Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 1. szám - Kovács Ferenc: Csapadék-jellemzők alakulása a Mátra-Bükk-i területen az 1960-2012. években
26 Csapadék-jellemzők alakulása a Mátra-Bükk-i területen az 1960-2012 években Kovács Ferenc Miskolci Egyetem, MTA Alkalmazott Földtudományi Kutatócsoport E-mail: bgtkf@uni-miskolc.hu Tartalmi összefoglaló A tanulmány a Mátra-Mátraalja és a Bükk-Biikkalja-i terület 1960-2012 évek között csapadékadatai elemzésével foglalkozik, a végzett kutatás eredményeit mutatja be. A vizsgált időszakra vonatkozóan összesen 38 csapadékmérő állomás (település) havi, évi csapadékadatai elemzése történt, külön értékelve az átlagos és a maximális értékek alakulásának statisztikai jellemzőit. Bemutatja a tanulmány az éven belüli csapadékos napok számát, a maximális napi értékek alakulását. A csapadék értékek eloszlásának sürűség- eloszlás-függvényei elemzése alapján valószínüségi/gyako- risági jellemzőket ad meg. Az éves csapadék, ill. az éves abszolút maximum csapadék értékek időbeli változását elemezve olyan eredmény adódik, hogy a Mátra-Bükk-i területen a fél évszázad során az éves csapadék-átlag 600 mm/év körüli szinten határozott állandóságot mutat. Az abszolút maximum évi csapadék ugyanakkor - az ötven év során állandó értéket képezve - csökkenő tendenciát jelez, 800 mm/év-től 700 mm/év-re mérséklődik. Az irodalomból ismert légköri széndioxid koncentráció függvényében vizsgálva a csapadék jellemzők időbeli alakulását - az időfiiggvényhez/fúggetlenséghez hasonlóan - az adódott, hogy a légköri C02 koncentráció 310 ppm-ről 390 ppm-re történt emelkedése mellett az éves csapadék állandó (600 mm/év) maradt, az abszolút maximum évi értékek csökkenő tendenciát jeleznek. 1. Bevezetés A légkörben lévő vízmennyiség kismértékű ingadozásoktól eltekintve az idők folyamán állandó, a csapadék és a párolgás mennyisége hosszabb időszak alatt kiegyenlíti egymást. A talajfelszín és a légkör víz-körfogalmának sajátosságait egy adott térségben a vízháztartási mérleg jellemzi. A felszíni és felszín közeli vízforgalomban a felszíni vízmozgások: a lefolyás, a beszivárgás, a párolgás, illetőleg a vízkivételek (ivóvíz, ipari víz, mezőgazdasági használat) játszanak alapvető szerepet, a mélyebb geológiai régiókban a bányászati vízvédelem/víztelenítés, a vízbányászat (ivóvíz, hévíz) fontos tényezők. A vízháztartási egyenlet részletes, illetőleg egyszerűsített leírását más források mellett Juhász József professzor Híd- rogeológia könyve ismerteti. [1] Az egyszerűsített egyenletben a „bevételi” oldalt döntő módon meghatározó elem a csapadék, a „veszteségi” tagok pedig a párolgás és párologtatás. a talajba történő be(le)szivárgás. valamint a felszíni lefolyás. Adott terület vonatkozásában a csapadék viszonylag pontosan „mérhető”, a lefolyás is mérhető, ill. a felszíni talaj-kőzet-növényzeti fedettség alapján közelítőleg számítható, a párolgás alapvetően hőmérséklet „függő”, kísérletekkel mérhető, ill. számítható. A beszivárgás az előbbi jellemzők „ismeretében” maradék-tagként becsülhető, a felszín alatti hozzáfolyás, ill. elfolyás számszerűsítése még topográfiai és geológiai körülmények ismeretében is nehezen adható meg. Jelen tanulmányban az Észak-magyarországi Mátra- Bükk-i területre vonatkozó, a vízháztartási egyenlet „pozitív” oldalát döntő módon meghatározó csapadék értékek jellemzőinek, időbeli alakulása vizsgálatának eredményeiről adunk számot. A vizsgálat, elemzés tárgya A kutatás során külön vizsgáltuk a Mátra-Mátraaljai- terület csapadék-hozam jellemzőit és külön a Bükk-Bükkalja- terület adatait. A mátrai terület Ny-i határának a Zagyva folyót, K-i határnak elvileg a Laskó patakot, gyakorlatilag az Eger-Füzesabony (É-D-i irányú) vonaltól Ny-ra eső területet vettük. A bükki terület ettől a vonaltól a Hejő-patakig „terjed”, döntő módon az Eger patak vízgyűjtő területét, a Kácsi és Csincse, továbbá a Laskó és Hór patakok közti vízgyűjtő területről származó csapadék adatokat dolgoztuk fel. Az általános csapadékjellemzők meghatározásához az E- ger-Füzesabony vonaltól Ny-ra: a Bátor, Bodony, Domahá- za, Ecséd, Kápolna, Erdőkövesd, Erdőtelek, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Heves, Kápolna, Kékestető (Gyöngyös), Kerecsend, Kompolt, Ludas, Párád (Parádóhuta), Parádsas- vár, Pétervására, Sírok (Recsk), Tarnalelesz, Vécs Verpelét és Zabor mérőállomások adatait használtuk fel. A másik, a K-i irányú (Bükki) terület csapadék viszonyainak jellemzésére: Bélapátfalva, Bogács, Borsodnádasd, Bükkábrány, Bükkzsérc-Hosszúvölgy, Cserépfalu, Eger-Almár, Egerfar- mos, Felsőtárkány-Kusnádas, Füzesabony, Mezőcsát, Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Répáshuta és Szilvásvárad-Sza- lajkavölgy adatait dolgoztuk fel. A Vízrajzi Évkönyvek [2] adataiból, illetőleg a [3] kutatási jelentésből az 1973-2006 évekre (34 évre) vonatkozóan a fenti 38 csapadékmérő állomás csapadék-jellemzőit dolgoztuk fel. A táblázatos anyag tartalmazza: a mérőállomások helyét/törzsszámát, a havi csapadék (mm/hó), az éves összes csapadék (mm/év) értékeket, az évi esős napok számát, az adott évben jelentkezett napi csapadék maximumot (mm/nap) és annak időpontját (naptári napot). Számítottuk a havi csapadék értékek 34 éves átlagát, megadtuk az egyes hónapokban (jan., febr., stb.) előfordult havi maximális csapadék értékeket (mm/hó). A 38 csapadékmérő állomásra vonatkozóan a táblázatok 36 sorában soronként 16 adat (oszlop), összesen 576 adat, a 38 állomásra összesen 21888 érdemi információ szerepelt. A csapadék jellemzők meghatározása A táblázatok adatait — a jobb áttekinthetőség, ill. az általános tendenciák megjelenítése céljából — állomásonként havi részletességgel ábrázoltuk, a várható értékeket, azok valószínűségi jellemzőit az adatok sűrüsűg-, ill. eloszlás függvények alapján határoztuk meg. [4] A Mátra-i, ill. BUkk-i adathalmazok „képi” megjelenítése, ill. a statisztikai jellemzők (átlag, sürüség-eloszlás-fúggvény) a hasonló e- redményeket mutatott, ezért a Mátra-Bükk-i területre összevont adatok alapján „közös” jellemzőket határoztunk meg. A 34 éves adatok alapján számított havi csapadék átlagokat, ill. az évi összes csapadék hozamokat az 1. táblázat tartalmazza. Mátra-Mátraalján a május-augusztusi négy hónap csapadék (átlag) összege 268 mm, az évi összeg 46 %-a, Bükk- Bükkalján 291 mm, az évi összeg 47 %-a, az összevont adatok alapján (Mátra, Bükk) 279,5 mm, az éves csapadék átlag 46,4 %-a. A havi abszolút maximum értékek a két területen hasonló módon (értékekkel) jelentkeznek. A régió átlagos abszolút maximum havi csapadék jellemzőit (mm/hó) a 2. táblázat mutatja.
