Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 4. szám - Stenger-Kovács Csilla - Lengyel Edina - Buczkó Krisztina: Kovaalga összetétel és ökológiai guildek kis szikes tavainkban
28 Kovaalga összetétel és ökológiai guildek kis szikes tavainkban Stenger-Kovács Csilla1*, Lengyel Edina2, Buczkó Krisztina3 ’Pannon Egyetem, Környezettudományi Intézet, Limnológia Intézeti Tanszék, H-820I, Veszprém, Pf. 158. :IVITA-PE Limnoökológiai Kutatócsoport, Veszprém, Egyetem utca 10. természettudományi Múzeum, Növénytár, Budapest, Könyves Kálmán krt. 40. Kivonat: Szikes tavak kovaalga közösségeinek ökológiai vizsgálatára nagyon kevés példát találunk nemcsak Európában, de más kontinenseken is, habár az élőbevonat domináns algái lehetnek. A Pannon ökorégió két területéről gyűjtöttünk 96 élőbevonat mintát: a Fertő-Hanság területéről és a Duna-Tisza közéről 31 kis, sekély, időszakos szikes tóból, és meghatároztuk ezek kovaalga öszszetételét. A két területre jellemző fajokat indikátor faj analízissel határoztuk meg, melyek alapján elmondható, hogy a két terület sajátos fajösszetétellel rendelkezik, egymástól könnyen elkülöníthetőek. A tavak domináns fajai a mozgó ökológiai guild tagjai, melyek szignifikánsan nagyobb mennyiségben voltak jelen, mint a magas vagy alacsony profilú ökológiai guildhez tartozó kovaalgák. Ennek magyarázata, hogy-a mozgó guild tagjai alacsonyabb fényintenzitás mellett kompetíciós előnyben vannak a másik két guilddel szemben, nagy stresszt képesek elviselni, mivel mozgásra képesek, így kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbb élőhelyet. A mozgó ökológiai guild tagjai kimondottan a tápanyag gazdag élőhelyeket részesítik előnyben, mint amilyenek kis szikes tavaink. Kulcsszavak: kovaalga, ökológiai guildek, indikátor fajok, szikes tavak. Bevezetés és célkitűzések A világ endoreikus, sós tavainak többsége kicsi és sekély. Az összterületük és térfogatuk hasonló a felszíni é- desvízi tavakéhoz (Williams 1986, Shiklomanov, 1990). Fizikai és kémiai tulajdonságait alapvetően a helyi geokémiai adatottságok (talajvíz összetétele), a párolgás és az esővíz határozza meg. Nagyon érzékenyek a szélsőséges időjárási eseményekre és a klímaváltozásra (Hammer, 1990). Időszakos jellegük miatt hatalmas változásokat tapasztalhatunk a szalinitásukban, melynek növekedése jelentősen csökkenti az élőlények diverzitását (Moss, 1994). A kovaalgák előfordulása a sós, alkalikus tavakban teljesen közönséges (De Deckker, 1988), jelentős meny- nyiségben (dominánsak) találhatók meg azokban a tavakban, ahol fénylimitáltság nem lép fel (Tuite, 1981; Servant-Vildary, 1984). Jelentőségük ellenére azonban a szikes tavak recens kovaalgáinak ökológiai vizsgálatairól tanulmányok alig lelhetők fel, nem csak Európában (pl. Buczkó és Ács, 1996/1997; Nagy és mtsai., 2008), de más kontinensen sem (Blinn, 1993). Magyarországon a szikesek kovaalga kutatása elsősorban a három nagyobb szikes tavunkra korlátozódott (Velencei-tő, Fertő és a Szelidi-tó) (pl. Pantocsek, 1912; Szemes, 1959, Doná- szy, 1959, Buczkó 1986, Ács és mtsai., 1991). A kis szikes tavak fitoplanktonját vizsgálva más algacsoportokról azonban számos tanulmány született (pl. Kiss, 1976; Pa- disák, 1999, Fehér és Schmidt, 