Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 1. szám - Nagy István: A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) története 1999-2003 között - ahogy én láttam, ahogy én megéltem, ahogy én emlékszem

^ACT^^^^ásártielyMei^ovál^ 33 - korábbi térképek digitalizálása, azonos vetületi rendszerbe transzformálása, ezzel a változások gyors és pontos kiértékelésének megteremtése - a korábbi 220 évben keletkezett és a Tisza igazgatósági szakaszára vonatkozó térképek, mérési anyagok, dokumentációk, stb. összegyűjtése, digitalizálása. - térinformatikai rendszer kialakítása, feltöltése - nagyvízi meder 220 év alatti változásainak feldolgozása értékelése árvízvédelmi szempontból - középvízi meder 110 éves változásának értékelése árvízi szempontból - 1D folyó modell felépítése a Tisza Tokaj-Duna közötti szakaszára, ezzel megteremtve annak alkalmazását a tervezéseknél, előrejelzésnél, stb. - övzátony emelkedési ütemének meghatározása kormeghatározással - övzátonyok emelkedésére és árvízi kedvezőtlen hatására figyelemfelhívás - hordalék lerakódás vízszint emelő hatásának bizonyítása - bizonyítása annak, hogy a folyóval kapcsolatos múltbeli történések, mérések ismerete és értékelése nélkül árvízi biztonság értékelése nem valósítható meg. bizonyítása annak, hogy, az árvízvédelmi rendszereinket nem szabad csak a múlt adatai alapján tervezni, prognosztizálni kell a várható változások hatását, és azt a tervezésnél figyelembe kell venni - árvízvédelmi rendszerünket úgy kell megtervezni, hogy hosszútávon - legalább ötven évig - kellő biztonságot tudjanak nyújtani - az árvízvédelem céljának a töltések előírás szerinti kiépítése helyett, az árvízvédelmi biztonság előírt szintjének elérését és hosszú távú fenntartását kell tekinteni bizonyítása annak, hogy a nagyvízi meder emésztőképessége gyors ütemben csökken, ezzel együtt az árvízi biztonság is, ami szükségessé teszi a nagyvízi meder szerepének újra értékelését, az ezzel kapcsolatos korábbi szemlélet, gondolkozásmód megváltoztatását, (nagyvízi meder, a maga emésztőképességével az egyik legfontosabb árvízvédelmi létesítmény) - bizonyítása annak, hogy a Közép-Tiszán árvízi tározás lehetséges és célszerű bizonyítása annak, hogy a korábbi 150 éves gyakorlattal szakítva a folyamatos töltésemelés helyett, illetve mellett, egyes esetekben érdemben vizsgálni kell az árvízszint csökkentésének lehetőségét - felhívta a figyelmet a Tisza-vízgyűjtőn megépített tározók üzemeltetésének árvízi hatására Összefoglalás Az igazgatóságon 2000-2003 közt végzett szakmai munka eredményeként meg lehetett fogalmazni az árvízvédelem új irányvonalát, mely a következő kérdésekre ad választ: - Miért emelkedtek az árvízszintek? - Mi várható a jövőben? Növekednek-e az árvízszintek? - A múltnak, vagy jövőnek építjük az árvízvédelmi rendszert? - Mi az árvízvédelmi rendszer célja? - Mi a nagyvízi meder szerepe? A nagyvízi mederben és a vízgyűjtőn zajló folyamatokat, változásokat, emberi beavatkozásokat, a létesítmények üzemeltetését meg kell ismerni, hatásukat értékelni és számszerűsíteni kell. Prognosztizálni kell a jövőben várható változásokat. E nélkUl az árvízi biztonsági helyzet nem értékelhető, és a feladatok nem fogalmazhatók meg. Vizsgálatainkból egyértelműen bizonyítható, hogy vannak olyan természetes folyamatok, amelyek a jövőben is az árvízszintek emelkedését idézik elő. Meg kell