Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 5-6. különszám - LIV. Hidrobiológus Napok előadásai
90 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF.5-6. SZ. Anyag és módszer Egy budapesti parkban található (N47°30'49,5" El9° 0' 43,6") korai juharon (Acerplatanoides L.) képződött ágvilla odúból gyűjtöttünk vízmintákat az 1. ábrán látható módon (9 ml; 3 alminta), 2003-2008 között. A monitorozás során az odúban található gerinctelen fajokat külön fiolában tároltuk a későbbi határozás céljából. A kutatás során 90 alkalommal történt mintavétel fecskendővel, random időközönként. Vízhőmérsékletet és pH-t minden alkalomnál mértünk, valamint feljegyeztük az odúvíz korát a mintavételt megelőző n-edik napi csapadék (Pd-n) alapján. A vízmintákat F.A.A-oldattal (formalin-jégecet-etanol) tartósítottuk, majd az ülepített mintából 1-1 cseppet a mikroszkópi tárgylemez két végére cseppentettünk, majd külön-külön meti- lénkékes laktofenol-oldattal megfestve, fénymikroszkóppal értékeltük ki (600x). Az adatokat Pearson-féle korreláció-analízissel elemeztük. 1 1. ábra: A mintavételezés folyamata Eredmények Az odúvíz jellemző fizikai és kémiai paraméterei a következő értékek között változtak: vízhőmérséklet: 0-22°C, pH: 4,8-6,8; maximális víztartalom: 300 ml, DO: 2,15mgf', 02 telítettség: 22,9 %; vezetőképesség: 495pScm'' (az utóbbi három érték mérésére csak egy alkalommal került sor). A mikroszkópos elemzések során összesen 140 gombata- xont detektáltunk, melyek a következő arányban fordultak elő: hyphomycetes 67,4 %, Ascomycota 14,2 %, Basidio- mycetes 6,4 %, Coelomycetes 5,0 %, ismeretlen 7,1 %, melyek között odúlakó, anemofil, filloszféra és kéreglakó gombák fordultak elő. A monitorozás során talált gerinctelen faunát házasamőbák (Arcella, Assulina, Nebela spp.), e- gyéb Protozoa (csillósok, ostorosok), Diptera lárvák (Eris- talomya tenax, Psychoda sp., Chironomideae), Nematoda, Rotifera (Notommatidae) egyedek alkották, változó gyakorisággal. A statisztikai vizsgálatok során megállapítottuk, hogy a pH-érték emelkedése az összes gombataxonnal, s igy az e- gész gombaközösséggel negatívan korrelál (p=0,042; R=- 0,22), viszont a gombacsoportokat tekintve csak a kéreglakó gombáknál adódott szignifikáns eltérés (p=0,040; R — 0,22). A vízhőmérséklet növekedése szignifikáns, negatív korrelációt mutatott az anemofil (p = 0,007; R = -0,29) és a kéreglakó gombák (p = 0,026; R = -0,24) taxonszámával. Az esőzések során az odúba került víz kora jelentős hatást gyakorolt a gombafajok előfordulására (2. ábra). A friss, ill. 1 napos vízben a faj szám magas (elérheti a 100-at is), majd ezt követően egy gyors csökkenés, végül a fajszám enyhe emelkedése tapasztalható. Értékelés Az általunk vizsgált odúvíz fizikai-kémiai paraméterei a korábbi hazai kutatás eredményeihez hasonlóak (Révay és Gönczöl, 2003). Az odúvíz savasságát elsősorban az esővíz természetes savassága, továbbá az elhalt szervesanyag-tarta- lom bomlása során keletkezett anyagok, illetve a kéregből kioldódó savak (pl. csersav) okozhatják (Maguire, 1971). E- setünkben ezen elhalt szerves anyagokat a juharfa levelei, kéreg- és ágdarabjai, termései alkották. Továbbá ide sorolhatjuk az időnkénti magas pollentartalmat is. A víz hőmérsékletét az időjárási viszonyok szabják meg, de minden e- setben alacsonyabb értékek adódtak a léghőmérséklethez képest. Az oldott oxigén-koncentráció és telítettség alacsony értékei a dekompozíció során végbemenő oxigén-fogyasztó folyamatok, valamint az ámyékoltság következtében az algafajok, s így az oxigén-termelő folyamatok hiánya miatt alakulhatott ki az odú vízében. A gombataxonok száma messze felülmúlja a várt eredményeket. Az odúban fellelt gombafajok származási helyük szerint 4 csoportba sorolhatók (odúlakó, anemofil, filloszféra és kéreglakó gombák). Az odúlakó gombák vízi élőhelyhez adaptálódott fajok, és közöttük akadnak olyan fajok (pl.: Tetracladium marchalianum, Anguillospora sp., Tri- cladium sp.), melyek tipikusan vízfolyásokban (patakokban) gyakoriak. Az anemofil fajok száraz ill. nedves ülepe- dési folyamatok révén jutnak a légkörből az odúba. A filloszféra fajai főként a lombon áthulló esővízzel (through-fall), mig a kéreglakó gombák a fatörzsön végigcsorgó esővízzel (stem-flow, Sudheep és Sridhar, 2010) mosódnak a dendro- telmába. E csoportok domináns taxonjai: odúlakók: Tricla- dium castaneicola, azanemofíl gombáknál: Alternaria spp., a filloszféra gombáknál a Polystigmina/Phomopsis, és a kéreglakóknál az Excipularia fusispora. A statisztikai elemzések alapján megállapítható, hogy a vízhőmérséklet és az anemofil ill. a kéreglakó gombafajok között negatív korreláció áll fenn. Ennek magyarázata az lehet, hogy ezen fajok esőzések során kerülnek be a dendro- telmába, amely folyamat általában hideg léghőmérséklettel és az odúvíz lehűlésével párosul. Az odúvíz kora jelentős hatással bír az élőhely gombaközösségére (2. ábra). Az esőzések növelik a fajszámot, egyrészt a légkörbe szóródó és onnan kimosódó spórák (Magyar és mtsai. 2009), valamint ágakon lecsorgó és a lombozaton áthulló csapadékkal (through-fall és stem-flow) érkező spórák révén. A taxonszám azonban az odúvíz korának növekedtével hirtelen csökken, majd egy kisebb ugrás tapasztalható a 4-5 napos odúvíznél, melyet a szukcessziós folyamatnak megfelelő újabb fajok megjelenése eredményezhet. 2. ábra: Kumulatív gomba-taxonszámok változása a telmavíz korának függvényében (Pd-n = az odúvíz kora a mintavételezést megelőző n-edik napi csapadék alapján)
