Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 1. szám - Nagy István: A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) története 1999-2003 között - ahogy én láttam, ahogy én megéltem, ahogy én emlékszem

34 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 1. SZ. nem szerepelt). Optimális változatnak a 10 tározós változa­tot javasolja, - mintegy 120 milliárd Ft költséggel (ebben nem szerepel a területfejlesztéssel kapcsolatos előirányzat). Mivel a kormány ekkora beruházást nem tudott vállalni, javasoltam, hogy a legkritikusabb tiszai szakaszok biztonsá­gát növeljük, és fogadtassunk el egy első ütemet alacso­nyabb költséggel. Fontosnak tartottam, hogy minél előbb érdemi munka megindulhasson. Javasoltam, hogy az első ü­temben öt tározó épüljön meg - a Szamos-Tisza tározó, az Inerháti tározó és három a Közép-Tiszán, továbbá a tivadari szükülettel és Kisköre-szerb határ közötti nagy vízi mederrel foglalkozzunk. Végül is a Szamos-Kraszna, a Cigándi, a Hanyi-Tiszasűlyi, a Tiszaroffí a Nagykunsági és a Nagykö­rűi tározók valamint a nagyvízi mederben javasolt munkák kerültek be az első ütembe. Részben munkánk elismeréseként 2003. február 26­án a magyar kormány Szolnokon kihelyezett ülést tar­tott, és elfogadta a VASÁRHELYI-TERV TOVÁBBFEJ­LESZTÉSE című előterjesztést, és pótlólagosan 2.5 milliárd Ft-ot biztosított a munkára 2003-ban. 2004-re 8 milliárd, 2005-ben és 2006-ban 15-15 milliárd forintot irányzott elő a munka megvalósítására. Az elfogadott előterjesztés, tehát nem egy Tisza-völ­gyi árvízvédelmi koncepció volt, hanem egy megválto­zott gondolkodásmódot tükröző, a legkritikusabb hely­zetben lévő szakaszok helyzetén javító program, amit rendszerint „tűzoltó" programként jellemeztem. E naptól kezdve új fejezet kezdődött a VTT történetében, megjelent a „NAGY PÉNZ" Megjelentek az új keresztapák, annyian, hogy már szá­molni sem tudtuk, mint ahogy azt egy bajai kollegám nem­NAGY ISTVÁN rég megjegyezte. Munkatársaim gyakran megkérdezték: „Miért hagyod, hogy mások kisajátítsák a VTT-vel kapcso­latos munkánkat?" Mire én visszakérdeztem: „Mi a fontos, hogy nevünk alatt fusson, vagy hogy megvalósuljon"? A le­írásban, igyekeztem megemlékeztem mindazokról a szemé­lyekről, akik meghatározó mértékben segítették munkánkat. Valószínű, hogy feltűnik a kedves olvasónak, milyen kevés aktív árvízvédelemmel foglalkozó neve szerepel. Amíg a szakmán kívüliektől és nyugdíjas vizesektől sok segítséget és elismerést kaptunk, ez az aktív vizesekről nem mondható el. Nem tértem ki a sok övön aluli ütésre, gúnyos megjegy­zésre, véleményekre, ezek tűnjenek el a feledés homályába. A Közép-Tiszán a települések, a megyék, a civilek támo­gatták a tározók építését, szemben más területekkel, ahol vi­ták, tiltakozások akadályozták a munkát. Napjainkig megé­pült a Cigándi és a Tiszaroffí tározó és épül a Hanyi-Tisza­sűlyi, valamint a Nagykunsági tározó. 2010 nyarán MÁSZ+60 cm-es vízállásnál üzembe helye­zésre került a Tiszaroffí tározó, és igazolta vízszint csök­kentő képességét. A tározó nyitása nélkül MÁSZ+lOOcm (töltéskorona) fölötti vízállás alakult volna ki. Elgondolkod­tató viszont, hogy a nagyvízi mederrendezésből eddig sem­mi sem valósult meg. Végül köszönetet szeretnék mondani mindazon munka­társaimnak és szakembereknek, akik segítették munkánkat, azoknak is, akik név szerint nem szerepelnek ezen írásban, akik részt vettek e számomra felejthetetlen csapatmunká­ban. Külön köszönöm Váriné Szöllősi Irénnek, Kovács Sándornak és Varga Lászlónak a cikk megírásához adott segítségét és javaslatait. (A kézirat lezárva: 2012. október 15-én) dr., 1967-2004 a KOTIVIZIG dolgozója, 1976-86 igazgatóhelyettes főmérnöke, 1986-2004 igazgatója. Részt vett a kis­körei létesítmények üzemeltetési és hasznosítási rendszerének kialakításában és fejlesztésében. Módszert dolgozott ki műszaki doktori értekezésében belvízrendszerek üzemeltetésének, fenntartásának és méretezésének továbbfejlesztésére, amit különösen az ezredforduló nagy belvízvédekezéseinél és a belvízrendszerek gazdaságos fejlesztésénél hasznosítha­tott. Irányította a most múlt évszázad Közép-Tisza vidéki legnagyobb árvíz-, belvíz- és vízminőség védekezéseit. Kezde­ményezte a Vásárhelyi-terv jelen kiegészítését, kidolgozva koncepcióját, irányítva annak szakmai megalapozó munkáit. History of the Vásárhelyi-Plan's continuation on the River Tisza (1999-2003) Nagy, I. Klossy Irén alkotása

Next

/
Thumbnails
Contents