Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 1. szám - Lovász György: A globális felmelegedés hatása folyóink vízhőmérsékletére

49 - Összefoglalva: A szekuláris tendenciákat tagoló legjelentősebb rövid periódusú pozitív kilengés az 1990-es évektől napjainkig a Dráva vízgyűjtőjében, a legjelentősebb negatív kilengés pedig az 1980-as évek elején a Kárpát-medence vízfolyásaiban, azaz a Duna hazai folyás szakaszán, valamint a Szamos, Körösök és Maros vízgyűjtőjében játszódott le. 3.3. Évszakos hőmérséklet-változások Éghajlatunk módosulását legmarkánsabban a telek és a nyarak hőmérséklet változása határozza meg. (Az elemzés során a legalacsonyabb, ill. legmagasabb havi értéket vettük figyelembe függetlenül attól, hogy az melyik téli, ill. nyári hónapban alakult ki.) - A telek enyhülését jelző pozitív trendek a felső Duna vízgyűjtőjén (Dunaremete 2,31 °C/60 év) és az Alpok D-i irányban kissé nyitott területén a legmagasabbak (Barcs 1,71 °C/60 év ). A Kárpát-medence hideg teleinek hatására utal a Duna mérsékeltebb magyarországi emelkedő (Mohács 1,25 °C/60 év), valamint a Kárpát-medence K-i részéről érkező vizek igen alacsony változás tendenciája (5. táblázat). 3. táblázat. Az évi minimális és maximális havi középvíz Evi min.°C/60év Evi max °C/60 év Duna: Dunaremete 2,31 1,28 Duna: Mohács 1,25 2,39 Tisza: Tiszabecs -0,25' -0,03' Szamos: Csenger 0,09' 0,48' Körösök: Kunszentmárton 0,46 -0,24 Maros: Makó 0,55 1,32 Tisza: Szeged -0,59 1,07 Mura: Letenye 2,57

2 0,11

2 Dráva: Barcs 1,71 1,5 ': °C/59 év °C/54 év - A nyarak vízhőmérséklete a legnagyobb ütemben a Kárpát-medencétől Ny-ra fekvő vízgyűjtőben ( Dunaremete 1,28 °C/60 év ), valamint a D-i Alpok térségében (Barcs 1,5 °C/60 év) emelkedik. - Hazánk nyári hőmérsékleti viszonyainak hatása egyértelműen megállapítható. A Duna nyári vízhőmérsékletének fokozottabb emelkedése Dunaremete és Mohács °C/év trendjeinek különbségeként számított 1,11 °C/60 év. Ez hazánk és a Kárpát-medence K-i térségének a felső Duna vízgyűjtőjénél melegebb nyaraival hozható kapcsolatba. A Tisza a legmelegebb nyarainkon Tiszabecs-Szeged között 1,35 °C/60 évvel, azaz jobban melegedik, mint a Duna. A folyó sokévi (1951-1980) átlagos vízhozama Tiszabecs és Szeged között 88 %-kal növekszik Szegedig túlnyomórészt a baloldali folyók vízhozamaiból, aminek következtében a befogadó vizének hőmérsékletének alakításában figyelemre méltó a szerepük. 3.4. Évszakos szingularitások A telek és nyarak szekuláris változás tendenciáit jelentős pozitív és negatív szinguláris anomáliák tagolják. - A leghidegebb teleket reprezentáló évi minimális havi vízhőmérsékletek a felső Duna és a Dráva vízgyűjtőben az elmúlt 60 évben szakaszosan emelkedtek (4a ábra 1. Dunaremete, 4c. ábra Í.Barcs). A legjelentősebb, amely 1,0 °C/ 10 évnek becsülhető, az 1960-as évek közepétől az 1970-es évek közepéig állapítható meg. Ezt követően a felső Duna a vízhőfok emelkedése kb.2,5 °C/35 évvel a Dráva pedig csak kb. 1,5 °C/35 évvel jellemezhető. Az 1980-as évek elejétől a Kárpát-medencében, (4a. ábra 2. Mohács) és az Alpok központi területén (Mura vízgyűjtő) az enyhülés folyamata nem mutatható ki (4c. ábra 2. Letenye). 4 I 0 1950 °C 1980 4.a Duna 2010 1950 1980 4b Tisza 2010 1950 2010 1980 D r á v a - M u r a 4. ábra: Az évi minimális (téli) havi közép vízhőmérséklet szinguláris változás trendje a Dunán, a Tiszán és a Dráván (1951-2010) °C — 1 •: 22 20 18 1: Mohács1950 24 —I— 5.a 2:Dunaremete 1980 Duna 2010 22 201:Szeged ... ^^ : X 2 . 2:Tiszabecs i 1950 °C 5.b 1980 Tisza 2010 2018 1 Dráva, Barcs 1 / z' 2 . ... • \. „ I 2:Mur -etenye i 1950 1980 5 c Dráva-Mura 5. ábra: Az évi maximális (nyári) havi vízhőmérséklet szinguláris változás trendje a Dunán, a Tiszán és a Dráván (1951-2010) 2010