Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 5-6. különszám - LIV. Hidrobiológus Napok előadásai

82

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF.5-6. SZ.

A Malom-Tisza holtág oldott oxigén viszonyai a 3. ábrán láthatók. Az oxigén koncentrációja 2-3 méteres vízmélység alatt hirtelen lecsökkent, és minden esetben anoxi- kus hipolimnion alakult ki.

A vízoszlop stabilitás relatív értékei mind a négy év nyarán rendkívül magasak voltak (4a. ábra). A legmagasabb értéket 2007 júliusára (479), míg a legalacsonyabbat 2009 szeptemberére (65) számoltunk. A stabilitás értékek maximuma a legtöbb esetben júliusra esett, kivételt csak 2008 képezett (június). Itt a későbbi értékek is jóval elmaradnak a többi évhez képest. 2010 tavaszára a többi év májusához képest feltűnően gyengébb vízoszlop stabilitást becsültünk.

Az egyes mélységek relatív vízhőmérsékletét (az adott mélység 4 éves átlagához viszonyítva) a 4b. ábra mutatja be. A 2007-es évben a felszíni rétegek (0-2m) vízhőmérséklete relatíve magasabbnak bizonyultak. A 2008-as évben u- gyanez a köztes mélységekre (3-5m) volt igaz. A 2009-es évben minden mélység relatíve hidegebb volt a többi évhez képest, míg 2010-ben inkább a mélységi rétegek (6-7 m) vízhőmérséklet értékei voltak magasabbak.

Diszkusszió

Holtágaink elnyújtott, többnyire szél védett, szűkívű, éles kanyarokkal jellemezhető sekély állóvizek. Sekélységük ellenére mély tóként viselkedhetnek (Padisák és Reynolds, 2003), mivel a szél meghajtási úthossza (fetch) nem elégséges a vízoszlop folytonos és teljes átkeveréséhez.

2007 2008 2009 2010

JÚN JÚL AUG SEP MÁJ JÚN AUGJÚN JÚL AUG SEP JÚN JÚL AUG SEP

3. ábra. A Malom-Tisza holtág oldott oxigén viszonyai 2007. és 2010. között

A Malom-Tisza holtág stabilan rétegződött a vizsgált é- vek nyarain (RWCSmax=479; RWCSátl=313), ahol a vízoszlop stabilitás értékek természetes, mély tavak stabilitásával egybevetve (Stechlin-tó 350, Lake Dom Helvécio ~267, Lake Carioca -270, Hasznosi-víztározó -325, Padisák, 2005) is meglepően magasak. 4

4. ábra, a,) A Malom-Tisza relativ vízoszlop-stabilitás értékei a 2007-2010. években, b.) Az egyes rétegek %-os vízhó'mérséklet.viszonya az adott réteg négyéves átlagához A nyári stabil rétegződés a Malom-Tisza visszatérő, és általános tulajdonsága. A stabilitás értékek évek közötti és szezonális változása felveti, hogy ezen minimálisnak tűnő évek közti különbségek biológiai szempontból esetlegesen

jelentős különbségeket generálhatnak. A tavaszi időjárás meghatározza a termoklin „induló” mélységét, és a hipolimnion hőmérsékletét (ahogy az megmarad az utolsó felkevert állapot hőmérsékletében, vagy arról enyhén melegszik). A vizsgált négy év stabilitás értékeiből kitűnik, hogy a holtág minden egyes évben „azonosan működik”, közel azonos maximális stabilitás értékekkel. Különbséget a tavaszi és nyári időjárás különbözősége okoz. Időjárási körülményeket, vagy éghajlati tendenciákat is szerte a világban (Livingstone, 2003; Peeters és mtsai, 2002) kapcsolnak össze állóvizek rétegződési sajátosságaival, sokszor éppen az oxigén viszonyok tükrében (Blumberg és Di Toro, 1990). Ezen apró, évek közötti változások jelentősek lehetnek állóvizeink vízminőségének hosszú távú alakulása szempontjából. Stabilitás és hőmérséklet indukált paraméter lehet a cianobak- tériumok epilimnetikus dominanciája, vagy a nyár végi társulás domináns fajainak évek közötti váltakozása (Carey és mtsai, 2012).

