Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 5-6. különszám - LIV. Hidrobiológus Napok előadásai
80 2. ábra: A biokémiai oxigénigény új emissziós határértékének (EM2) számítása a Körös-ér felső (34+842 tkm-es) szelvényében a hígulás függvényében. Az ammónium-nitrogén (NH4-N) esetében ez az arány kb. tizede a jelenleg engedélyezettnek (3. ábra). 3. ábra: Az ammónium-nitrogén új emissziós határértékének (EM2) számítása a Körös-ér felső (34+842 tkm-es) szelvényében a hígulás függvényében. A bevezetendő szennyvíz kémiai oxigénigényét (KOICI) tekintve - a jelenleg bekerülő szennyvíznél - nagyobb koncentrációjú szennyvíz is bevezethető lenne (4. ábra). Emissziós HÉ (KOICr,mg/l) Megengedhető dC növekmény-10 4 mg/L 4. ábra: A kémiai oxigénigény új emissziós határértékének (EM2) számítása a Körös-ér felső (34+842 tkm-es) szelvényében a hígulás függvényében. Következtetések Egy víztest „még megengedhető terhelését” egy adott komponensre, az imissziós határérték és a víztest szennyvíz bevezetés előtti „háttér koncentrációjának” különbsége adja. Egy víztest hossz-szelvényében a felső szakasztól a torkolat felé haladva a bevezetett szennyvizek helyétől és töménységétől függően folyamatosan csökken a víztest terhelhetősége, az imissziós határérték eléréséig. A legtöbb esetben a víztestet nem egy, hanem több pontszerű szennyvíz bevezetés éri a viztest különböző szakaszán. Ilyen esetben hátrányosabb helyzetben vannak a víztest alsó szakszán szennyvizet bebocsátók, hiszen a torkolatThe practical significance of lengthwise river loadability surveys M. Teszárné Nagy, E. Csépes, A. Arany né Rózsavári hoz közelebbi szelvényekben már nagy valószínűséggel „elfogy” az a „potenciális terhelhetőség”, amivel a felső szakaszon még rendelkezik a víztest. Az alsóbb szakaszokon tehát csak egyre nagyobb tisztítási fokú szennyvíz lenne be- bocsátható. A Körös-ér 2011. évi terhelhetőségi vizsgálatának tervezéséhez elengedhetetlenül szükséges volt a Hortobágy-Be- rettyó belvíz főcsatornán - kisvizes időszakban (2007), ill. árvizes-belvizes időszakban (2010) - végzett hossz-szelvény vizsgálatok tapasztalatainak összegzése. Az eredmények értékelése során bebizonyosodott, hogy a terhelhetőségre vonatkozó megállapítások csak a hígulási arányok figyelembe vételével tehetőek meg, amelynek előfeltétele a vízminőségi és vízmennyiségi adatok egyidejű keletkezése. A Körös-éri belvíz főcsatorna terhelhetőségi vizsgálata során meghatároztuk, hogy (az EU által deklarált), a befogadóban mért imissziós határérték betartásához, milyen pa- ramérerekkel rendelkező szennyvíz bocsátható be. Az új e- missziós határértékek számítását, a hígulási viszonyok figyelembevételével határoztuk meg. A terhelhetőséget a Körös-éri belvíz főcsatorna 34+841 tkm-es szelvényére vonatkoztatva adtuk meg, amely a víztest legfelső, (a szennyvíz bevezetés előtti) mintavételi helye. Megállapítottuk, hogy a biokémiai oxigénigény (BOI5) esetében kb. fele akkora koncentrációban lenne bebocsátha- tó a szennyvíz, mint ahogy az a jelenlegi szabályozás szerint megengedett. Az ammónium-nitrogén (NH4-N) esetében ez az arány kb. tizede a jelenleg engedélyezettnek. A szennyvíz kémiai oxigénigényét (KOICr) tekintve még a jelenleg bekerülőnél nagyobb koncenrtációjú szennyvíz is bevezethető lenne a Körös-érbe anélkül, hogy az, az imissziós határértéket meghaladná. Ellentmondás a jelenlegi szabályozási rendszerben, hogy még érvényben van a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, a- mely azokra a szennyvíz bebocsátókra vonatkozik, amelyek felszíni vízbe közvetlenül juttatják tisztított szennyvizüket. A rendelet azonban nem veszi figyelembe a hígulási viszonyokat, így nincs összhangban az Európai Uniós szabályozással. Gondot jelent, hogy a jelenlegi szabályozás során, a Környezet és Természetvédelmi Felügyelőségek, csak új szenyny- vízbevezetés esetén írják elő a befogadó víztest terhelhetőségi vizsgálatát. A KÖTIVIZIG Regionális Laboratórium által a Körös-éren végzett terhelhetőségi vizsgálatok úttörő jellegűek, de felhívják a figyelmet a vízmennyiségi és vízminőségi jellemzők egyidejű mérésének fontosságára. Irodalom 10/2010 (VIII. 18.) VM rendelet: a felszíni víz vízszennyezettség! határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól. Budapest, 1-8. 28/2004 (XII. 25.) KvAÍ rendelet: a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól. Budapest, p. 1-45. Clement, A. 2010: Felszíni vizek minősége és terhelhetősége: a vízminőség- szabályozás új feltételrendszere a VKI tükrében. MHT XXVIII. Országos Vándorgyűlés, elektronikus Konferencia kiadvány. Abstract: Kőrös-ér is classified as an RW 17 type, heavily modified water body, which is the receiver of the processed sewage of the surrounding settlements. In the period between January and October 2011 we have made monthly longitudinal profile researches from the upper section of Kőrös-ér to its mouth at river Tisza. We demonstrate examples for the loadability calculations, which show how the allowed dC concentration increase between the background pollution above the first sewage inlet (Ch) and the water quality target status can be determined in the case of Kőrös-ér, with regard to the dilution rate (Q/q), and also for what emission limit values would be needed for the sewage inputs in order to meet the standards of EU immission limit values. Loadability surveays made as routine tasks can well prepare grounded decisions in the case of permitting procedures for new sewage inlets. Key\vords:effects of sewage inputs on surface waters, emission limits, immission limits
