Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai
94 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 5-6. SZ. egyes mintaszakaszonként mért adatsorokat páronként nem parametrikus Kruskal-Wallis teszttel vetettük össze. A klorofill-a és -b (cl-a, cl-b), ammonium (NH4), nitrát (N03), foszfor formák (oldott reaktív foszfor -ORP-, teljes oldott foszfor -TOP-, és teljes foszfor -TP-), mennyiségi mérését a BLI munkatársai laboratóriumban végezték el. A vizsgálatokhoz az alvizi és felvizi szakaszokról hajnali 4— órakor és délután 16— órakor egy-egy vízmintát vettünk, melyeket feldolgozásig hűtve tároltunk. Eredmények A helyszínen mért fizikai és kémiai változók értékeit az 1. ábrán mutatjuk be. A vizsgált változók közül a hő- mérsékleti adatok a felvizi szakaszon 13,0 és 15,7°C között, míg az alvizen 21,5 és 24,5°C között változtak. A felvizi (átl.±SD: 14,35±0,61°C) és alvizi (átl.±SD: 22,97 ±0,68°C) szakaszok átlagosan 8,6°C-os eltérést mutattak, ugyanakkor egyik területen sem találtunk számottevő eltérést az egyes mikrohabitatokban mért értékek között. A pH esetében a felvizen 7,66 és 7,84 közötti, az alvizi szakaszokon 7,43 és 7,66 közötti értékeket mértünk. A tó feletti vízfolyás szakaszon kismértékben, de szignifikánsan magasabb (átl.±SD: 7,73±0,05) értékeket mértünk a vizsgálati periódus alatt, mint a halastavi elfolyó vizet befogadó alvizi szakaszon (átl.±SD:7,55±0,06). U- gyanakkor az egyes mikrohabitatokban mért értékek itt sem mutattak szignifikáns eltérést. A vezetőképesség értékek a felvizen 783 és 812gS/ cm, az alvizen 650 és 708j4S/cm értékek között változtak. A halastó felett (átl.±SD: 789,58±6,4pS/cm) és alatt (átl.±SD: 674,18±16,8pS/cm) mért értékek szignifikánsan különböztek. Az előző változókhoz hasonlóan sem az alvizen sem a felvizen nem tudtunk szignifikáns eltérést kimutatni az egyes mikrohabitatok között. Az alvizi szakaszokon reggel 8 órától a vezetőképesség értékek emelkedése volt megfigyelhető mindhárom mikrohabitatban, az addig mért 663,8±10,9 átlagos értékről 690,8±9,63pS /cm-re növekedett. A helyszínen mért változók között az oxigén tartalom változásai mutatták a legnagyobb változékonyságot. A felvizi szakaszokon nem tapasztaltunk jelentősebb eltérést a sellős és nyugodt vizű mikrohabitatokban mért értékek között. Az oxigén koncentrációja a nap folyamán 8,6 és 13,1 mg/1 között változott, ami 84,6 és 135,14 %- os telítettségi értéknek felel meg. A mért átlagos±SD o- xigén koncentráció 10,61±0,98mg/l volt (ez 105,95±11,49 %-os telítettségnek felel meg). Az alvizi szakaszokon kijelölt mikrohabitatokban átlagosan (±SD) 4,22±1,79 mg/ 1-es oxigén koncentráció értékeket mértünk (ez 49,33± 20,9 %-os telítettségnek felel meg). A felvzi szakaszhoz képest tehát az oxigén koncentráció kevesebb, mint felére csökkent, ugyanakkor az értékek szórása is jelentősen megnőtt mind napszakosán, mind az egyes mikrohabitatok között is. A legalacsonyabb koncentráció és telítettségi értékeket a malomgát által felduzzasztott mikrohabitatban (alvizi) mértük. Az oxigén koncentráció a mérési időszakban itt 1,4 és 4,8 mg/1 között változott (átl.