Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai
79 A Stechlin-tó (Németország) kovaalga összetétele Szabó Beáta1, Padisák Judit1’2, Stenger-Kovács Csilla1 ‘Pannon Egyetem, Környezettudományi Intézet, Limnológia Intézeti Tanszék, H-8201. Veszprém, Pf. 158. 2MTA-PE Limnoökológiai Kutatócsoport, H-8201. Veszprém, Pf. 158. Kivonat: A Stechlin-tó Németországban, a Mecklenburgi tóvidék déli határán helyezkedik el. Az oligo-mezotróf tó kovaalga kutatása - szemben a fitoplankton vizsgálatokkal - az utóbbi években háttérbe szorult. A kutatás elsődleges célja volt, hogy felmérjük a tó jelenlegi bentikus kovaalga közösségeinek fajösszetételét és elvégezzük a trofitási szint becslését kovaalga index alapján. A bevonatminták begyűjtése 2013. május 3-án történt 23 ponton a tó litorális zónájában természetes kő szubsztrátról. A fajösszetételt fény- és elektron- mikroszkóppal határoztuk meg, mely során 70 taxont azonosítottunk. A mintavételi pontok fajszámban (29±3), Shannon-Wiener di- verzitás (2,36±0,23) és egyenletesség (0,70±0,06) értékekben nem különböztek számottevően. A parti régió kovaalga közössége egységes képet mutatott, a tó három medencéje nem különült el fajösszetétel alapján. Mintáinkban főleg az eutróf vizek kedvelői (pl. Nitzschia dissipata, Rhoicosphenia abbreviata, Gomphonema olivaceum, G. pumilum) és a tó fitoplanktonjából származó Centrales fajok (Stephanodiscus minutulus, S. neoastraeá) jelentek meg legnagyobb mennyiségben. Domináns volt még néhány kozmopolita (Achnanthidium mimtissimum, Cocconeis placentula var. euglypta, Diatoma ehrenbergii) és széles tolerancia tartománnyal rendelkező (Amphora pediculus) faj is. A tó trofitási szintjét a németországi tavakra kifejlesztett TI index segítségével becsültük, az index értékei minden mintavételi helyen elérték az eutróf trofitási szintet. Vízminták begyűjtésére és laboratóriumi elemzésére is sor került, melyekben a kis koncentrációjú N és P formák — a TI indexszel ellentétben - a litorális régió mezotróf állapotára utaltak. Kulcsszavak:oligotróf, litorális régió, kő szubsztrát, kovaalga közösség, TI kovaalga index. Bevezetés és célkitűzés A Stechlin-tó Eszakkelet-Németországban, a mecklenburgi tóvidék déli részén helyezkedik el (53°10V 13°02’). A tó mély, oligo-mezotróf, dimiktikus (egyes években meleg monomiktikus) jellegű, vizét csak igen kis mértékben befolyásolja antropogén hatás. Vízgyűjtő területének nyolcvan százalékát erdő borítja, mezőgazdasági tevékenység csupán elhanyagolható mennyiségű területen zajlik (Casper, 1985). A növekvő elsődleges termelés ellenére (Koschei és mtsi., 2002) a tó megőrizte eredeti oligotróf jellegét és a mecklenburgi tóvidék egyik referencia helyeként tartják számon (Padisák és mtsi., 2003b). A tavon 1959 óta folynak fitoplankton kutatások (Küch- ler, 1981, 1982; Casper, 1985), azonban a flórára vonatkozó rendszeres vizsgálatok csak 1994-ben kezdődtek el (Padisák és mtsai., 1998), ezzel kapcsolatban számos publikáció jelent meg az utóbbi néhány évben is (Padisák és mtsai., 2003 a, 2003b, 2003c, 2010). Egy 1986-évi kutatás során összehasonlító elemzést végeztek a diatóma szukcesszió és a PE- G modell kapcsán (Sommer és mtsai., 1986), 1999-ben pedig vizsgálták a planktonban a tavaszi kovaalga populáció tér- és időbeli változását (Padisák és mtsai., 2003c). A fitoplankton kutatással szemben a bentikus kovaalgákkal kapcsolatos vizsgálatok jelentősen háttérbe szorultak. A perifi- tonra vonatkozó minőségi analízis a bentikus diatómák faj- listájára korlátozódik, amelyet Casper (1985) munkájában találunk. Ökológiai szempontból - például diverzitás, abun- dancia - a bevonat-alkotó kovaalgák csoportjával eddig nem foglalkoztak. A kutatás elsődleges célja az volt, hogy egyszeri minta- vételezés alkalmával meghatározzuk a tó jelenlegi bentikus kovaalga közösségeinek fajösszetételét és kovaalga index segítségével megbecsüljük a tó litorális régiójának trofitási szintjét. Anyag és módszer Fitobentosz mintáink a Stechlin-tó 23 különböző pontjáról származnak (1. ábra) A mintavételezés 2013. május 3-án történt a tó litorális régiójában természetes kő-szubsztrátról. A véletlenszerűen kiválasztott kövek felületéről rövid sertéjű fogkefével eltá- volítottuk a bevonatot, majd a mintákat etanollal tartósítottuk. Ezt követően a bevonat minták oxidálására forró hidro- gén-peroxidos roncsolási módszert alkalmaztunk (CEN, 2003) . Az elkészített preparátumokat fénymikroszkóppal (Nikon Eclipse E600), 1000-szeres nagyításon vizsgáltuk. Minden mintában véletlenszerűen minimálisan 400 valvát határoztunk meg. A határozáshoz a Süßwasserflora von Mitteleuropa (Krammer és Lange-Bertalot, 1991, 1997, 1999a, 1999b), a Diatoms of Europe (Lange-Bertalot, 2002), az I- conogrpahia Diatomologica (Lange-Bertalot, 2000, 2004, 2008) és Diatomeen im Süßwasser-Benthos von Mitteleuropa (Lange-Bertalot és mtsi, 2013) köteteit használtuk fel. Néhány faj pontos meghatározásához pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatot alkalmaztunk. A mennyiségi adatok alapján cluster-analízist végeztünk, amelyhez a SYNTAX programcsomagot (Podani, 2000) használtuk. A tó trofitási szintje becslésére a németországi tavakra kifejlesztett trofi- kus indexet (TI) (Hofmann, 1994) alkalmaztuk. 1. ábra: Mintavételi helyek. Fig. 1: Sampling sites 2013. szeptember 7-én a tó litorális régiójából 7 pontról történt vízminták begyűjtése, melyekben spektrofotometriásán mértük az ammonium (NH4+) nitrit (NO2-), nitrát (NO3'), ortofoszfát (PO4') s összes foszfor (TP) meny- nyiségét (APHA, 1998). Eredmények és értékelés Mintavételi helyek 2. ábra: A mintavételi helyek domináns fajai alapján kapott dendogram (Bray-Curtis index, UPGMA algoritmus) Fig. 2: Dendogram based on dominant species at the sampling sites (Bray-Curtis index, UPGMA algorithm) 23 mintából összesen 70 kovaalga taxont azonosítottunk (43 faj fénymikroszkópos képét az 1. Fotótábla tartalmazza), a mintavételi helyek fajszáma (29±3) nem tért el jelentősen. A Shannon-Wiener diverzitás (2,36±0,23) és egyenletesség (0,70 ± 0,06) értékek alacsonynak bizonyltak, az e