Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 5-6. különszám - LIV. Hidrobiológus Napok előadásai
25 kenés követett. A taxonszámok évenkénti változásának trendje a Sarudi- és a Tiszavalki-medencékben megegyezett az összes egyedszám változásának trendjével, míg a Porosz- lói-medence diverzitásának változása az Abádszalóki-me- denceében lezajlott folyamatok trendjét követte. 400 300 200 100 0 Egyedszám (ind/m2) 02468101214 Taxonszám 4. ábra: A növényzet között élő árvaszúnyoglárva- egyiittesek összes egyedszámának és taxonszámának alakulása évenkénti és medencénkénti bontásban, a Kiskörei-tározóban 2009. és 2012. között. Ha a dominanciaviszonyok évenkénti változását vizsgáljuk a 4 legnagyobb egyedszámban előfordult taxon alapján (5. ábra), jelentős eltéréseket figyelhetünk meg az egyes é- vek között. 2009-ben négy taxon dominált a közösségekben: E. ten- dens (33 %), P. sordens (21 %), Paratanytarsus sp. (17 %) és T. kraatzi (8 %), amelyek az összes egyedszám 79 %-át tették ki. 2010-ben a négy domináns taxon a G. pallens (23 %), a C. sylvestris (18 %), az E. albipennis (13 %) és Ch. luridus-gr. voltak, de ezek részaránya mindössze 66 % volt. 2011-ben az E. albipennis (47 %) és a C. sylvestris (23 %), valamint a P. sordens és az E. tendens (11-11 %) az összes egyedszám 88 %-át tették ki. 2012-ben az E. albipennis (30 %) dominanciájának csökkenése mellett a G. pallens (12 %) részarányának jelentős növekedését tapasztaltuk a közösségekben. I komponens(87,5%var) 5. ábra: A kiskörei-tározó mintavételi helyeinek csoportosítása fökomponens-analízissel (PCA). A mintavételi helyeket a medencék nevének rövidítésével és a vizsgálat évének utolsó két számjegyével jelöltük, pl.: TV09 = Tiszaval- ki-medence 2009-ben. A főkomponens analízis eredményeként 4 elkülönülő csoportot kaptunk (szaggatott vonallal határolt sötét területek 6. ábra). Az első, a 2009. év tározóterének TV09, TP09, TS09 mintavételi helyei, amelyeket E. tendens és P. sordens dominancia jellemez, közepes összes egyedszám értékek mellett. A második csoportba, a közvetlenül a 2010. évi árvíz utáni időszak mintavételi helyei és a TA09 tartoznak, ahol viszonylag magas taxon-szám mellett, rendkívül alacsony egyedszám-értékeket tapaszaltunk. Az utolsó két csoportot az árvíz utáni időszak mintavételi helyei alkotják. A 0-ponthoz közelebbi csoportba (TAU, TA12) a C. sylvestris dominanciájú Abádszalóki-medence, míg az utolsó csoporthoz a tározótér (Tiszavalki-, Poroszlói-, Sarudi-meden- ce), E. albipennis dominanciájú mintavételi helyei tartoznak. (7. ábra). 6. ábra: A Kiskörei-tározó növényzet között élő árvaszúnyog lárva-együttesek összes egyedszámának %-os megoszlása évenkénti bontásban, 2009. és 2012. között. 7. ábra: A kiskörei-tározó mintavételi helyeinek csoportosítása klaszter-analízissel az öt legnagyobb egyedszámban előfordult taxon alapján 2009. és 2012. között. Az ábrán az is jól látszik, hogy a tározó Abádszalóki-me- dencéje (TA-) minden vizsgált évben jól elkülönül a tározó többi medencéjétől. A Sarudi-, Poroszlói- és Tiszavalki-me- dencék (TS-, TP-, TV-) viszonylag egységes képet mutatnak a domináns taxonok egyedűrüsége alapján. Ettől csak a 2012. év tér el, amikor a TS12 mintavételi hely, mintegy átmenet képez az árvíz előtti és utáni állapotok között Összességében elmondhatjuk, hogy a 2010. évi rendkívüli árvíz következtében a mocsári és hínár növényzet között élő árvaszúnyog lárvák minőségi és mennyiségi összetétele jelentősen megváltozott: a talált taxonok kis mértékű növekedése mellet, az egyedsűrűség jelentős csökkenését tapasztaltuk. 2011-ben, az árvíz előtti nagy kiterjedésű suly- mosokra jellemző E tendens és P. sordens dominanciájú árvaszúnyog-közösségeket, a Ceratophyllum és Potamogeton sp.-hez kötődő, E. albipennis és C. sylvestris dominanciájú lárvaegyüttesek váltották fel.
