Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 4. szám - Muszkalay László 1926-2013
5 Muszkalay László 1926-2013 rozott helyeken vízmintákat is vettünk elemzésre. A sokat vitatott vezetőképesség - összes oldott anyag koncentráció összefüggés alkalmazása végül is azt mutatta, hogy a Dunának ezen a hosszú szakaszán az így meghatározott koncentrációk igen jól alkalmazhatók a- nyagmérlegek és az elkeveredés számítására annak ellenére, hogy ezek az értékek valóban csak relatív értékeknek tekinthetők (lehet, hogy eltérnek a mért értékek a ténylegestől, de mindenkor arányosan és így a számításokat nem zavarják). A mérések alapján négy nagy szennyező bevezetés volt kimutatható és 40 kisebb bevezetés. A négy nagy a következő: Morava, Mosoni-Duna, Vág-Duna és Budapest. Ezek közül a Mosoni-Dunában Győrtől 17, Budapesten pedig 20 bevezetés volt kimérhető. A Morva szennyvízcsóvája az országhatárnál a középvonal és a bal part között helyezkedik el. Ennek következtében a jobb part közelében, a belépő vízre vonatkozóan végzett minőségi vizsgálatok nem tartalmazzák a Morva igen jelentős mennyiségű szennyező anyagát, mivel az itt még szlovák part mellett folyik le. Ez a csóva a Mosoni-Duna betorkollása felett néhány km-re viszont már teljesen elkeveredik. Ezen a szakaszon az elkevere- dési tényező viszonylag igen magas. A Mosoni-Duna és a Vág-Duna, betorkollásuknál már egyenletesnek tekinthető koncentrációval lépnek be a Duna viszonylag jóval alacsonyabb koncentrációjú vizébe, és így elkeveredésük, illetve egymásra halmozódásuk jól követhető hosszú távon. A kisebb hozamú, bár nagy koncentrációjú bevezetések anyaga néhány km után any- nyira elkeveredik, hogy a mérésekkel már nem különit- hető el. Ennek a két csóvának az elkeveredése úgy alakul, hogy Nagymarosig a szuperponálódás miatt csaknem egyenletes lesz a koncentráció-eloszlás a kereszt- szelvényben, bár a bal parton zömmel a Vág-Duna vize, a jobb parton a Mosoni-Duna vize folyik, természetesen a magukkal hozott szennyező anyagokkal együtt. Időnként a Vág-Duna oldott anyag hozama jelentősen megnő és ilyenkor jól kimutatható a bal parton a többlet-terhelés még közvetlenül Budapest felett is. Budapesten az Észak-pesti és a Soroksári úti átemelő bevezetése igen jelentős, és mindkettő az áramlási viszonyok miatt inkább a bal oldalt terhelik, bár nem parti bevezetések, és ezzel a Ráckevei-ág bevezetését hozzák kedvezőtlen helyzetbe. Az elvégzett mérések alapján megszerkesztettük az e- gész szakaszra a koncentráció maximumok és átlagos koncentráció hossz-szelvényét a vízhozamok változásával együtt. Megadtuk a jellemző szelvényekben a mért és a számított koncentráció eloszlásokat. Táblázatosán ösz- szefoglaltuk a mérési szelvényekben a helyi vízszintet, vízhozamot, átlagos koncentrációt, szállított anyaghozamot, és a két parton, illetve a középvonalban érvényes elkeveredési tényezőket. Minden kimutatható bevezetésre vonatkozóan számítottuk az irodalomban 1986-ban közölt módon a hígulási számot. Ezek szerint a nemzetközi követelményeknek megfelelő hígulási számot csak a Mosoni-Duna és a Soroksári úti átemelő bevezetése mutatott. A Mosoni-Duna utáni terelőmű a bevezetés vizét a Duna sodorvonalába vezeti, és így igen jó hígulást biztosit szemben a Vág-Duna torkolatával, ahol a betor- kollás feletti, a Duna belseje felé való beszögellés a Siótorkolathoz hasonlóan a Vág vizét hígulás nélkül, a bal parthoz szorítja. Ennek megfelelően a csóvában hosszú km-eken keresztül alig csökken a koncentráció, és a csóva nem szélesedik. A koncentráció-eloszlással arányos e- lektromos vezetőképesség gyors regisztrálására alkalmas mérési módszerről és a szennyvízbevezetések tervezésére és minősítésére alkalmas számítási eljárásról műszaki irányelveket állítottam össze, amit a Főhatóság rövid ú- ton átadott a Duna menti VIZIG-eknek alkalmazásra. Ennek megfelelően az új győri szennyvízbevezetést, ami kivitelezés előtt állott, a javasolt módszer szerint ellenőriznie kellett a Mélyépterv-nek, és a velünk való konzultáció alapján módosítania kellett a bevezetés kialakításán. (Ilyen gyors bevezetésre, (1-2 hónap), nem igen volt példa ismereteim szerint.) A jelentés kitért a várható duzzasztások elkeveredésre és kiülepedésre gyakorolt hatásaira is. Aztán a vízlépcsők építésének leállítása következtében az egész vizsgálat jelentősége elsikkadt, pedig a vízlépcsőktől függetlenül érvényes, széles körű számszerű adatok a Duna hosz- szú szakaszára vonatkozóan értékes alapadathalmaz a különböző tervezések számára és a vízminőség, környezetvédelem adatainak rendszeres ellenőrzésére. Klossy Irén alkotása