±SD: 2,92±0,91mg/l) ami 16,28 és 55,49 %-os telítettségnek felel meg (átl.±SD: 34,08±10,5 %). Az alvizi szakaszon a legmagasabb oxigénkoncentráció értékeket a malomgát alatti zúgós mikrohabitatban (alvíz2) mértük. Itt a koncentráció értékek l,7mg/l (20,17 %) és 9,6mg/l (112,68 %) között változtak, átlagosan 5,57±l,92mg/l (65,22± 22,6%) értéket mutattak. A zúgó alatti nyugodtabb vizű mikrohabitatban (alvíz3) az oxigén koncentráció és telítettség értékei is csökkentek; min.: 2,6 mg/1 (30,48 %), max.: 7,5 mg/1 (86,71 %), átl.±SD: 4,18 ± l,38mg/l, (48,68 ± 15,5 %). Azonban ezek az értékek átlagosan magasabbak voltak, mint az alvizi mikrohabitatban mért értékek. A laboratóriumi vizsgálatokkal meghatározott változók koncentráció értékeit, illetve az egyes változók koncentráció-növekedésének mértékét az 1. táblázatban mutatjuk be. /. táblázat. A különböző helyeken és időpontokban vett vízmintákban meghatározott változók koncentrációi, illetve koncentrációk alvizi növekedésének mértéke (* = kimutatási határ alatt) Rgü Monostorapáti (felvíz) 04— 16— Hegyesd (alvíz) 04— 1622 a növekedés mértéke (x) 04— 16— Cl-a 1.4 1.6 < 64.9 67.4 45.7 42.5 Cl-b 0.6 0.6 < 16.6 16.9 26.8 26.5 nh4 12.0 * < 247.2 1105.9 20.5no3 4343.2 4447.9 > 303.6 4.4 0.1 0.001 ORP 8.2 25.8 < 12.4 91.1 1.5 3.5 TOP 10.6 28.3 < 39.6 161.1 3.7 5.7 TP 45.5 44.9 < 138.3 283.1 3 6.3 A Cl-a és Cl-b koncentráció a halastó alatti szakaszon több mint negyvenszeresére illetve több mint huszonhatszorosára növekedett, ugyanakkor nem mutattak napszakos változást sem az alvizi, sem a felvizi szakaszon. Az ammonium koncentráció is jelentős növekedést mutat az alvizi területen. A délután 4 órakor vett alvizi mintában mért koncentrációja meghaladta az lmg/1 értéket, míg az ugyanekkor vett felvízi mintából nem tudtuk kimutatni. A nitrát koncentráció az egyetlen a vizsgált változók közül, amely jelentős csökkenést mutat az alvizi szakaszon. A hajnalban vett mintában tizedére, a délutáni mintában ezredére csökkent a koncentrációja. Ez a csökkenés a tóban zajló asszimilációs folyamatok hatásának tudható be. Minden vizsgált foszforforma koncentrációja növekedést mutatott a halastó alatti szakaszon. Az éjszakai illetve nappali minták elemzésének eredményei szerint az oldott reaktív foszfor (ORP) koncentrációja 1,5 és 3,5 szőrösére; a teljes oldott foszfor (TOP) koncentráció 3,7 és 5,7 szeresére, a teljes foszfor (TP) koncentrációja 3 és 6,3 szorosára növekedett az alvizi szakaszokon. Értékelés A Hegyesd és Monostorapáti között fekvő halastó be- folyóján és elfolyó vizén végzett 24 órás vizsgálat-sorozatunk eredményei szerint a halastó jelentős változásokat okozott az azt tápláló Egervíz patak vízfizikai és kémiai paramétereiben. A tó nagy felszíne és a viszonylag kis mélysége miatt nagymértékű hőmérsékletnövekedést tapasztaltunk az elfolyó vízben. Ez a változás alapvetően befolyásolja a víz más tulajdonságait is. Például az oxigén és egyéb gázok oldhatósági viszonyait, de egyebek között erőteljes hatással van a vízi élőlények anyagcsere
