Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 3. szám - Balatonyi László - Czigány Szabolcs - Pirkhoffer Ervin - Lóczy Dénes: Talajnedvesség és talajvastagság hatása a Sás-patak vízgyűjtőjének lefolyási viszonyaira
60 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF, 3..SZ. laza üledékek, málladékok és a talaj összvastagsága a hetősen nagy pontossággal reprodukálták a fúrások által vizsgált területen (2. táblázat). A VESZ mérések megle- mért üledékvastagságokat (2. táblázat). 2. táblázat Talaj vastagság értékek a Pósa-völgyben terepi fúrások és VESZ által megállapított mélységek alapján Fúrás azonosítója Fúrómag átmérője (mm) Fúrásmélység alapján megállapított talajvastagság (m) VESZ által megállapított talajmélység (m) MÉV 5056 n.a. 8 n.a. MÉV 5043 n.a. 9.8 n.a. MÉV 5026 n.a. 8.9 n.a. V41/6 125 5.0 4.9 V42/6 125 2.8 3.1 V43/6 125 4.9 5.7 Sl/1 60 2.0 2.1 S1/2 60 1.4 1.6 Sl/3 60 2.2 2.1 S1/5 60 1.2 1.5 S1/6 125 1.2 1.0 S1/7 125 3.3 2.9 Átlag: 2,66/4,23' 2,76 'MÉV fúrások nélküI/MEV fúrásokkal A maximális beszivárgási sebesség, mint input hidrológiai paraméter meghatározása részben irodalmi adatok alapján (pl.: JURY et al. 1991; HlLLEL 1998), részben pedig a legfelső talajszintekből gyűjtött talajok fizikai talajféleségének (méreteloszlásának) meghatározásából, valamint DECAGON gyártmányú infiltrométer segítségével történt. Irodalmi adatok alapján (pl. MILLER & GARDINER 1998), vályog esetében a kezdeti beszivárgási sebesség, imax értéke 2-6 cm h'1 között ingadozik. Az 1. mérőállomásnál nem határoztuk meg a fizikai talajtípust, mivel ez a mérőpont már az alluviális völgytalpon fekszik, így a lefolyásra nem gyakorol döntő hatást. A 300 pm-nél kisebb szemcsék vizsgálata alapján (tehát a durva vázrészeket figyelmen kívül hagyva), egy kivétellel - a vízgyűjtő talajai az iszapos vályog talajtípusba tartoznak (4. táblázat). A szerzők terepi Decagon mini disk infíltrométeres mérései alapján a mért kezdeti (maximális) beszivárgási értékek 2-7 cm If1 között ingadoztak. A két vizsgált árvízi esemény hidrometeorológiai rekonstrukciója A 2008. június 4.-i esemény rekonstrukciója Ez az árvíz június 4.-én a késő éjjeli órákban érte el tetőpontját, amikor a vízhozam elérte a 0,93 mV értéket egy 25 mm-es kumulatív csapadék következtében. A konvektiv, nagy intenzitású csapadékesemény során a maximális csapadékintenzitást (7,5 mm/10 perc) a késő délutáni órákban regisztrálták (7. ábra). A csapadékgóc központja kb. 18:30 és 19:00 CET között tartózkodott a Sás-patak vízgyűjtője felett. Mivel a Pósa-völgyben, valamint a Sás-patak keleti vízgyűjtőjében ekkor még nem volt csapadékmérés, ezért a csapadékesemény rekonstrukcióját más közeli állomások valamint radaradatok a- lapján végeztük el. Mivel mért talajnedvesség értékek ebből az időszakból nem álltak rendelkezésünkre, ezért a talajnedvesség adatokat az 5 és 6 nappal az árvizet követően TDR mérésekből becsültük. A 2008. június 4.-i csapadékeseményt megelőző csapadék május 20.-án és május 21.-én hullott, 22,1 mm, illetve 10,2 mm mennyiséget regisztráltak a Sás-völgy nyugati végében, azaz a talajnedvesség viszonylag alacsony lehetett (7a. ábra). A 2008. június 10.-i talajnedvesség mérés során a talaj nedvességtartalma (0V) a Pósa- völgyben átlagosan 0,173 m’nf’-nek adódott. Összegezve a fenti következtetéseket és mért adatokat, a talajnedvesség értéke 2008. június 4.-én a csapadékeseményt megelőzően nagy valószínűséggel 0,168 és 0,216 m3m'3 között változott. A HEC-HMS szimulációk alapján a legjobb egyezést akkor tapasztaltuk a mért és modellezett vízhozam idősorok között, amikor a kezdeti talajnedvesség értéket 0,274/0,272 m’nf ’-nek (nyugati/keleti vízgyűjtő) állítottuk be. Ebben az esetben a modellezett maximális vízhozam érték mindössze 1,3 %-kal haladta meg a mért (0,93 m’s’1) értéket. A megfigyelt kifolyó vízmennyiség 7299 m3 volt, ez mindössze 0,01 %-kal tért el a legjobb egyezést mutató modellezett értéktől (2. táblázat). Jelentősebb eltérést a Qmax időpontjában és az áradó ág kezdeti szakaszán tapasztaltunk (9. ábra).
