Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 5-6. különszám - LIV. Hidrobiológus Napok előadásai

91 A gombafajok számának hirtelen csökkenésére több le­hetséges magyarázatot is adhatunk. Kiválthatja a nem vízi élőhelyhez adaptálódott gombák spóráinak gyors lebomlása, és/vagy okozhatja a gerinctelen fauna tagjainak spórafo­gyasztása is. Vizsgálataink során a Rotifera-fajok olyan e- gyedeit figyeltük meg, melyek emésztő traktusai javarészt gombaspórával voltak telítve. További kérdést vet fel, hogy ezen gerinctelenek képesek-e tápanyagot kinyerni a gomba­spórákból vagy ez a jelenség a gombaspórák terjedését szol­gálja. Ugyanakkor a Rotifera- és Nematoda-fajok számát ra­gadozó (Cephaliophora muscicolá), valamint nematofág (Cephaliophora sp.) gombák szabályozzák (5. ábra) (Ma­gyar, 2006). 3. ábra: Az odú táplálékhálózata, (a: szabad víztér, b: det­ritus, c: szaprotróf gombák, d: gombaspórák, e: Chirono- mideae,f: ostorsok, g: Rotifera, It: Cephaliophora musci- cola (Rotifera-fogó gomba), i: házas amőbák, j: E. tenax lárva, k: aktinobaktériumok) A vizsgálat során 10 esetben figyeltük meg az odú kiszá­radását, mely az aero-akvatikus fajoknak kedvezhet. Idősza­kos jellegéből adódóan gyors kolonizációs képességű fajok­kal találkozhatunk a telmák kutatásakor. A vízi hyphomyce- ták megjelenése, melyek oldott oxigénben gazdag vízfolyá­sokra (patakok) jellemzőek, további kérdéseket vetnek fel, melyek további kutatása hozzájárulhat e fajok terjedése kö­rül régóta zajló tudományos vita eldöntéséhez. Az odúban jól nyomonkövethető sajátos táplálékhálózat alakult ki (5. ábra), melyben az egyes guildek közötti szo­ros kapcsolatok, és különböző szabályozási útvonalak fi­gyelhetők meg. Az odú mindezen tulajdonságai az odúvíz korával nagy mértékű összefüggést mutatnak. A dendrotelma igen dinamikus és diverz ökológiai rend­szer, melynek mikro-ökoszisztémáját az éghajlati viszo­nyok, az időjárás változásai és szélsőségei nagy mértékben befolyásolhatják. Köszönetnyilvánítás Köszönjük a szakmai segítséget és a hasznos tanácsokat Ré- vay Ágnesnek és Padisák Juditnak, továbbá Bobvos Jánosnak, aki a statisztikai elemzések során nyújtott segítséget. Az adat- feldolgozás "Az éghajlatváltozásból eredő időjárási szélsősé­gek regionális hatásai és a kárenyhítés lehetőségei a következő évtizedekben” (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064) cí­mű projekt támogatásával valósult meg. Irodalom Gönczöl, J. (1976): Ecological observations on the aquatic Hyphomy- cetes of Hungary II. - Acta Botanica Academiae Scientiarum H-un- garicae 22: 51-60. Gönczöl, J. és Révay, Á. (2003): Treehole fungal communities: aqua­tic, aero-aquatic and dematiaceoushyphomycetes. - Fungal Diversi­ty 12: 19-24. Gönczöl, J. és Révay, Á. (1996): A new Colispora (Hyphomycetes) from tree hollow. - Mycotaxon 59: 237-244. Karamchand, Kishore S. és Sridhar, Randikére R. (2008): Water-borne conidial fungi inhabiting tree holes of the west coast and Western Ghats of India. - Czech Mycology 60(1): 63-74. Lackey, J. B. (1940): The microscopic flora and fauna of tree holes. - Ohio Journal of Science 40: 186-192. Maguire, B. Jr. (1971): Phytotelmata: Biota and community structure determination in plant-held waters. - Annual Review of Ecology and Systematics 2: 439-464. Magyar, D. (2006): New or Interesting Hyphomycetes from Hungary. - Acta Phytopathologica et Entomologica Hungarica 41(1-2): 69-77. Magyar, D., Frenguelli, G., Bricchi, E., Tedeschini, E., Csontos, P., Li, D.W., Bobvos, J. (2009): The biodiversity of air spóra in an Italaian vineyard. - Aerobiologia 25: 99-109. Paradise, C.J. (1998): Colonization and development of insects in si­mulated treehole habitats with distinct resource and pH regimes. — Ecoscience 5: 39-45. Paradise, C.J. (1999): Interactive effects of resources and a processing chain interaction in treehole habitats. - Oikos 85: 529-535. Révay, Á. (1987): New or interesting Hyphomycetes on forest litter from Hungary. - Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 33: 67-73. Sudheep, N. M. és Sridhar, K. R. (2010): Water-borne hyphomycetes in tree canopies of Kaiga (Western Ghats), India. - Acta Mycology 45(2): 185-195 Long-term monitoring of fungi and invertebrates of a dendrotelmata Abstract: Tree holes are natural cavities in tree trunks, which are filled with rain water and dead organic matter. These freshwater habitats of­fer exclusive properties to a number of biota and they are, therefore, crucial for preserving biodiversity. Our main goal was to per­form a long-term (2003-2008) monitoring of a tree hole (Acer platanoides), and to give a wider knowledge of the biodiversity, the species interactions and the functional properties of these ecosystems. The rainwater runs off the canopy (through-fall or stem- flow) transporting numerous fungal species (airborne and phyllosphere fungi) to the tree hole. Aquatic and aero-aquatic hyphomy­cetes are also colonize these habitats. Spores of 140 fungal taxa and some unknown fungal species belonging to as tree-hole inhabi­ting fungi were detected in our samples. The fungal community and the invertebrate fauna plays an important role in the foodweb of water-filled treeholes. Kulcsszavak: dendrotelmata, monitoring, microfungi, invertebrate fauna, biodiversity.

Next

/
Thumbnails
Contents