Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 4. szám - Dobos Irma: Mélységi vizeink számbavételének kialakulása
14 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 4 SZ. dő munka messze meghaladja egyetlen szakember erejét. A főváros vezetősége ekkor egy nagy létszámú kollektívát biztosított az adatgyűjtéshez, sőt még új kutatófúrások létesítésére is módot adott. Először a pesti oldal összefoglalása készült el és 1935-ben a Hidrológiai Közlönyben jelent meg. A kutatási eredményeket két 1:25 000-es méretarányú térképen foglalta össze. Az egyik negyedkori képződmények alatti fekü felszínét, a másik pedig a talajvíz szintjét jelölte izohipszákkal. Az osztatlan elismeréssel fogadott mű arra ösztönözte a főváros vezetőségét, hogy a budai területről is készíttessen a pestihez hasonlójellegű monográfiát. E munka 1939-ben már kiadásra is került. Mindkét kötet kerületenként tárgyalja a főváros földtani és lajvíz jellemzőit. A szöveges részt jól értelmezhető földtani szelvények és táblázatok egészítik ki. Ezek nemcsak a talajvizet, hanem a réteg- és a karsztvizet is feltáró kutak legjellemzőbb adatait és az eredménytelen fúrásokat is magukban foglalják. A kutak sorszámozása nem folyamatos, minden kerületben új számsor kezdődik. Már a pesti kötet is sok kémiai adatot tartalmaz, de a budai még kiegészül az 1937. évi belügyminiszteri rendelet előírása szerinti talaj és talajvíz kémiai vizsgálataival, amelyek főként a szulfát- és magnézium-tartalom pontos kimutatására irányulnak. E két kötetes művet a víznyerő helyek számbavétele első termékének tekinthetjük, bár nem a nyilvántartás, hanem a földtani és a vízföldtani értékelés volt a feldolgozás elsődleges célja. 11. abra. Magyarorszag ásvány- es gyógyvíz térképé (1958) A Földtani Intézet Kreybig Lajos (1879-1956) vezetésével az 1930-as évek elején új szemléletű 1:25 000-es talajtani térképezést indított el az Alföldön és a Dunántúlon. A térképlapok magyarázóinak vízföldtani részét az artézi kutak adataira támaszkodva Schmidt Eligius Róbert (1901- 1973) állította össze. Hasznos kezdeményezése volt 1936- ban Békés megye hidrogeológiai felvétele és artézi kútjai- nak községenkénti számbavétele. A helyszíni bejárásnál az intézeti nyilvántartásban szereplő 627 kút helyett a megye területén 1 928 artézi kutat talált. Az eddigiek során már másodszor találkoztunk az Intézetben nyilvántartott és a valós kútszámok között nem éppen lényegtelen eltéréssel. Oka egyrészt a fennálló és az adatszolgáltatást előíró rendelkezések mellőzése, másrészt pedig az iparengedély nélküli kútfúró kontárok elszaporodása. Az Intézetben a Kreybig-féle kifejezetten talajtani térképezést 1939-1940-ben egy nagy reményekkel induló síkvidéki földtani és hidrogeológiai térképezés váltotta fel, de kiteljesedését a második világháború jó időre megakadályozta. A háború befejezése után az újjáépítéskor és az azt követő években ugrásszerűen növekedett az ország vízigénye. Az új vízbázisok kutatásának és feltárásának irányítása, mint korábban, most is a Földtani Intézetre hárult. A megoldást Vitális Sándor (1900-1976) a Földtani Intézet akkori igazgatója találta meg, amikor a háború előtt félbehagyott síkvidéki földtani térképezést újból elindította, és ennek részeként a vízbeszerző helyek - ásott és artézi kutak - összeírását és térképezését is elrendelte. E kitűnő kezdeményezés végrehajtása révén a feldolgozott adatok rövid időn belül az Intézet által kiadott nemzetközi színvonalú monográfiákban kerültek közlésre. Először Rónai András (1906-1991) tollából „A magyar medencék talajvize. Az országos talajvíz-térképező munka eredményei” c. mű (1956) jelent meg. A későbbiekben erre épült további monográfiái és mérnökgeológiai „Atlasz-sorozata”. Az 1950-ben újból elindított síkvidéki földtani térképezés alig 4 év alatti bejezése nagyban hozzájárult, hogy 1956-ban kiadásra kerülhetett az ország 1: 300 000-es méretarányú földtani térképe. A korábbi gyakorlattól eltérően e térképen a fontosabb mélyfúrások mellett néhány artézi kút is fel van tüntetve, a magyarázó pedig röviden ismerteti e- zek rétegsorát. Ilyenképpen nemcsak a felszíni képződményekről, hanem a mély földtani viszonyokról is tájékoztat a térkép. A földtani térképezési program keretében felmérték
