Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 4. szám - Nagy István: Az árvízvédelem céljairól és az árvízi biztonságról
45 kivonható területek felmérése, tulajdonviszonyainak tisztázása, leltározás. A természetes tározási helyek feltárása5, a- melyek használatán keresztül csökkenthető a belvízi fenyegetettség, hozzájárulva a térségi vízkészletek növekedéséhez, figyelembe véve a táj eredeti jellegét, illeszkedve a mély medencék, holtágak meglévő rendszeréhez. Lábjegyzetben: Megjegyezzük: a Tisza fő védvonala mentén - számos tanulmány szerint (pl. BME 2006) - kb. 2 milliárd m3 mélyártéri tározó kapacitás áll rendelkezésre, gyakorlatilag kizárólag belvizes területeken . A tározók mélysége sekély, 1 m körüli, így az igényelt földterület kb. 2000 km2.” A fejezetből nem derül ki, hogy ha a 2000 km2 (200 000 ha) nagyságú terület, vagy ennek egy része elárasztásra kerülne, milyen árvízi biztonságot érünk el, és közben milyen nagyságú kár keletkezik az elöntött és környező területeken. Továbbá figyelmen kívül hagyja, hogy az egyes szakaszok árvízi veszélyeztetettségének gyakorisága jelentősen eltér, és időben változó nagyságú. Az új árvízvédelmi szemlélet, a Tisza-völgy árvízvédelmi biztonságát kellő szintre emelő és hosszú távon fenntartható árvízvédelmi program kialakításának szükségességét indokoló, sürgető, Schweitzer Ferenccel és Ligetvári Ferenccel közös írásaink, beadványunk, valamint a saját írásaim, előadásaim, beadványaim egyes körök sértődésén kívül - érdemi eredményre nem vezettek. Ezért a 2011. év végén megjelent cikkemben (ECONOMICA, 2011. 12. szám) a következőket írtam a nagyvízi és a középvízi mederben lezajló kedvezőtlen változásokkal kapcsolatosan: „Előbbiek miatt hazánk két lehetőség között választhat:- vagy önként adja vissza a Tisza nagy vízi medrét, és ad további területeket a folyónak,- vagy a Tisza vesz vissza ennél jóval nagyobb területeket”. A cikket a következő mondattal zártam, utalva a Moso- nyi Emiltől idézettekre: „ ... tapasztalataim és vizsgálataim alapján nyomatékosabban kell fogalmazni, felelősséggel tudom a következőket leírni: attól félek, hogy vakon és süketen rohanunk az árvízi katasztrófák felé!” A Schweitzer Ferenc által szerkesztett „Katasztrófák ta- nulságai”című, az MTA Földrajzkutató Intézete által kiadott és 2012-ben bemutatott könyv „Döntési kényszer a hazai árvízvédelemben” tárgyú fejezetében a következőket írjuk Schweitzer Ferenccel: „A magyar árvízvédelem jövőbeni célja - a meghozandó törvény által előírt - árvízvédelmi biztonság megteremtése kell, hogy legyen. A Tisza-völgy, s a többi folyó ártereinek megvédése nemzetstratégiai kérdés. A magyar árvízvédelem megújítása, új árvízvédelmi koncepció, doktrína kialakítása elengedhetetlen szakmai, de első sorban politikai feladat. Az új koncepció figyelembe vételével a Tisza-völgy, valamint a többi folyó védett ártereinek árvízvédelmi biztonságát hosszú távon, reális feltételekkel biztosító program kidolgozása szükséges a döntéshozók, az érdekeltek, az érintett lakosság hiteles tájékoztatása, valamint a rendelkezésre álló források célszerű felhasználása érdekében. Az új program feladata, hogy az árvízi biztonság lényeges javítása mellett gondoskodjék az érintett lakosság életminőségének javításáról, vízkészletei növeléséről, a természeti értékek megőrzéséről, és a célszerű árvízi kockázatkezelésről. Magyarországnak az 1830-as és 40-es évekhez hasonló feladatot kell felvállalnia. Száz-százötven évre szóló straté^AG^L^A^rvízvédelen^éljairó^és^^rvíz^iztonságró^^^^^^ giai döntést kell hozni folyóvölgyeink, és védett ártereink népességének biztonsága érdekében”. Vagyis, szép szóval mondva: paradigma-váltás szükséges. Mások szerint: „Egy új árvízvédelmi droktrina kialakítását, új árvízvédelmi program készítését helyzetértékeléssel kell kezdeni.” Hazánk védett ártereinek árvízvédelmi biztonsága - véleményem szerint - a következőktől függ: (Külön tanulmány tartalmazza ezen részletes kifejtését, a Tisza-völgy helyzetének bemutatását, valamint tíz pontban ismertetem, hogy miként foglalkozzunk a témával. A pontok súlya és szerepe, folyószakaszonként és időben is jelentősen változó). 1. A hazánkba belépő folyókon a határszelvényben mi érkezik hozzánk (milyen az érkező árhullámok tömege, vízhozamának és vízszintjének alakulása, hordalék-tartalma, milyen a különböző árhullámok gyakorisága, tartóssága, stb.) 2. Belföldön mi folyik be gravitációsan, és mit emelünk be szivattyúsán folyóinkba az árhullámok levonulása alatt. 3. A jelenlegi árvízvédelmi töltések és a hozzájuk kapcsolódó magaspartok milyen szintű és tartósságú árhullámok biztonságos levezetésére alkalmasak. 4. Folyóink hazai területen lévő nagyvízi medre milyen vízszinten, milyen vízhozam levezetésére képes. 5. Hol és milyen térfogatú és beeresztő kapacitással rendelkező árvízi tározók állnak rendelkezésre hazai területen. 6. Milyen feltételek mellett tudnak az árhullámok határainkon át kifolyni. 7. Milyen, az árvízi helyzetet befolyásoló természeti változások vannak a vízgyűjtőn. 8. Az árhullámok biztonságos levezetését, rendkívüli árvízi helyzetek kezelését, a várható károk csökkentését szolgáló felkészültségünk és beavatkozó képességünk szintje. 9. Az előzőek a múltban milyen okból, miként változtak, és milyen hatással voltak az árhullámok kialakulására, az árhullámok jellemző paramétereire, az árvízi biztonságra. 10. Az előzőek a jövőben milyen okból, miként fognak változni, és milyen hatással lesznek az árhullámok kialakulására, jellemzőire, az árvízi biztonságra. Hazánk földrajzi adottságaiból következik, hogy ár- vízvédelmünk feladata a hozzánk érkező és nálunk keletkező árhullámok lehető legkisebb költséggel és károkozással történő átvezetése, illetve a tározása annak a vízmennyiségnek, amelyet később hasznosítani akarunk, amit biztonságosan nem tudunk átvezetni a szomszédos országba. 3. Kérdések, amelyekre még nincs válasz: Az utóbbi időben gyakran teszem fel partnereimnek a következő kérdéseket: 1. Milyen lesz az árvízvédelmi biztonság tíz-ötven év múlva, ha nem fejlesztjük a védelmi rendszert? 2. Mi az árvízvédelem, az árvízvédelmi fejlesztések célja? 3. Milyen az árvízvédelmi biztonság az egyes öblözetek- ben? 4. Milyen lesz az árvízvédelmi biztonság a Tisza mentén, ha pl. „X” év alatt „Y” milliárd Ft-ot fejlesztésre fordítunk? 5. Hogyan számítjuk az árvízvédelmi kockázatot, ha nem ismerjük az árvízvédelmi biztonságot?