Munkánk során felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nyári rétegződés kialakulásában jelentős szerepe van a (i) fetch- hossznak, a (ii) tavaszi időjárási körülményeknek, melyek meghatározzák az induló termoklin mélységet és a hipolimnion hőmérsékletét, és a (iii) nyári időjárási körülményeknek, melyek befolyásolják az epilimnion évszakos, és napszakos hőmérsékleti (Borics és mtsai, 2011) viszonyait. Az évek közötti vízoszlopstabilitás változások nagyban meghatározhatják rétegződő állóvizeink fítoplanktonjának fajösz- szetételét, kihatással annak vízminőségi paramétereire is. Köszönetnyilvánítás

Köszönetünket fejezzük ki Borics Gábornak, Czuczor Gergelynek, Deák Csabának, Németh Ildikónak, Török Péternek, Várbíró Gábornak a mintavételekhez nyújtott segítségükért. Munkánkat a TIKTVF támogatta.

Irodalom

Abonyi, A., Krasznai E., Borics G., Várbíró G., Grigorszky /., Tóthmé- rész B„ Padisák J. (2009): Két Tisza-menti holtág rétegződési sajátságai. Hidrológiai Közlöny 89 (6): 196-198.

Blumberg, A. F. & D. M. Di Toro (1990): Effects of Climate Warming on Dissolved Oxygen Concentrations in Lake Erie. Transactions of the American Fisheries Society 119(2):210-223.

Borics, G., Grigorszky, I., Padisák, J. (2002): Tisza- és Körös-menti holtágak dinoflagellátái. Hidroi. Közi. 82. 21-23.

Borics, G., A. Abonyi, E. Krasznai, G. Várbíró, I. Grigorszky, S. Szabó, Cs. Deák, B. Tóthmérész (2011): Small-scale patchiness of the phytoplankton in a lentic oxbow. Journal of Plankton Research, 33: 973-981.

Carey, C.C., B.W. Ibelings, E.P. Hoffmann, D.P. Hamilton, J.D. Brookes (2012): Eco-physiological adaptations that favour freshwater cyanobacteria in a changing climate- Water Research 46(5): 1394— 1407.

Dembowska E., B. Glogowska, K. Dabrowski (2012): Dynamics of algae communities in an oxbow lake (Vistula River, Poland). Arch. Pol. Fish. 20: 27-37.

Grigorszky, I., Padisák. J., Borics, B., Schitchen, Cs. and Borbély, Gy. (2003): Deep chlorophyll maximum by Ceratium hirundinella (O. F. Müller) Bergh in a shallow oxbow in Hungary. Hydrobiologia 506,1:209-212.

Hindák, F., Hindáková, A. (2008): Diverzita cyanobaktérií a rias Ná- rodnej prírodnej rezervácie Cícovské mftve rameno (juzné Slovensko). Bull. Slov. Bot. Spolocn. 30, 1: 11-19.

Krasznai, E., Fehér, G., Borics, G., Várbíró, G., Grigorszky, I. & Tóthmérész, B. (2008): Use of desmids to assess the natural conservation value of a Hungarian oxbow (Malom-Tisza, NE-Hungary). Biológia 63/6: 924—931.

Krasznai, E., G. Borics, G. Várbíró, C. Deák, A. Abonyi, B. Tóthmérész & J.Padisák (2010): A fitoplankton vertikális mintázata egy sekély holtágban. Hidrológiai Közlöny 90 (6) : 81-83.

Livingstone, D. M. (2003): Impact of Secular Climate Change on the Thermal Structure of a Large Temperate Central European Lake. Climatic Change 57(l):205-225.