Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 1. szám - Kováts Gábor: Az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő folyó-, illetve árvízvédelmi töltés-szakaszok mértékadó árvizei
KOVÁTS G.: Az Alsó-Tisza vidéki . árvízvédelmi töltés-szakaszok 25 donba és vízügyi kezelésbe, miután elsődleges feladata az árvizek akadálymentes levezetése. Ez azonban a törvényalkotás folyamán pont az ellenkező irányban mozdult el. A hullámterek jó része elkerült a vízügy közvetlen fennhatósága alól, és miután ma az állami vízügyi szolgálat már hatóságként sem tud fellépni, így az egyéb szempontok kerültek érvényesítésre. A természetes változások mellett az emberi beavatkozások káros hatása is nagy mértékben érvényesül így a hullámtereken olyan épített környezet valósult meg (keresztező közlekedési útvonalak, üdülőövezetek, bevásárló centrumok) melyek nem az elsődleges célt szolgálják. 5. A Mértékadó árhullámok helyzete az Alsó-Tisza vidék védvonalain Ha megvizsgáljuk a mértékadó árhullámok kormányrendelet szerinti előírásait, azt a meglepő megállapítást tehetjük, hogy az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság területén a mértékadó árhullámokat a legnagyobb vízállások minden védvonalon és mértékadó mércén meghaladták, és bár nem tudományos a megállapítás, de általános vélemény, hogy amilyen vízállás egyszer előfordult az másodszor is e- lőfordulhat. Jellemző, hogy Maroson, Makón 1970-ben, majd 5 éven belül 1975-ben is LNV fordult elő, tehát az csak elmélet, hogy egy mondjuk 100 éves gyakoriságú árvíz 100 évenként csak egyszer fordulhat elő. A mértékadó árvízszintekről szóló miniszteri rendeletet mindenképp ki kell azzal egészíteni, hogy legalább 5 évente, de jelentős árvizek után a rendelet mellékletében foglalt értékek korrigálandók, a rendeletet ki kell egészíteni a magassági értékeken felül az árvízvédekezés szempontjából egyéb mutatók részletes meghatározásával, és a mértékadó árvízszint alapvetően a tervezésre adhat irányelveket, a gyakorlati árvízvédekező a- zonban a valóságosan előfordult árvízszintekre, és az adott pillanat hidrológiai-meteorológiai helyzetére kell, hogy figyelemmel legyen. A mértékadó árvízszintek felülvizsgálata azonban nem korlátozódhat egy vagy két védvonalra, annak mindenképpen nagy téréséi összefüggései vannak és csak a befogadótól, vagyis a Dunától kiindulva ilyen módon az értéket nemzetközi szinten is egyeztetve lehet átgondolt módosításokat is eszközölni. Ha azonban elfogadjuk azt a tételt, hogy az árvédelmi töltések magasságilag tovább már csak korlátozott mértékben emelhetők, akkor egyértelmű, hogy a lefoKOVÁTS GÁBOR lyási viszonyok javítása jelenlegi helyzet fenntartása vagy javítása lehet a cél, elsősorban az alsó szakaszokon. A Tisza és a mellékfolyói felső folyásán, ahol gyors áradások és a- padások váltakoznak, az árvízi szükségtározók megfelelő ü- zemrend mellett nagyon hasznosan tudnak a kritikus időszakokban beavatkozni az alsóbb szakaszokon, azonban (ATI- VIZIG és szerb Tisza szakasz) ahol az árhullámok egymásra futása és a hosszan elnyúló tetőzések nagy valószínűsé- gűek, mindenképpen a befogadó vízszintjének csökkentését (a Vaskapu erőmű megfelelő üzemrendje) és a lefolyási viszonyok javítását kell előtérbe helyezni. Szükséges, hogy ez a kérdés a magyar szerb vízügyi vegyes bizottság kiemelt témájaként szerepeljen, és a lefolyási viszonyok javításában hathatós és drasztikus intézkedések történjenek, ez különösen fontos Szeged szempontjából, a- hol egyrészt a legnagyobb mederszűkület fordul elő a teljes Tisza szakasz vonatkozásában, ugyanakkor a Maros árvízi hozamával gyakorlatilag a tiszai vízhozam megduplázódik. Jelenleg már elkészült a Tisza jobb parti belvárosi árvízvédelmi fal rekonstrukciós terve és jelenleg folyamatban van ugyanez bal parti szakaszra is, és ezekből is látható, hogy a mértékadó árvízszintekre rendeletben előírt kiemelt biztonsági érték éppen a Szeged belvárosi szakaszon semmiképpen nem biztosítható. 6. Összefoglalás Mindezekből következik, hogy a mértékadó árvizekre vonatkozó miniszteri rendeletet mindenképpen korszerűsíteni, felülvizsgálni szükséges, és az Alsó-Tisza-vidéken a legfontosabb feladat a határon túli vízügyi szervekkel összhangban a lefolyási viszonyok további romlásának megállítása, illetve lehetőség szerinti javítása. Ugyanakkor Szeged és Újszeged biztonsága megköveteli, hogy a jelenleg folyamatban lévő rekonstrukciós munkák a lehető leggyorsabban és a legjobb minőségben kerüljenek megvalósításra. Azt a- zonban soha nem szabad elfelejteni, hogy 1879-ben sem egy belvárosi szakadás miatt pusztult el, tehát az árvízvédekezőnek mindig nagy területi összefüggésben kell gondolkoznia, és az árvédelmi biztonságot nem önmagában a magasság, hanem az egyéb, e tanulmányban felsorolt szempontok, valamint a megfelelő és folyamatos karbantartás és a felkészült árvízvédekező szakszemélyzet biztosítja. A kézirat beérkezett: 2013. december 16-án dr., arany-okleveles építőmérnök, ny. vízügyi igazgató, egykori vízmű- és vízügyi építő vállalati főmérnök, a Magyar Mérnöki Kamarának két választási cikluson át országos elnöke. Design floods on the territory of the Szeged Water Authority (Hungary) Kovdts, G.
