Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 1. szám - Dunka Sándor - Papp Ferenc: Egy sokat változott puszta, a Hortobágy (Javaslat a Hortobágy-medence hasznosítására és az öntözővíz célszerű felhasználására)
16 Amint korábban írtuk, ma már ilyen emberre nem is lenne szükség, mert a körülmények - a felépült kis települések - ma már a nyugodt családi és közösségi életet a pusztán élő emberek számára is biztosítják. Fontos is ez, mert csak így tudjuk itthon tartani dolgozóinkat. A külföldön munkát kereső, s ott dolgozó ember külföldi munkavállalása idejére elveszett a haza számára, mert munkájával külföldi országot támogat, adójával külföldi országot gazdagít. Mi tehát kerestük a lehetőségeket, hogyan tudnánk — a munkanélküliség csökkentésén kívül — több exportból származó bevételt is biztosítani hazánk számára, s mi azt a-javaslatainkban felsorolt - lehetőségekben találtuk meg. Ez o- lyan többletbevételt biztosítana hazánk számára, melyből munkahely-teremtő beruházásokat lehetne megvalósítani, s javaslatainkkal nemcsak a Hortobágyi puszta munkanélküli dolgozóinak tudnánk munkalehetőséget biztosítani, hanem új beruházások megvalósításával Magyarország munkaerő helyzetén is javítani tudnánk. 7. Nem közvetlenül a Hortobágyhoz tartozik - de peremterületén helyezkednek el - s ezért a Hortobágyi tájegységhez tartozóknak tekintjük az itt található termálfürdőket. A termálvíz az Alföld egyetlen bányakincse, értéke szinte felbecsülhetetlen. Országosan ismert Balmazújváros, Ka- ba, Püspökladány, Polgár, Földes, Hajdúdorog, Berettyóújfalu, Tiszacsege, Tiszafüred és Nádudvar termálfürdője, európai hírű a hajdúnánási fürdő, és világhírű a debreceni, valamint a hajdúszoboszlói gyógyfürdő, továbbá a Hortobágy nyugati peremén található Berekfürdő. A fürdőket évente sok ezer külföldi és hazai fürdőző keresi fel, ezért ezek a fürdők - néhány kivételtől eltekintve — valóságos kincses- bányák. Sajnos ennek ellenére kivételként említhetnénk néhány fürdőt, melyek nem nyereséget, hanem veszteséget termelnek, s ezt a veszteséget sokszor az illetékes önkormányzatok más vállalkozásai kénytelenek pótolni. Szerintünk szükséges lenne ezeket a fürdőket megvizsgálni, hogy az országban mi okozhatja veszteséges üzemelésüket? 8. Ezt mi csak felvetettük, - de nem ezért akarunk a termálfürdőkkel foglalkozni, hanem azért, - mert a két világháború között hazai zöldségellátásunkban fontos szerepet játszott a bolgár-kertészet, melynek szerintünk ma is nagy jelentősége lehetne a külföldi áruházakban található silány minőségű zöldségek és gyümölcsök kiszorításában. A bolgár-kertészet hazánkban az első világháború után élte a- ranykorát, amikor már nemcsak a nálunk megtelepedett bolgár kertészek, hanem több magyar gazdálkodó is foglalkozott a bolgár rendszerrel termelő kertészettel. A Hortobágy- medence mellett lévő - korábban már említett — kitűnő termőtalajokon elsőrangú bolgár-kertészeteket lehetne létesíteni. Kitűnő termékeiket elsősorban a Hortobágy mellett elhelyezkedő nagyvárosokban és fürdővárosokban lehetne gazdaságosan értékesíteni. A bolgárkertészet erősen munkaigényes, ezért a munka- nélküliséget jelentősen csökkentheti, s mivel nem túlságosan nehéz, a munkákon asszonyok is foglalkoztathatók. A kertészkedés azonban napjainkban komoly tőkét is igényel, mert a zöldségtermelésben állandóan ki vagyunk téve a külföld konkurenciájának. Ezért addig, amíg hazánkban a szegénység nem csökken, a bolgár rendszerű kertészeteket államilag támogatni kell! De amikor a Hortobágy-medencét körülvevő nagyvárosok és fürdővárosok lakossága már csak minőségi zöldséget és gyümölcsöt vásárol, a támogatásra nem lesz szükség, s ez is hozhat devizát az országnak! Mivel a kertészet