2003), melyek közül néhány florisztikai adatot is közöl kovaalga fajokról (pl. Grunow, 1860, Cholnoky, 1929, Uherkovich, 1965, Kiss, 1978, Schmidt és Fehér, 1996). A kis szikes tavak bentonikus kovaalga közösségeiről és ökológiájukról a- zonban alig van információnk. Célunk volt tehát, hogy feltárjuk a Pannon ökorégió két különböző területén található (Fertő környéki és Duna-Tisza közi) kis szikes tavak kovaalga összetételét, a fajok ökológiai guildekbe rendezése után információt nyerjünk azok funkcionalitásáról és jelentőségéről. Anyag és módszer Bentikus kovaalga mintavételre 31 kis szikes tóból került sor a Pannon-ökorégióból: Fertő-Hanság területéről és a Duna-Tisza közéről három különböző évben (2006, 2008 és 2012). A vizsgált tavak (és minták száma az adott tóból) a Fertő-Hanság területén: Albersee (2), Borsodi-dűlő (13), Cikes (3), Hermsee (3), Kirchsee (3), Legény-tó (12), Neubruch (3), Nyéki-szállás (7), Paprét (6), Untersee (3) és a Zicklacke (3). A Duna-Tisza közi tavak: Bába-szék (5), Bíbic-tó (1), Böddi-szék (4), Büdös-szék (1), Pusztaszeri Büdös szék (1), Csárda-szék (1), Fehér-szék (1), Fülöp-szék (1), Hattyús-szék (1), kardoskúti Fehér-tó (4), Kelemen-szék (4), Kisréti-tó (1), Kondor-tó (1), Ősze-szék (1), pirtói Nagy-tó (1), Sárkány-tó (1), Szappan-szék (1), Starvas-tó (1), Szívósszék (1), Zab-szék (6). A tavi kovaalga mintavételeket a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően végeztük (King és mtsai., 2006), összesen 96 kovaalga mintát gyűjtöttünk makrofitáról vagy iszapról, attól függően, hogy melyik volt az adott tó legjellemzőbb szubsztrát típusa. A mintavételek időpontját a feltöltődési és a kiszáradási időszakok határozták meg. 2006-ban csak tavaszi mintát, 2008- ban már tavaszi és őszi mintát, 2012-ben pedig ezeken kívül téli mintát is sikerült gyűjteni. A kovaalga mintákat elroncsoltuk (CEN, 2003), Zrax gyantába ágyaztuk és az elkészített preparátumokat fény illetve elektronmikroszkóp segítségével határoztuk meg. A kovaalga ökológia guildekbe való besorolást a következő irodalmak alapján végeztük: Cox (1996), Passy, 2007, Rímet és Buchez (2011) és Stenger-Kovács és mtsai. (2013). Welch-pró- bával teszteltük, hogy melyik a legjellemzőbb guild a három közül az összes mintát tekintve illetve az egyes régiókban. Indikátor faj analízist alkalmaztunk a leginkább jellemző fajok azonosítására (IndVal, Duffene és Legendre, 1997) az egyes régiókban az egyes fajok relatív gyakoriság adata és az előfordulásuk gyakorisága alapján (Legendre és Legendre, 1998). Eredmények és értékelés Az azonosított 174 fajból 107 faj volt a mozgó, 37 a magas profilú és 30 az alacsony profilú ökológiai guild tagja. A mozgó kovaalga ökológiai guild domináns és gyakori fajai a Nitzschia és a Navicula nemzetségből kerültek ki. Fertő-Hanság A vizsgált Fertő-Hansági tavakban 120 fajt találtunk, ebből 81 faj a mozgó, 21 az alacsony profilú és 18 a magas profilú ökológiai guild tagjai voltak. A régió domináns fajai a Nitzschia supralitorea Lange-Bertalot, Nitzschia aurariae Cholnoky, Halamphora veneta (Kützing) Levkov, Navicula veneta Kützing és az Entomoneis pa- ludosa var. subsalina (Cleve) Krammer voltak. A Fertő- Hanság kis szikes tavainak a régiót jellemző fajként 16
