Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 1. szám - Lovász György: A globális felmelegedés hatása folyóink vízhőmérsékletére

50 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 1. SZ. - A Kárpát-medence K-i része (a Tisza baloldali vízgyűjtője) vizeinek hőmérséklet változásában említésre méltó szingularitás nem rajzolódik ki, azaz az enyhülési folyamat nem terjed erre a térségre (4b. ábra). Teleink enyhülése tehát a Kárpát-medencében és az Alpok központi területén az 1970-es évek közepétől gyakorlatilag megszűnik, de az Alpok E-i és D-i peremhegységi területein máig folytatódik. A melegedés folyamata a Kárpátmedence K-i részén nem mutatható ki. - A legmelegebb nyarakat reprezentáló évi maximális havi közép vízhőmérsékletek szinguláris emelkedése a felső Duna, az Alpok és a Kárpát-medence területén jelentősen különbözik. A felső Dunán a tendencia két jelentős lépcsőben nyilvánul meg: az 1970-es évek első harmadában, ill. a 2000-es évektől napjainkig (5a. ábra Dunaremete). A Kárpát-medence Ny-i részének nyári hőmérsékleti viszonyai hatására viszont a napjainkig jelentős emelkedés már az 1980-as évek elejétől kezdődött (5a ábra - Mohács). - Az Alpok D-i központi területein (Mura vízgyűjtő) a vízhőmérsékletek máig jelentősen emelkedő trendje az 1980-as évek elejétől, a D-i peremvidéken (Dráva vízgyűjtő) pedig csak az 1990-es évek elejétől állapítható meg (5c. ábra). A Kárpát-medence K-i területén (5b. ábra) az 1980-as évek előtt a vízhőmérsékletek különösen az ÉK-i vízgyűjtőben (Tiszabecs).csökkenő irányzatúak. Az 1980-as évek kezdetén regisztrálható negatív kulminációtól igen jelentős a felmelegedés. Az évszakos szinguláris mozgások tehát egyértelműen igazolják, hogy az évi közép vízhőmérsékleteknek az 1980as évek elejétől meginduló jelentős emelkedését elsősorban a nyarak melegedése okozza. Irodalom Bartholy J., Pongrácz R., Pattantyús-Ábrahám, M. (2007), A cirkulációs viszonyok változásának elemzése az atlanti-európai térségben. Légkör LII. pp. 18-24. Greguss Gy. (1866), A Dunavíz hőmérséklete. Matematikai és Természettudományi Közlemények, vonatkozólag a hazai viszonyokra. IV. kötet Budapest MTA, 472 p. Illés L. (1967), A Kárpátok hatása a nyomás, a szél, és a hőmérséklet mezőre ÉK-i anticiklonális helyzetekben. Beszámoló az 1966-ban végzett tudományos kutatásoktól. OMI Hivatalos. Kiadványa. Budapest, pp. 330-355. Konecsny K., Nováky B. (2011), Az éghajlati és antropogén hatások a Zagyva kisvizeinek időbeli alakulásában. MHT XXVIII. Országos Vándorgyűlés Eger. 2011 július 6-7. DVD. 4. szekció Árvízvédelem, árvízvédekezés, pp. 1 -18 Konecsny K., (2010), A kisvizek főbb hidrológiai jellemzői a Dunán Nagymarosnál. Hidrológiai Közlöny. 91. évf. 9 sz., pp. 51-58. Konecsny K, Mika J., (2010), A víz, mint természeti erőforrás az éghajlatváltozás tükrében. In: Az Élhető Vidékért 2010. Környezetgazdálkodási Konferencia. Siófok 2010. szept. 22-24. Konferenciakötet, pp.21-35. Lászlóffy W., (1956), Folyóink és tavaink hőmérsékleti viszonyai. Beszámoló a VITUKI 1955. évi kutatásairól. Budapest. VITUKI. pp.131-146. Mika J., (1988), A globális felmelegedés regionális hatásai a Kárpátmedencében. Időjárás 92. pp. 178-189 Mika J., (1989), A globális felmelegedés és magyarországi hatásai. Vízügyi Közlemények LXXXI. pp. 542-599. Mika J., (1991), A globális felmelegedés várható magyarországi sajátosságai. Időjárás 95., pp. 265-278. Nováky B., (1989), A globális éghajlati változások társadalmi-környezeti vizsgálata. Vízügyi Közlemények. LXXXI. kötet, pp.121-142. Nováky B., (1993), Az éghajlat lehetséges változásának hatása a belvizekre. Vízügyi Közlemények. 