Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai
101 Kerekesféreg (Rotifera) együttesek szerkezetére (faj szám, denzitás, guildek) ható környezeti változók a Kárpát-medence asztatikus szikes tavain Tóth Adrienn1, Zsuga Katalin2, Horváth Zsófia3, Vad Csaba Ferenc4, Vörös Lajos1, Boros Emil1 1 MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet, Tihany 2 Fácán sor 56, Gödöllő 3 WasserCluster Lunz, Lunz am See, Austria 54ELTE TTK Környezettudományi Doktori Iskola, Budapest Kivonat: Munkánk során a Kárpát-medence asztatikus szikes tavainak kerekesféreg-együtteseinek diverzitására, denzitására és funkcionális csoportjaira ható biotikus és abiotikus környezeti változókat határoztuk meg. A tavaszi fajkészlet az összes lebegőanyagtartalommal és a vezetőképességgel mutatott negatív kapcsolatot. A nyári fajszám az összes lebegőanyag-tartalommal, vízmélységgel és a kisrákok denzitásával állt negatív összefüggésben. Tavasszal a kerekesféreg-együttesek egyedsűrűsége együttes a vízmélységgel, lebegőanyag-tartalommal és a vezetőképességgel mutatott negatív kapcsolatot, míg a nyári egyedszámra a vezetőképesség és a kisrákok denzitása bizonyult szinifikáns negatív hatásúnak. A szikes tavakban gyakran a Copepoda és Cladoce- ra taxonok uralják a zooplankton-együttest, ezért elemeztük hatásukat a kerekesférgek funkcionális csoportjaira is. Azt tapasztaltuk, hogy kompetíció nem alakulhat ki a Cladocera-k és a szűrögető táplálkozású mikrofágok között, míg a „ragadozó” kerekesférgek a másik kisrák taxonnal (Copepoda) és a Secchi-átlátszósággal negatív kapcsolatot mutattak. Eredményeink alapján látható, hogy a kerekesféreg-együttesek szerveződése szempontjából nem feltétlenül a szalinitás a fő meghatározó tényező. Kulcsszavak: szikes tó, kerekesféreg, guild, zooplankton. Bevezetés Az időszakos vizek kiterjedése globálisan csökken, különösen igaz ez a szikes tavakra. Hazánkban, a Duna- Tisza közén ennek mértéke a XX. században közel 80 %-os (Boros és Bíró 1999). A területi csökkenés mellett, az intenzív antropogén hatásnak köszönhetően a szikes jelleg eltűnése is kimutatható (Dvihally 1999, Megyeri 1959, 1973). A megmaradt szikes tavak Magyarországon ex lege védettek. Természetvédelmi értéküknek köszönhetően számos tó Natura 2000-es terület, Ramsari terület, illetve UNESCO világörökség része. Munkánkat megelőzően az időszakos szikes tavakon végzett zooplankton- nal, kerekesférgekkel foglalkozó felmérések eredményei gyakran egy vagy néhány tóra korlátozódtak, nem volt céljuk szezonális mintázatok, vagy az együttesekre ható abiotikus és biotikus tényezők feltárása, valamint a funkcionális megközelítés nem volt jellemző. Bár a szikes tavak zooplanktonjára gyakran a kisrákok dominanciája jellemző a kerekesférgek is nagy egyedsűrűséggel lehetnek jelen (Wallace et al. 2006). Kutatásunk eredményeként a Kárpát-medence asztatikus szikes tavainak kerekesféreg-együtteseinek diverzitására, denzitására és funkcionális csoportjainak változásaira ható biotikus és a- biotikus környezeti változókat határoztuk meg. Anyag és módszer A Kárpát-medencében, közel 125 000 km2 nagyságú területen, 110 tavon történt mintavétel (Magyarország: 62, Ausztria: 38, 10 Szerbia: 10). A mintavételi helyek közül 21 tekinthető módositott élőhelynek és nem sorolható a tipikus szikes kategóriába, ezért az ezek kizárásával fenntaradó 89 tó adatait használtuk fel az abiotikus és biotikus hatások elemzéseihez, míg a guildek esetében csak azon tavak nyári adatait használtuk fel, melyekben mindhárom taxon jelenlétét kimutattuk. A terepi gyűjtés pontos leírását Tóth és munkatársai (2014), a háttérváltozók mérésének módszereit Horváth és mtsai (2014) publikációi ismertetik. Adatok elemzése Az elemzésekhez a kerekesférgek előfordulásának mennyiségi adatait (egyedszám l'1) és funkcionális típusait (guild) vettük alapul. A statisztikai kiértékeléseknél a helyszínen mért veze- tőképességi értéket (mS cm'1) a 0,774-es állandóval (Boros és Vörös 2010) megszoroztuk így az eredményeket az összes oldott ion (g l'1) mennyiségére (szalinitás) vonatkoztatva is megadhattuk, ez több irodalmi adattal való összevetést tesz lehetővé. A kerekesféreg-együttes faj- számával és denzitásával évszakosán szignifikáns kapcsolatot mutató tényezők megállapításához többszörös lineáris regressziót („Multiple linear regression” = MLR) alkalmaztunk, „manual backward selection” módszerrel együtt az Akaiké információs kritériumnak (AIC) megfelelően. A nullmodellbe a vízmélységet (InZ), Secci átlátszóságot (InZs), összes lebegőanyag-tartalmat (InTSS) vettük bele, melyeket logaritmikus értékké transzformáltunk. Biotikus változóként a kisrákok összdenzitását dupla négyzetgyökösen transzformálva vontuk be az e- lemzésbe. Mivel az összes foszfor (TP) és az a-klorofill- koncentráció a tavaszi mintákból nem volt meghatározva, de a TSS-sel erősen korreláltak (ln TP: p<0,001, r= 0.74; In (a-klorofill): p<0,001, r=0.63), ezért a TSS-t a produktivitás közelítő változójaként használtuk a kiértékelésekben. A mintavételek nem ugyanabban a napszakban történtek, ezért a háttérváltozók közül az erős napszakos ingadozást mutató oxigén tartalommal, hőmérséklettel (Nagy et al. 2008), valamint a szintén napi inga- dozású pH értékekkel (Dvihally 1965) nem számoltunk. A guildek megállapításhoz a rágótípus alapján soroltuk be az adott fajt „ragadozó” vagy mikrofág guildbe (Obertegger et al. 2011). Elemzéseinket a biomassza a- datokkal végeztük el (Smith et al. 2009). Az egyedek biomassza becsléséhez irodalmi adatokat (Bottrell et al. 1976, Dumont et al. 1975, Németh 1998), valamint hosszmérésen alapuló térfogat számításos módszert használtunk (McCauley 1984). A guildekre ható tényezők elemzéséhez a kiválasztott 89 tó nyári mintáit vettük alapul, kihagyva azokat a mintákat melyekben nem volt kerekesféreg, így a maradó 70 tó adataival végeztük az elemzéseket. Többszörös lineáris regresszióval megnéztük melyik környezeti változó mutat szignifikáns (p<0,05) kapcsolatot külön a mikrofá- gokkal és a „ragadozókkal”. A nullmodellbe az összes lebegőanyag-tartalmat, a-klorofill-koncentrációt, összes foszfort, vízmélységet, átlátszóságot, vezetőképességet, valamint a Copepoda és Cladocera biomassza adatokat
