő vízzáró réteg 0.5-1,0 m vastag. E réteg karbonát-tartalma 30-35 %. A vízzáró réteg alatt középszemű homok települ (Molnár B.-Kuti L. 1978a, 1978b). Környezetére a szoloncsák-szolonyec talajok és a sótűrő növények, a tóban pedig a szikes vizet tűrő növényzet a jellemző.

2. terület a KNP-hez tartozó Szappanosszék-(tó), a- mely a Duna-Tisza közi futóhomok hátság morfológiailag magasabb részén helyezkedik el, a Fülöpháza melletti homokbuckák 117 m tszf.-i magasságú K-i oldalán (7. ábra). A tótól Ny-ra húzódó homokbuckasor 130 m tszf.-i magasságú. A talajvíz a tó felé ebből az irányból szivárog. A tó 2,5 km hosszú, 0,5 km széles. Vízborítása periodikus, erősen függ a csapadéktól. Vízmélysége kiszáradása előtt 0,6-0,8 m volt. A víz párolgása rendkívül erős. A legnagyobb összes oldott sótartalmú vizet korábban itt találtuk. (70 ezer mg/l-rel Molnár B. 1980). A víz pH-ja elérte a 11 -et. A tóban a dolomitiszap 0,6 m vastag, karbonát-tartalma 50% körüli. A karbonát-iszap fi- nomszemű homokra települ (Molnár B.-Murvai I. 1976). Környezetében a száraz buckákon kevés a növényzet, a tó közvetlen környékén fű nő. A talaj gyengén humuszos homok és homokos váztalaj. Két megfígyelőkút készült, a tó Ny-i partján a Szappanosszék Ny, amelynek EVŐ koordinátája: X=1713, Y= 6786 (Ész. 46,8°, Kh.19,40), a tó közepén lévő Szappanosszék K, ennek koordinátája: X= 1714, Y=6788 (Ész. 46,8°, Kh.19,40).

A talajmegfigyelő kutakat itt és a többi helyen is a M- ÁFI Agrogeológiai Osztály munkatársai készítették. A fúrások 10 m mélyek. Fúrásmintákat 5 cm-ként vettünk. A talajvízszint alatt a kutat PVC csőre szerelt műanyagszűrővel szűrőztük. A kutakat a felszínhez közel vascsővel és műanyagdugóval zártuk le. A mintákat a helyszínen makroszkóposán leírtuk, majd laboratóriumban hidrometrálással és szitálással szemcseösszetételre elemeztük. Sósavas oldással karbonát-tartalmukat határoztuk meg. Mindkét fúrás alsó részében középhomokos aprószemü homok, majd középen 7-8 m vastag finomhomokos lösz van. Zárótagként az alsó részhez hasonló homok van. A tóközépi fúrásban 0,5-1,0 m között még karbonát-iszap is települ. A homok karbonát-tartalma 7,118,0 %, a löszé 22-27 %, de egyes esetekben eléri a 35- 41 %-ot. A karbonát-iszap karbonát-százaléka 37-47 %. A tóparti fúrást 5,5-7,25 %, a tóközépit 3,95-4,85 m között szürőzött.

3. terület Bugac és Jakabszállás között, Bugáétól É-ra 5 km-re lévő Ródliszék-tó A tó a hátság kelet felé lejtő oldalán 110-111 m tszf.-i magasságban van (7. ábra). A morfológiai szintkülönbségek az előző területhez képest már lényegesen kisebbek. A tó 4 km hosszú és 3 km szé