határozni azokat az intézkedéseket melyekkel csökkenteni lehet az árvízszint emelkedését, illetve annak ütemét. Az így kapott eredményeket lehet módosítani az éghajlat változásának várható hatásával, és további hatásokkal (pl. medence süllyedés). A változások ismerete nélkül az árvízi előrejelzések sem lehetnek pontosak. Az árvízvédelmi rendszert úgy kell kialakítani, hogy hosszú távon, 50-150 évig - ha szükséges folyamatos fejlesztéssel - biztosítani tudja az elvárt, előirányzott árvízvédelmi biztonságot. (Hollandiában úgy kell egy védelmi rendszert kialakítani, hogy ötven évig ne legyen szükség azt fejleszteni.) 1976 óta a múlt adataiból számított értékeket vettük figyelembe a fejlesztési tervek elkészítésénél, az így kapott értékeket nem módosítottuk a várható változásokkal. 1976 óta a hazai árvízvédelem célja az árvízvédelmi töltések előírás szerinti kiépítése. A statisztika, az azóta készített fejlesztési tervek és kormány előterjesztések erről szólnak. A nagyvízi meder emésztő képességének változásával nem, vagy nem megfelelő mértékben foglalkoztunk. A rendelkezésre álló forrásokat első sorban az árvízvédelmi töltések kiépítésére fordítottuk, a nagyvízi mederre nem költöttünk. Az árvízvédelmi rendszer fejlesztésének és működtetése céljának, az emberek, javak és termelő tevékenység előírt biztonságának megteremtése kell, hogy legyen, tehát meg kell határozni az előírt biztonságot, és ennek alakulását kell értékelni. Ehhez ismerni kell a nagyvízi mederben és a vízgyűjtőn lezajló folyamatoknak, a létesítmények üzemeltetésének és az éghajlat változásának hatását, stb.. Az elmúlt tíz évben - a jelentős töltés és árvízi tározó fejlesztés ellenére - a Közép-Tisza-vidék árvízi biztonsága romlott, mivel nem sikerült megállítani a nagyvízi meder emésztőképességének az évi 3 cm-t elérő romlását. Mivel a nagyvízi meder - emésztőképességével - az árvízvédelmi rendszer egyik legfontosabb eleme, ezért ennek megfelelően kell vele foglalkoznunk. A folyók nagyvízi medrét vissza kell adni eredeti céljának, funkciójának az árhullámok akadálymentes levezetése érdekében. Ha ezt nem tesszük meg, az árvízi biztonság romlását töltésemeléssel és tározó építéssel, csak részben, vagy időlegesen tudjuk ellensúlyozni, tehát számolnunk kell az árvízi katasztrófák egyre gyakoribb előfordulásával. 2003 után több alkalommal javasoltam, sajnos, sikertelenül, hogy a fentiek figyelembevételével kezdjük el egy új Tisza-völgyi árvízvédelmi koncepció kidolgozását. Vajon, azóta hány MD Ft-ot ruháztunk be minimális eredménnyel, vagy eredmény nélkül; hány évet vesztegettünk el, és hányszor vezettük félre az érdekelteket az előírás szerinti kiépítésre hivatkozva? Eredmény, amihez munkánkkal hozzájárultunk Váradi József megrendelte az új Tisza-völgyi árvízvédelmi koncepció kidolgozásához szükséges alapozó terveket. 2002 febr. 15-én elkészült A VÁSÁRHELYI TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSE koncepció-terv munkaközi anyagának tervezete. A dokumentáció röviden foglalkozik a nagyvízi meder vízszállításának növelése kérdésével, és előirányoz jelentős költségekkel megvalósítható beavatkozásokat, - részletezés nélkül. Részletesen bemutatja viszont a Tisza-völgy hazai tározási lehetőségeit és azok becsült árvízi hatását. Tíz és tizennégy tározós rendszer kiépítésére tesz javaslatot (ekkor a vizsgált helyek között a cigándi tározó