Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai
93 Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt rövidtávú hatásainak bemutatása egy balatoni befolyó példáján Takács Péter1, Svigruha Réka2, Horváth Judit3, Czeglédi István3, Bíró Péter1 ]MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet, 8237. Tihany, Klebelsberg Kuno u. 3. 2ELTE, Környezettudományi Centrum, Budapest, 1117, Pázmány Péter s. 1/A 3DE TTK Hidrobiológia Tanszék, 4032, Debrecen Egyetem tér 1. Kivonat: Az intenzíven hasznosított halastavak befogadókra gyakorolt hatásairól kevés információ áll rendelkezésre. Jelen munkánkban bemutatjuk egy, a Balaton-felvidéken található vízfolyásra, az Egervízre telepített halastó befolyó és elfolyó vizén elvégzett 24 órás felmérésünk eredményeit. A 2013. július 24-én és 25-én a Monostorapátiban (felvíz) és Hegyesden (alvíz) kétó- ránként elvégzett vízfizikai és kémiai méréseink eredményei szerint az összes mért paraméter szignifikáns különbséget mutatott a két vizsgálati szakasz között. A tó alatti szakaszon a víz hőmérséklete átlagosan 8,6°C-al volt magasabb, mint a befolyóé és ez az oxigénviszonyokban is szignifikáns csökkenést okozott. A víz vezetőképessége és pH-ja minden esetben alacsonyabbnak mutatkozott az alvízi szakaszokon. Az alvizi szakaszon a klorofill-a koncentrációja több mint negyvenszeresére, ammónia koncentrációja több mint hússzorosára, összfoszfor tartalma több mint háromszorosára növekedett. Ugyanakkor a nitrát koncentrációja kevesebb, mint tizedére esett vissza a felvizi szakaszokon mért értékekhez viszonyítva. Eredményeink rámutatnak arra, hogy a halastavak jelentősen megváltoztathatják az őket tápláló vízfolyások fizikai és kémiai paramétereit, ezen keresztül pedig erőteljesen hatnak a vízfolyások élővilágára is. Kulcsszavak: tápanyagterhelés, 24 órás vizsgálat, mikrohabitat, Nemzeti Vízstratégia. Bevezetés A 2013. évben a Vidékfejlesztési Minisztérium Vízügyért Felelős Helyettes Államtitkársága nyilvánosságra hozta a Nemzeti Vízstratégia tervezetét ( http://www . kormány .hu/ download/5/9e/cOOOO/Nemzeti V ízstratégia.pdf) A cselekvési terv célja hosszútávon mérsékelni a globális klímaváltozás miatt egyre hektikusabbá váló időjárás negatív hatásait. A Vízstratégia úgy próbál megoldást nyújtani egyebek között az aszály okozta problémákra, hogy minél nagyobb mennyiségű vizet tartsunk vissza az ország határain belül. A dokumentumban foglaltak szerint a vízvisszatartást többek között sík- és dombvidéki tározók építésével fogják megoldani, melyek többcélú hasznosításával lehetőség nyílik a környezettudatos halgazdál-kodásra is. A tervek szerint a tározók kialakítása a környezet- és természetvédelmi igényeknek megfelelően fog megtörténni. „Valamennyi új tározót tájba illesztve, ún. zöld tározóként kell megépíteni, az ésszerű vízhasználat és az üzemelési konfliktusok csökkentése érdekében a jó halászati és horgászati gyakorlat alkalmazási módszertanának és működtetési feltételeinek egyidejű kidolgozásával”. Ugyanakkor kevés releváns információ áll rendelkezésünkre arról, hogy egy vízfolyásra telepített tározó milyen jellegű átalakulást okoz az azt tápláló vízfolyás vízjárásában, vízkémiájában és élővilágában. Az általános vélekedés szerint a halastavak nem változtatják meg számottevően az elfolyó vizüket befogadó vízfolyások kémiai és fizikai paramétereit. Terepi tapasztalataink szerint viszont a halastavak, amellett, hogy nagymértékű változást okoznak a befogadók vízjárásában (pl.: a nyári vízvisszatartás miatt az alvizi szakaszok gyakran ki is száradhatnak; ősszel, a lehalászási időszakban viszont jelentős áradásokat okoznak a befogadón) elfolyó vizek jelentős minőségi romlását is okozzák. A témában rendelkezésre álló néhány publikáció (Gál et al. 2003., Gál et al. 2006., Gál et al. 2011) eredményei szerint a tavak elfolyó vize főleg a lehalászási időszakban jelentős menynyiségü szerves anyaggal terheli a befogadó vízfolyásokat. Az idézett munkák szerzői főleg anyagforgalmi szempontból közelítik meg a témát, és a tavak üzemrendjéhez igazodva hosszabb távú vizsgálatok eredményeit közlik. Arról viszont nem áll rendelkezésünkre információ, hogy a halastavak elfolyó vize napszakosán milyen hatással van a befogadók víz fizikai és kémiai paramétereire. Arról sem találtunk releváns információt, hogy bizonyos mikrohabitatokban (pl.: duzzasztott vagy sellős szakaszok) kimutathatóak-e különbségek az általánosan mért vízfizikai és kémiai paraméterek esetében. Jelen munkánkban egy halastó fel- és alvizén végzett 24 órás vizsgálataink eredményeit felhasználva elemezzük a halastavat tápláló kisvízfolyás hidrofizikai és- kémiai sajátságainak változásait. A következő kérdésekre keressük a választ 1. Milyen hatással van egy halastó a vízét befogadó kisvízfolyás vízminőségére? 2. Vannak-e napszakos változások a befolyó, illetve az elfolyó vizén a mért fizikai és kémiai paraméterekben? 3. Különböznek-e a mért vízfizikai és kémiai paraméterek a kisvízfolyás egyes mikrohabitat- jaiban? Anyag és módszer A Balaton-felvidék-i Egervíz felduzzasztásával létrehozott 83 hektár kiterjedésű, félintenzíven hasznosított, pontydomináns halastó al- és felvizén 2013. július 24- 25-én végeztünk szimultán 24 órás méréseket. Mivel a patak Monostorapáti (felvíz) (EOV koord.: 542587, 184080) és Hegyesd (alvíz) melletti szakasza (EOV koord.: 536632, 176983) között nincs a patakhoz hozzáfolyás, így a mért paraméterekben bekövetkező esetleges változásokat a halastó hatásának tudhatjuk be. Mind a felvizen, mind az alvizen nyugodt és gyorsan áramló vizű mikrohabitatokban is folytattunk méréseket. A meder eltérő adottságai alapján a felvizen egy nyugodtabb és egy zúgós szakaszon (felvízi, felvíz2); míg az alvizen három szakaszon, a hegyeséi malom által felduzzasztott lassú folyású szakaszon (alvízi), a gát alatti sellős részen (alvíz2), illetve a malomgát alatt kb. 100m-es távolságra található nyugodt vizű szakaszon (alvíz3) végeztünk méréseket. A pH-t, vezetőképességet, hőmérsékletet, és a víz oxigénviszonyait mindkét helyszínen azonos típusú, a mérések előtt minden mért paraméterre kalibrált terepi mérőműszerekkel (Voltcraft DO-100 és Hanna HI98129) kétóránként mértük. Az
