Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 5-6. különszám - LIV. Hidrobiológus Napok előadásai
35 On-line monitoring of surface water by TriOS probe Guba S.-Pintér B.-Kovács Zs.- Dr. Zsilák Z. -Dr. Rédey A. University of Pannónia, H-8200. Veszprém, Egyetem u. 10. Abstract: According to the EU Water Framework Directive, which came into force on 22lh December 2000, good ecological and chemical status of the surface and ground water has to be reached within the member states of the European Union by 2015. To maintain this condition continuous monitoring of the water is of particular evidence. The aim of the research was to prove the reliability of measurement results of a German-developed on-line TRIOS ProPS probe based on the UV spectrophotometric measurement principle with laboratory measurements on different water types. This system is also capable for the measurement of nitrite, nitrate, COD and carbonate parameters. In our study we focused on the examination of nitrate. Measurements were performed with the probe on surface water, and the same water samples were analysed with the standard analytical methods as well. Based on the definitions the conclusion could be drawn that the TriOS probe can be applied to the monitoring of surface water quality. Key words: EU Water Framework Directive, TriOS probe, nitrate-N concentration. Termáltavak hatása a befogadó folyóra, toxikológiai és üledékvizsgálatok Albániában Gyulai István1, Kundrát János1, Mizsei Edvárd1, Braun Mihály2, Lakatos Gyula1, Simon Edina1 'Debreceni Egyetem, TTK., Ökológiai Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. 2Debreceni Egyetem, TTK., Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat: A Lengarices folyó völgyében (Dél-Albánia) öt termáltó hatását vizsgáltuk a befogadó folyóra 2011 nyarán. Vizsgálataink elsődleges célja volt, hogy a helyiek által a gyógyító hatásúnak tartott tavak között tapasztalunk-e különbséget üledék és toxikológiai vizsgálatok alapján. Munkánk során 12 mintavételi pontot jelöltünk ki, 5 pont közvetlenül a termáltavak kifolyójánál, 7 pont pedig a folyó mederben volt. Az üledék vizsgálat során szerves anyag, karbonát tartalom, és elemösszetétel meghatározást végeztünk. A szerves anyag és karbonát tartalmat izzításos módszerrel, míg az elemösszetételt ICP-OES módszerrel határoztuk meg. A toxikológia vizsgálatok során csíranövény tesztet végeztünk el Sinapis alba magokkal, háromszoros ismétlésben. A mért fizikai és kémiai, valamint elemösszetétel alapján a 3 vizsgált terület (kontroll, termál és folyó) szignifikánsan elkülönült egymástól kanonikus diszkriminancia analízis alapján. A termáltavakban magasabb Ba, Ca, K, Mg, Na koncentrációt tapasztaltunk, mint a folyóban és a kontrol tavakban. A termáltavakon beli szintén elkülönülést tapasztaltunk cluster analízis alapján. Ökotoxikológiai szempontból megállapítottuk, hogy a folyó üledéke nem tudta pufferelni a termálvizek hatását, gyenge gátlást tapasztaltunk. A termáltavak üledéke hatással volt a folyóra, gyenge gátlást vagy semleges hatást tapasztaltunk. Összességében megállapítottuk, hogy a termáltavak vize hosszú távon befolyásolja a folyó vízminőségét. Kulcsszavak: termál tó, toxikológia, üledék. Bevezetés A termálvíz jótékony hatását már számos kutatás vizsgálta, megállapítva az emberi szövetekre, szervekre gyakorolt jótékony hatásokat (Bender, et al., 2007; Faga et al., 