Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 1. szám - Völgyesi István: Parti szűrés? Biztos?
22 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014 94. ÉVF. 1. SZ river), tehát a folyómederO alatt még vastag vízvezető képződmény található. Ilyenkor a rétegharántolás csak részleges lesz, és előfordulhat, hogy a partmenti kutak kisebb ellenállással kapnak vizet a túlsó part felől, mint a folyóból. És ebben az esetben el is szennyeződhetnek a túlsó part felől. így is kialakulhat a parti szűrés korlátozott állapota A parti szűrés távlati lehetőségeinek becslése során a mederkapcsolati ellenállás elhanyagolása mellett még a „mosott” partokkal kapcsolatos reményekkel is becsapjuk magunkat. Ma már ezeket a partokat mindenütt kőszórásokkal védik (3. ábra). És a kőszórások hézagait nagyon hamar kitölti ugyanaz az iszap, ami a domború partokat is feltöltöt- te. A valamikori mosott parton emiatt még a feltöltődő szakasznál is rosszabb lesz a helyzet, mert a kőszórások kőanyaga az iszapnál is rosszabb vízvezető. Megállapítható tehát, hogy a mosott partok a hazai folyószakaszokon lényegében eltűntek, megszűntek. (A másik akadály, hogy hosz- szú partszakaszok nyaralókkal épültek be.) A parti szűrésű készletekben való nagy bizalomnak adminisztratív-igazgatási okai is vannak; ha egy vízbázisról - nagyon bizonytalan módon - kimutatják, hogy a termelt víz 51 %-a a közeli felszíni vízből származik, akkor a vízbázist parti szűrésű vízbázissá nyilvánítják, és az összes termelt vizét parti szűrésű vízként tartják nyilván - bár erről már nem szól a jogszabály. Pedig ilyenkor a termelt víz 49 %-a talajvíz, esetleg sekély rétegvíz. Ha - úgymond - parti szűrésű a vízbázis, akkor arra is kevés figyelmet fordítanak, hogy a háttérből mennyi víz és milyen szennyeződés érkezhet, és ezzel összefüggésben nem gondolnak arra sem, hogy egy i- lyen esetben a hidrogeológiai védőterületet gondosabban kell meghatározni a háttér felé is. 3. ábra. Kőszórássá! védett mosott part Tótnál A Vízbázisvédelmi Program szerencsétlen pályázati rendszere pedig véglegesen aláásta a tisztánlátás lehetőségét. Mert, ha egy távlati parti szűrésű vízbázisra írtak ki pályázatot, és ezt valaki elnyerte, ő már nem merte meghazudtolni a kiíró véleményét, bármilyen eredmények is adódtak a diagnosztika során. Fogcsikorgatva talán, de kimutatta, hogy a víz nagyobb része a folyóból származik. Nem volt nehéz; csak a modellező szoftver által kért „riverbed conductance” értéket kellett „megfelelően” felvenni, és a dokumentációban nem nyilatkozni arról, hogy mekkora értéket alkalmaztunk. Mindent összevetve: a parti szűrésű víztermelés lehetőségei Magyarországon sokkal kisebbek, mint ahogy azt „hivatalosan” nyilvántartják. Ahhoz, hogy hazai parti szűrésű vízkészleteink mennyiségi és minőségi felmérése a realitások alapján megtörténhessen, szükségesnek látszik- a jogszabályok és az adminisztratív környezet hozzáállásának megváltozása,- bizonytalan vagy bizonyíthatóan hamis számítási módszerek helyett a korrekt szivárgáshidraulikai modellek alkalmazása,- a modellek paraméterezéséhez pedig a mederkapcsolati ellenállás mérése a működő parti szűrésű vízbázisoknál, megfelelő észlelőkutak adatainak gyűjtésével és részletes értékelésével. Irodalom Liebe P : Tájékoztató, Felszín alatti vizeink. - Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 2002. Somlyódi L.: A hazai vízgazdálkodás és stratégiai pillérei. Vízügyi Közlemények, LXXXII. évfolyam 3-4. tüzet, 2000. A kézirat beérkezett: 2014. január I l-én VÖLGYESI ISTVÁN oki. geológus mérnök, oki. vízépítő mérnök. A Víziterv, majd az Aquarius Kft. munkatársa 1998-ig, ezután saját vállalkozásban tervezőként, szakértőként dolgozott. Több évet töltött Mongóliában és Algériában hidrogeológusként. Főbb működési területei: szivárgáshidraulikai modellezés, felszínalatti vízkészletek, felszíni víz - talajvíz kölcsönhatások gyakorlata és elméleti vizsgálata Riverbank filtration? Is it, actually? Völgyesi, /. Abstract: Riverbank filtration is commonly misunderstood among the professional community. This is so because, in general, the relationship between surface water and groundwater is not sufficiently taken into account, typically only considering hydraulic resistance. In addition, estimations of the length of the suitable riverbank filtration sections are overly optimistic. Because of the above factors, the actual production of the bank filtration is currently, and prospectively, significantly less than the amounts recorded in official registers. Keywords: riverbank filtration, resistance of clogging, loss of curvature, partial penetration, cut bank...
