Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai
78 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 5-6. SZ. lű. Már a felsőszakaszon is jellemző volt, hogy a mikro- flórában megjelentek planktonikus elemek, főként a Chlorococcales rend fajai és az ostoros szervezetek (Eu- glenophytonok ill. Cryptophytonok). A dominancia viszonyok alapján elmondható, mind a plankton, mind pedig a bevonat mintákban a kovaalgák domináltak. Diszkusszió Uherkovich (1971) tiszai kutatásainak eredményeként vált ismertté, hogy a vízfolyások fitoplanktonja összetételében jelentős változást mutat a folyó hossz-szelvénye mentén. A felső szakaszokon a fítobenton leszakadó elemei dominálnak, a valódi planktonikus fajok csak későbbjelennek meg (Borics és mtsai, 2007; Várbíró és m- tsai 2007). Ebből értelemszerűen következik, hogy a vízfolyások felső szakaszán a fítobenton és a tichoplankto- nikus elemekben bővelkedő fitoplankton hasonlóságot kell mutasson. A Sajó és a Hemád teljes vízgyűjtőjén végezett vizsgálataink alapján igazoltuk, hogy egy adott ponton a vízfolyások bentikus és planktonikus mikrofló- rája csak nagy vonalaiban mutat hasonlóságot, azaz a ko- vamoszatok dominanciája a jellemző. A plankton- ill. a bentonminták élesen elkülönültek a vízgyűjtő szintjén, a- mi azzal magyarázható, hogy a vízfolyások planktonjában már a kis hegy- ill. do mb vidéki mintákban is megjelenhetnek a planktonikus elemek. Ez részben a terhelések is előidézhetik, de meg kell említeni a patakok, folyók melletti kisebb, többé-kevésbé elszigetelt öblözeteket, melyek a valódi planktonikus elemek megtelepedését és szaporodását teszik lehetővé (Stoyneva 1994). A különbség másik magyarázata, hogy a fitobentonban előforduló bentikus cianobaktériumok és fonalas zöldalgák aránya a planktonban jóval csekélyebb, mint a kovamo- szatoké. Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a fítobenton és a fitoplankton közötti kapcsolat csak durva térbeli és taxonómiai felbontásban igaz, finomabb térbeli ill. taxonómiai felbontásban (vagyis a mintavételi pontok szintjén ill. faj vagy genus szintű adatok elemzésével) a kapcsolat nem mutatható ki. Irodalom Borics, G., Várbíró, G., Grigorszky, L, Krasznai, E., Szabó, S., Kiss, K. T. (2007): A new evaluation technique of potamoplankton for the assessment of the ecological status of rivers. Archiv fur Hydrobiologie. Supplementband. Large rivers 17 (3-4): 465-486. Stoyneva, M. P. (1994): Shallows of the lower Danube as additional sources of potamoplankton. Hydrobiologia 289: 171-178. Uherkovich, G. (1971): A Tisza Lebegő Paránynövényei. (In Hungarian.) - Szolnok Megyei Múzeum Adattár, Szolnok, Hungary. Utermöhl, H. (1958): Zur Vervollkommnung der quantitativen Phytoplankton-Methodik. Mitteilunger der internationale Vereinigunk für theoretische und angewandte Limnologie 9: 1-38. Várbíró G, Ács, E., Borics, G., Érces, K., Fehér, G., Grigorszky, L, Ja- poport, T., Kocsi, G., Krasznai, E., Nagy, K., Nagy-László, Zs., Pilinszky, Zs., Kiss, K. T. (2007): Use of Self-Organizing Maps (SOM) for characterization of riverrine phytoplankton associations in Hungary. Archiv für Hydrobiologie. Supplementband. Large rivers 17 (3-4): 383-394. Abstract: Phytoplankton of watercourses contains euplanktonic and tychoplanktonic elements. In the upper section dominate the tychoplanktonic components. However, it is not known, that the species composition of benthic communities how to determine the composition of tychoplanktonic elements? Phytoplankton and phytobenton samples were collected in the catchment of Sajó and Hemád to determine the composition of tychoplanktonic and benthonic microflora and to exploration of the connection between them. Our results demonstrated that the composition of the same section of phytoplankton and of benthic microflora is different. While in phytobenthos dominated the benthic cyanobacteria and filamentous green algae species, phytoplankton was characterized by the dominance of benthic diatom taxa.