2012). A termáltavak vize ritkán kerül rövid úton egy nagyobb befogadóba. Ezért kevés lehetőség adódik a termálvizek befogadóra gyakorolt hatását természetes körülmények között vizsgálni. A természetes vizekbe kerülő termálvíznek hatásait, anyagainak dúsulását az élő szervezetekbe is sokrétűen vizsgálták már (Simon et ah, 2010; 2012). Dél-Albániában a permeti régióban öt olyan termáltó is található, amelyek hatásaikat közvetlenül a Lengarices folyóra fejtik ki. A termáltavak a gyógyító hatásaikról kapták a nevüket: a derék forrása, a gyomor forrása, a bőr forrása és a reuma forrása a nevük (Oruci, 2010). Ezért célul tűztük ki, hogy a termáltavak vizsgálatával igazoljuk, vagy cáfoljuk a tavak közti különbségeket. Illetve célkitűzéseink között szerepelt a termáltavak terhelésének vizsgálata a befogadó folyóra. Anyag és módszer A mintavételi helyek A mintavételekre 2011 augusztusában került sor. A Lengarices folyó völgyében öt termáltó hatását vizsgáltuk a befogadó folyóra. Munkánk során 12 mintavételi pontot jelöltünk ki, 5 pontot közvetlenül a termáltavak mellett (A-B-C- D-E jelöléssel), 7 pontot pedig a folyó medrében jelöltünk ki; egyet a folyóból a termálvizek beérkezése előtt (GF), ö- töt közvetlenül a tavakból kifolyó termálvizek beérkezése után (AF-BF-CF-DF-EF) és végül egyet az összes termálvíz beérkezése után (OF). A termáltavakban nem képződött üledék, ezért, a termáltavak mellett jelöltünk ki pontokat üledék mintavétel céljából. Szerves anyagtartalom és CaC03 meghatározása A meghatározást az üledékminták szárításával kezdtük. A mintákat tégelyekbe tettük, majd lemértük a nedves tömeget, ezt követően a szárító szekrénybe helyeztük, ahol 24 órán át 105° C-on szárítottuk. A száraztömeg lemérését követően a mintákat dörzsmozsárban finoman homogenizáltuk majd 4 órán át 550°C-on izzítottuk. Az izzítás után ismét lemértük a minta maradékát, igy megkaptuk a szervesanyagtartalomra vonatkozó izzítási veszteséget (LÓI 550 %). Az izzítási veszteséggel határoztuk meg a minták CaC03 tartalmát is. A mintákat 950°C-on két órán keresztül izzítottuk, igy az izzítási veszteségből ki tudtuk számolni a CaC03 tartalmat (Dean, 1974; Bengtsson & Enell, 1986). Geokémiai vizsgálat A geokémia vizsgálatoknál 0,1 g száraz, homogenizált mintát 10 ml tömény salétromsavval roncsoltuk, a bepárlás után 1 ml hidrogén-peroxidot adtunk a mintához, majd ismételt bepárlás után 1 % -os salétromsav oldattal 10 ml végtérfogatra töltöttük fel a bepárolt mintát. A mintákat ICP -OES (Thermo Iris Intrepid II XSP) készülékkel elemeztük. A kapott eredményeket sokváltozós módszerekkel értékeltük ki SPSS és Past programok segítségével (SPSS Inc., 1998; Hammer et al. 2001). Toxikológiai vizsgálat Csíranövény tesztekhez a fehér mustár (Sinapis alba L.) csíranövény tesztet használtuk (Németh, 1998). A fehér mustár érzékeny tesztnövény, melynek növekedése gátolt, amennyiben toxikus anyaggal érintkezik. A toxikológiai vizsgálatok során a szárított homogenizált mintákból 1:9 a- rányú oldatot készítettünk melyet leszűrtünk, a toxikus hatás a gyökér- és szárhosszak mérése alapján becsülhető. A petricsészékbe 30-30 magot helyeztünk el, mindegyik mintánál háromszoros ismétléssel dolgoztunk. A gyökémöveke- dést 72 óra elteltével lemértük. Eredmények A geokémiai vizsgálatok eredményei Megállapíthattuk, hogy az öt termáltó közül kettő (C és E) nagyban hasonlít egymásra. A két termáltó a folyó két