437. p Nováky B., (1994), Az éghajlatváltozás várható hatása a vízháztartás szélsőséges eseményeire. In: „Az éghajlatváltozás hatása a hidrológiai és vízminőségi paraméterekre." VITUKI 59, .pp. 143-178. Nováky B., (2010), Az éghajlatváltozás hatása a kisvízi lefolyásra módszertani tanulmány - a Zala példáján. In: Az Élhető Vidékért. 2010. Környezetgazdálkodási Konferencia Siófok, 2010 szept. 2224. Konferencia kötet, pp. 117-127. Nováky B., (2000), Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási hatásai. Vízügyi Közlemények, pp. 418-448. Pasteiner Gy., (1905), A Tisza folyó hőfoka. Vízrajzi Évkönyv XIII. kötet Országos Vízépítési Igazgatóság, Budapest, pp. 141-150. Péczely Gy., (1960), A Kárpátok védőhatása Magyarországon északkeleti hidegbetörés esetén. Időjárás. 64 (1) pp. 28-34. Péczely Gy., (1979), Éghajlattan. Egyetemi Tankönyv, Tankönyv Kiadó. Budapest, 336 p. Starosolszky Ö., (1989), Az éghajlatváltozás és a vízgazdálkodás. Vízügyi Közlemények, pp. 465-469. Szesztay K., (1991), Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási és hidrológiai vonatkozásai. Vízügyi Közlemények, pp. 245-278. Wechmann, A., (1963), Hydrologie. VEB Verlag für Bauwesen Berlin, 535 p. Wundt, F., (1953).Gewässerkunde. Springer Verlag, Berlin, 445 p. A kézirat beérkezett: 2012. december 17-én LOVÁSZ GYÖRGY a PTE TTK Földrajzi Intézetének emeritus professzora, korábban az Intézet Természetföldrajzi Tanszékének vezetője. Dolgozott az MTA Dunántúli Tudományos Intézetében (tud. mtárs - igh.), az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetben (tud. tanácsadó). A C.Sc fokozatot (1967) „A Dráva-Mura vízrendszer vízjárási, és lefolyási viszonyai (Földrajzi Monográfiák IX. Akad K. 1972), a (D.Sc) fokozatot (1977) a „Néhány geotényező szerepe a Duna vízrendszer lefolyásában" c. értekezéssel szerezte. Részt vesz a PTE Földtudományi Doktoriskola munkájában. Impact of global warming on the water temperature of rivers in Hungary Lovász, Gy. Abstract: The significant development of observation network that has been taking place in Hungary since the early 1950s allows to calculate 60-year annual and monthly mean values for river water temperatures (Table 1) and to establish trends of change (Table 2). The rise of annual mean water temperature is highest (+1.62°C/60 years) in the southern (on the Drava at Bares) and northern sections (on the Danube at Dunaremete) of the Alpine foreland. In the eastern parts of the Carpathian Basin, on the tributaries of the Tisza River (Szamos, the Körös rivers, Maros) it is the lowest (0.89°C/60 years). The rising trend of lowest monthly mean temperatures, representing the winters, is more remarkable on the western margin of the Carpathian Basin (on the Danube at Dunaremete and on the Drava at Bares) than in the eastern areas (Table 3). The analyses of singularities confirm that a considerable growth in the winter water temperatures began in the 1960s (Fig. 4a), while summer water temperatures started to rise in the early 1980s (Fig. 5). Keywords: global warming, secular and singular changes, annual and monthly mean water temperatures, winter minimum water temperatures, summer maximum water temperatures.