Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 5-6. különszám - LIV. Hidrobiológus Napok előadásai
88 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF.5-6. SZ. E í; Ennek oka, hogy alacsony vízállásnál a főváros alatt na- 2. ábra A bootstrap minták NMDS módszerre! készült gyobb denzitás volt mérhető, ami elsősorban a Copepodák ordinációja alacsony víznél (a) és magas víznél (b). É - juvenilis formáinak és a Thermocyclops crassus populáció- Északi szelvény (Bp. felett); D - Déli szelvény (Bp. alatt) jának volt tulajdonítható. Megvizsgálva az egyes taxonómiai, illetve életmenet csoportokat már vegyesebb eredményeket kapunk (7. táblázat). Magasabb vízálláshoz nagyobb denzitás és diverzitás volt köthető mindkét szelvényben. Magas víznél növekedett a taxonszám, a tychoplanktonikus elemek relatív denzitása és ezzel párhuzamosan csökkent a Berger-Parker •D dominancia index értéke, jelezve az egyenletesség növekedését. Csak alacsony víznél volt szignifikáns különbség a kisrák együttesek diverzitásában az északi és déli szelvény között, azonban Budapest alatt mértem nagyobb diverzitást. A jelentős szennyvízterhelés ellenére tehát a Budapest alatti szelvényben nem csökkent a kisrák együttesek diverzitása, jóllehet a - terjedelmi korlát miatt itt nem közölt - vízkémiai adatok alapján sem volt jelentős különbség az északi és déli szelvény között. A diverzitás mindkét szelvényben szignifikánsan nagyobb volt magas víznél. Az eredmények értékelése Magas víznél nagyobb diverzitást és denzitást mértem mindkét szelvényben és ekkor a tychoplanktonikus fajok relatív denzitása is jelentősen növekedett. Mindez valószínűsíti, hogy az ártéri területekről, mellékvizekből bemosódó e- gyedek jelentősen gazdagítják a planktont, mind mennyiségi, mind pedig minőségi tekintetben. A Duna vizsgált szakaszán tehát a kisrák együttesek diverzitását alapvetően a vízjárás befolyásolja, a budapesti szennyvízterhelés hatása __ nem volt kimutatható a kisrákokra nézve, valószínűleg a je'"•32 "IM6 coordinate í °'16 ,U2 lentős vízhozam okozta felhígulás miatt. 7. táblázat A planktonikus rákok denzitásának összehasonlítása (kétmintás t-próba) különböző vízhozamnál, illetve-11,24 "É O Bp. felett vs. Bp. alatt Alacsony víz vs. Magas víz Alacsony víz Magas víz Bp. felett Bp. alatt Taxon t P t P t P t P Nauplius-0,152 n.sz. 2,515 <0,05-8,071 <0,001-2,705 <0,05 Copepodit-3,711 <0,01 0,006* 7 * n.sz.-3,442 <0,01-1,572 n.sz. Aduit Copepoda-8,363 <0,001-4,104 <0,001-6,227 <0,001 0,331 n.sz. Cladocera 2,005 n.sz.-1,627 n.sz.-1.480 n.sz.-3,737 <0,01 * Welch teszt alapján *Welch teszt alapján Az első hipotézisem (i) nem vethető el, azonban a denzitás növekedés okát nem a befolyó szennyvizekben kell keresnünk. A második hipotézist (ii) elvetem, a diverzitás nem csökkent Budapest alatt (sőt növekedett!), a szennyvizek hatása alacsony vízállásnál sem volt érzékelhető. A harmadik hipotézist (iii) az adatok részben alátámasztani látszanak, elsősorban kis víznél volt szignifikáns különbség a denzitást és diverzitást illetően. A zooplankton mennyisége és a vízjárás közötti kapcsolatot gyakran korrelációs elemzéssel vizsgálják, azonban ez jelentős zajjal terhelt, mivel (i) a bevezetésben már említett ún. „storage zone” elérhetősége közepes vízállásnál a legnagyobb (Reckendorfer et al., 1999; Schiemer et al., 2001), továbbá (ii) a magas víznél jelenlévő magas lebegőanyag tartalom negatív hatású a kisrákok egy részére (Arrada et al., 1983; Hart, 1988). Mindezeket figyelembe véve nem feltétlen várhatjuk a vízhozam és a planktonrák denzitás szignifikáns korrelációját, illetve az nagyban függ a mintavételi gyakoriság megválasztásától. Jelen kutatás alátámasztotta, hogy a vízjárás tartja fent a biodiverzitást kiterjedt ártérrel rendelkező folyókban (Poff et al., 1997). Miután a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep üzembe helyezése a mintavétel lezárulta után történt meg, eredményeim referenciaként szolgálhatnak a jövőben. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom témavezetőmnek, dr. Zsuga Katalinnak a munka koordinálásáért, valamint dr. Bérezik Árpád professzornak a kutatási terv kidolgozásában nyújtott támogatásáért. A vízjárás adatait a V1TUKI, az itt terjedelmi okokból be nem mutatott vízkémiai adatokat a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szolgáltatta. Köszönettel tartozom Kasek Andrásnak és Makó Magdolnának (Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.) a szennyvíz adatszolgáltatásért. Irodalom Arruda, J. A., G. R. Marzolf & R. T. Faulk, 1983. The role of suspended sediments in the nutrition of zooplankton in turbid reservoirs. Ecology 64: 1225-1235. Baranyi, C., T. Hein, C. Holarek, S. Keckeis & F. Schiemer, 2002. Zooplankton biomass and community structure in a Danube River floodplain system: effects of hydrology. Freshwater Biology 47: 473-482. Efron, B. 1979. Bootstrap methods: another look at the jackknife. Annals of Statistics 7: 1-25. Gulyás, P. & L. Forró, 1999. Az ágascsápú rákok (Cladocera) kishatá- rozója, 2. kiadás. Vizi Természet- és Környezetvédelem 9, Környezetgazdálkodási Intézet, pp. 237.
