Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 3. szám - Balatonyi László - Czigány Szabolcs - Pirkhoffer Ervin - Lóczy Dénes: Talajnedvesség és talajvastagság hatása a Sás-patak vízgyűjtőjének lefolyási viszonyaira
BALATONYi L., CZIGÁNY SZ., PIRKHOFFER E., LÓCZY D.: Talajnedvesség hatása . 59 42009. július 2., nyugati/keleti/teljes vízgyűjtő 42008. június 4, nyugati/keleti/teljes vízgyűjtő 62009. július 2., nyugati/keleti/teljes vízgyűjtő Eredmények A talajoldali peremfeltételek adatai és eredményei Általában elmondható, hogy a domborzat - a talajban található durva vázrészek mérsékelt hatása mellett — erőteljesen befolyásolta a talajnedvesség-tartalmat. Az Arc- GIS-ben elvégzett interpoláció és a mért adatok alapján megállapítható, hogy a legmagasabb talajnedvesség értékek az ártér peremén mérhetők, míg a magasság növekeJelmagyarázat Talajnedvesség désével általában csökken a talajnedvesség tartalom (5. ábra). A monitoring időszakban mért talajnedvesség értékek 0,051 m3 m'3 (2008. szeptember 5.) és 0,516 m3 m"3 (2008. október 17.) között változtak (6. ábra). Az átlagos talajnedvesség értékek 0,148 m3m‘3 és 0,381 m3m" (2009. április 30.) között ingadoztak. A mérések szüneteltek 2008. december 5. és 2009. március 6. között. m 0,05-0,099 0,1-0,149 0,15-0,199 0,2-0.249 0,25-0,299 0,3-0,349 0,35-0,399 0,4-0,449 0,45-0,5 0.15 Ilii E 0 35 "e átlagos minimum maximum V 5. ábra. A talajnedvesség tartalmak raszteres alapú interpolációja a 14 mérőállomás 2008. szeptember 12.-i (a), szeptember 19,-i (b), december 5. -i (c), 2009. április 17.-i (d) és július 18-i (e) adatai alapján. Az (J) ábra a mérési helyszíneket és az interpolált terület arányát mutatja a teljes vízgyűjtőhöz képest. A sötétebb pixelek magasabb talajnedvesség-tartalmat jelölnek bességét. A 10. mérőállomás 5 évvel ezelőtti tarvágás helyén helyezkedik el, ezért itt az erdőhöz képest a talaj nedvességtartalmának járása szélsőségesebb. Azonban a területi változások a különböző mérési időpontokban, a 14 monitoring állomás között, azaz térben egymáshoz viszonyítva meglehetősen konzisztensek. Összességében valószínűsíthető, hogy a talaj fizikai féleség változása mellett az orografikus okokra visszavezethető talajvastagság változások jelentős mértékben hozzájárulnak a talajnedvesség nagy térbeli heterogenitásához. A talaj vastagság adatok esetében első forrásként a Talajtani Kutatóintézet (TAKI) által szerkesztett AGRO- TOPO adatbázis adatait használtuk fel. Ebben az adatbázisban azonban csak termőréteg vastagság adatok szerepelnek, ezek az adatok azonban nem szükségszerűen e- gyeznek meg a teljes talaj- és üledékvastagsággal. Az A- GROTOPO adatbázis szerint a termőréteg vastagsága a Pósa-völgyben és közvetlen környezetében 20-40 cm között ingadozik. Ez alól mindössze a vízgyűjtő ÉK-i széle kivétel, ahol az AGROTOPO adatbázis szerint a termőréteg vastagsága meghaladja a 100 cm-t. A területen a laza pannon üledékek, valamint a homokkő málladékának vastagsága a VESZ és a kontroll fúrások alapján helyenként, az alluviális völgytalp peremén megközelítik, illetve meg is haladják a 10 métert. A VESZ fúrások alapján meghatározott tömör kőzet mélysége 1,47 és 15,38 méter között változott. A jelen kutatás keretében elvégzett terepi fúrások alapján (9 db) 1,2 és 5,0 méter között, a korább MÉV által mélyített fúrások (3 fúrás adatai álltak rendelkezésünkre a Pósa-völgy esetében) szerint pedig 8,0 és 9,8 méter között változott a I I s s 6. ábra: A 14 állomás minimum, maximum és átlagos talajnedvességtartalma 2008. szeptember 5. és 2009. szeptember 4. között A legalacsonyabb talajnedvesség értékeket általában a 8. sz. monitoring állomás esetében tapasztaltuk. Ennél a mérőpontnál az alacsony értékért valószínűleg a sekély talaj és a durva fragmentumok magas aránya felelős. Átlagosan a második legalacsonyabb talajnedvesség értékeket a 2. sz. monitoring állomásnál figyeltük meg. Itt durva vázrészek nem találhatók a feltalajban, azonban a beszivárgás nagy mértékű a rizoszféra gazdagsága és a preferenciális folyáspályák nagy száma miatt, amit a jelen kutatás helyszíni beszivárgási kísérletei is megerősítettek. Az előbbieken kívül a 2. sz. monitoring állomás talajának morzsás szerkezete is növeli a beszivárgás se-
