Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 5-6. különszám - LIV. Hidrobiológus Napok előadásai
89 Gulyás, P. & L. Forró, 2001. Az evezőlábú rákok (Calanoida és Cyclo- poida) alrendjeinek kishatározója, 2. kiadás. Vízi Természet- és Környezetvédelem 14, Környezetgazdálkodási Intézet, pp. 198. Hammer, O. D., A. T. Harper & P. D. Ryan, 2001. PAST: Paleontological Statistics software package for education and data analysis. Paleontologia Electronica 4: 1-9. Hart, R. C. 1988. Zooplankton feeding rates in relation to suspended sediment content: potential influences on community structure in a turbid reservoir. Freshwater Biology 19: 123-139. Poff, N. L., J. D. Allan, M. B. Bain, J. R. Karr, K. L. Prestegaard, B. D. Richter, R. E. Sparks & J. C. Stromberg, 1997. The natural flow regime. BioScience 47: 769-784. Reckendorfer, W., H. Keckeis, G. Winkler & F. Schiemer, 1999. Zooplankton abundance in the River Danube, Austria: the significance of inshore retention. Freshwater Biology 41: 583-591. Saunders, J. F. & W. M. Lewis, 1988. Zooplankton abundance and transport in a tropical white-water river. Hydrobiologia 162: 147- 155. Saunders, J. F. & W. M. Lewis, 1989. Zooplankton abundance in the lower Orinoco River, Venezuela. Limnology and Oceanography 34: 397-409. Schagerl, M., I. Drozdowski, D. G. Angeier, T. Hein & S. Preiner, 2009. Water age - a major factor controlling phytoplankton community structure in a reconnected dynamic floodplain (Danube, Regelsbrunn, Austria). Journal of Limnology 68: 274-287. Schiemer, F., H. Keckeis, W. Reckendorfer & G. Winkler, 2001. The ‘inshore retention concept’ and its significance for large rivers. Large Rivers 12: 509-516. Thomaz, S. M., L. M. Bini & R. L. Bozelli, 2007. Floods increase similarity among aquatic habitats in river-floodplain systems. Hydrobiologia 579: 1-13. Vadadi-Fülöp, Cs. 2010. Planktonikus rák együttesek tér-időbeli dinamikája a budapesti Duna-szakaszon és a Ráckevei (Soroksári)- Dunában. Doktori értekezés, kézirat, ELTE, pp. 131. Viroux, L. 2002. Seasonal and longitudinal aspects of microcrustacean (Cladocera, Copepoda) dynamics in a lowland river. Journal of Plankton Research 24: 281-292. Comparison of microcrustacean (Cladocera, Copepoda) assemblages upstream and downstream of Budapest: how important is the flow regime? Csaba Vadadi-Fiilöp Abstract: Microcrustacean plankton were sampled in the Danube River just upstream and downstream of Budapest for over two years so as to answer the questions of whether (i) there is any longitudinal variation in densities and attributes of the communities of microcrustaceans, and (ii) how these relate to river flow. High water was associated with increased densities and diversities both upstream and downstream, with considerable variation between upstream and downstream sites in low water in most cases. Despite the waste water discharges, diversities did not experience a downstream decline, although water chemical data did not varied considerably between upstream and downstream profiles. The number and relative abundance of tychoplanktonic species increased in high water considerably. Results suggest that diversities of microcrustaceans are governed by the flow regime as an ultimate driver, considerable amount of plankton enter the main channel from inshore habitats and adjacent water bodies when water level rises. Keywords: zooplankton, discharge, diversity, waste water Dendrotelma gombaközösségének és gerinctelen faunájának hosszútávú monitorozása Vass Máté1*, Magyar Donát2' 'Pannon Egyetem, Mérnöki Kar, Limnológia Intézeti Tanszék, Veszprém - * vass.mate90@gmail.com 2Orsz. Környezetegészségügyi Int., Aerobiológiai Monitorozási Osztály, Bpest - ** magyar.donat@gmail.com Kivonat: A dendrotelmák magas biodiverzitással bíró, fatörzsekben található természetes eredetű képződmények, melyben esővíz és nagy mennyiségű elhalt szerves anyag halmozódhat fel. Vizsgálatunk során egy dendrotelma (Acerplatanoides) hosszútávú (2003-2008) monitorozása volt a célunk, ezzel szélesebb körű ismeretekhez jutni a faodúk mikroökoszisztémájáról. Az odúvízben található gombák eredete különböző: a levegőből (anemofil) és a lombkoronából (filloszféra) számos gombaspóra jut be, az ágakon lefolyó csurgalékvízzel pedig a kéreglakó gombák kerülnek bele. A körülmények a vízi gombák (főleg hyphomycetes) kolonizációjának is kedveznek. Kutatásunk során 140 gombataxont detektáltunk, melyek között számos ismeretlen és specifikusan odúlakó gombát is megfigyeltünk. A gombaspórák fontos részét képezik az odúvízben kialakult táplálékhálózatnak. A szervesanyag (avar, pollen) lebontásában a gombák mellett a gerinctelen közösség (kerekesférgek, ill. rovarlárvák) is részt vesz. Kulcsszavak: dendrotelma, monitorozás, mikrogombák, gerinctelen fauna, biodiverzitás. Bevezetés A fitotelma egy időszakos, kisméretű viztest, mely a növény valamely részén alakul ki (pl. a szárölelő leveleknél). A dendrotelma a fitotelma egy speciális típusa, mely természetes úton, faodvakban, ágelágazásoknál alakul ki. A telma a méretéből adódó mennyiségű elhalt szerves anyaggal és e- sővízzel telítődhet. A nedves vagy vízzel telt faodúkban általában a baktérium, alga, protozoa, lapos-, fonál-, kerekesféreg, rák és rovar taxonok széles spektrumát figyelhetjük meg (Maguire, 1971). Számos taxonómiai, ökológiai és kísérletes tanulmányt végeztek el az elmúlt évtizedekben ezen organizmusokon, de leginkább a gerinctelen fauna tagjai kerültek górcső alá (Lackey, 1940; Maguire, 1971; Paradise, 1998, 1999). A mikológia területén sokáig terra incognita-ként tarthattuk számon a telmákat. Első mikológiái vizsgálatuk Gön- czöl János (1976) nevéhez fűződik. Vizsgálatában megállapította, hogy a faodúk egyedülálló vízi mikrohabitatok, váltakozó akvatikus és aero-akvatikus hyphomycetes dominanciával. A későbbi kutatásokban (Gönczöl és Révay, 2003; Karamchand és Sridhar, 2008) továbbra is csak a hyphomycetes fajok detektálása történt meg, így a terresztris és e- gyéb gombák odúban való jelenlétéről, változásairól és ökológiájáról nem találunk szakirodalmi adatokat sem hazai, sem külföldi viszonylatban. Az előbbi kutatásoknál számos új hyphomycetes faj (pl. Colispora cavincola) került leírásra (Révay, 1987; Gönczöl és Révay, 1996). Azonban a gombák ökológiai szerepét a dendrotelmákban mindezidáig nem vizsgálták. Kutatásunk célja volt egy dendrotelma gombaközösségének és gerinctelen faunájának részletes felmérése, hosszú tá-vú monitorozása, a mikrobiális ökoszisztéma feltérképezése.