a talajban lévő tápanyagot erősen kihasználja, a területen legalább egyszer trágyázni kell. A trágya anyaga a talajnak megfelelő istálló-trágya és a növénynek megfelelő műtrágya. Kötöttebb talajoknál a heves (ló és sertés) trágya is jól alkalmazható. A Hortobágy-medence peremterületein tehát kedvező feltételei vannak a bolgár-rendszerű kertészetnek. A terület sík, hatalmas területein kiválaszthatók a homokos-kötött talajok. A napfénytartam hosszú - még a bulgáriait is meghaladja - az öntözéshez pedig elegendő friss víz áll rendelkezésre, s a tápanyag utánpótlás istálló- és műtrágyával egyaránt biztosítható. A termelés munkaigényessége miatt a munkanélküliség csökkentésére kedvező hatással van. A közeli nagy városok a termelt árut nagyobb mennyiségben is átveszik. Csak az a fontos, hogy az állam segítse a termelőket a külföldi konkurencia legyőzésében, s ne hagyja a gazdákat a lelkiismeretlen „ügyeskedők” által kijátszani. Ugyanakkor nagyszerű lehetőség kínálkozik a Hortobágy mellett levő kitűnő minőségű termőterületeken az aprómagvak - vetőmagvak - termelésére. Szomorú viszont, hogy gyümölcstermesztésünkből eltűntek a finom ízű magyar almák (jonatán, golden, delicsesz, stb.), körték, szőlők, s egyéb gyümölcsök, s helyüket elfoglalta az állandóan, télen-nyáron kapható ízetlen külföldi gyümölcs. A régi finom magyar gyümölcsök egy részének visszaállítását raktározással és hűtöházak létesítésével lehetne megoldani, de ehhez pénz is kell!! Örömünkre szolgál viszont az, hogy a jóízű magyar dinnye egyre inkább visszakerül a hazai fogyasztásba, s helyét megállja a külföldi dinnyével szemben. 9. Végül, de nem utolsó helyen: foglalkoznunk kell az i- degenforgalommal. A Hortobágy puszta különlegességével, szépségével maradandó élményt nyújt azoknak, akik tudományos céllal, művészeti elképzeléssel, vagy csupán utolérhetetlen szépségéért szeretnék felkeresni a pusztát. A Hortobágy múltjának természettudományos értéke a génbank, de megismerhetjük itt a madárorvoslást is. A múzeumok tájékoztatnak a Hortobágy élővilágáról, a pusztán használt jármüvekről és a puszta történetéről. Találkozunk itt a puszta népművészetének értékeivel, a csikóskalappal, a karikás ostorral, a csikóbőrös kulaccsal és a pásztorok művészetének sok remekével. A Fazekas család fekete kerámiáival, a „Hortobágyi művésztelep” alkotóinak műveivel. Jelenleg is jól működik már a puszta melletti fürdővárosok vendégeinek látogatása a Hortobágyon, melyben megismerhetik a delelő gulyát, a vágtató ménest és a csendesen legelő fehér és fekete racka juhnyájat. A „hortobágyi lovasnapok” a lovassport népszerűsítését sikeresen végzi. Ezt az idegenforgalmat kell szórakoztató, - de nem giccses - műkedvelő műsorokkal, bemutatókkal, bálokkal tovább fejleszteni. Ki lehetne egészíteni ezeket az ismertetéseket a puszta különlegességeinek — a napfelkeltének és a napnyugtának — bemutatásával, ami bizonyára tovább növelné az idegenforgalmat. De lehet hajózni is a Keleti főcsatornán. A balmazújvárosi hajózsilip és Tokaj között nyáron hajózási lehetőség is van, az úton gyönyörködni lehet Balmazújváros és Tiszalök között a pusztában, Tiszalök fölött Bodrogköz szépségében. Tokajban meg lehet állni egy kis tokaji nedűre, aztán lehetne folytatni az utat tovább akár a Bodrogon, akár a Tiszán. Az út idegenforgalmi jelentőségét nem kell ecsetelni, de ezt is meg kellene szervezni és kellőképpen propagálni! Csak érdekességként említjük meg az utazás alkalmával meg lehetne ismerkedni Sárospatakkal, Sátoraljaújhellyel, s meg lehetne tekinteni a „Szabolcsi földvárat”. Ha pedig a Tisza folyásával megegyező irányban szeretnénk haladni, akkor H1DROLÓG1A1 KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 1, SZ.
