Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 3. szám - Zagyvainé Kiss Katalin Anita - Kalicz Péter - Gribovszki Zoltán: Középkorú kocsánytalan tölgyes avar- intercepciója a soproni-hegységben
ZAGYVAINÉraSSKjAj-^AUCZR^ffRIBOVSZ^^^Kazé^ko^kocsán^talantöl^es^ 75 viszonyítva télen, a fő felhasználási szakaszban (V-VII. hónapban) a kocsánytalan tölgyesben 8-% (24 mm), azonban ebben a kutatásban az avar fogalmába a nagyobb mértékben elbomlott szerves anyag is beletartozik, valamint a kutatásba bevont időszak is rövidebb, így nem hasonlítható össze a jelen vizsgálattal. A trópusi területeken mért avar intercep- ció értékek magasabbak: óriás eukaliptusz 8,5 %, mexikói szomorúfenyő 6,6 %, akácia 12,1 % (Bulcock és Jewitt 2012). Virginiai örökzöld tölgy avar-intercepciójára 20,7 %-os adatot találhatunk texasi mérések kapcsán (Thurow et al. 1987). Az avarintercepciós adatok összehasonlíthatósága azonban az eltérő klimatikus viszonyok és a fafaj - főként annak avartömege - miatt bizonytalan. 8. Összefoglalás Az erdő és a csapadék egyik kapcsolódási helye az avar. A szabadterületi csapadék mennyiségét és eloszlását a lomb korona megbontja, és az avart már kevesebb, és mozai- kosabb előfordulású áthulló csapadék éri el. A változó mennyiségű áthulló csapadék tározódási viszonyait az avar mennyisége és annak ingadozása (a hely függvényében) befolyásolja. A területi változékonyság miatt új módszer kidolgozására került sor, mely állandó helyen méri a csapadékesemény hatására bekövetkező víztartalom-változást. A módszer lényege, hogy 50x50 cm-es huzal keretre varrt szúnyoghálóba lehetőleg zavartalan avarminta kerül, mely minden oldalról (felülről és alulról is) hálóval fedett a hoz- záhullás (őszi vagy szél általi) és egyéb zavaró hatások megakadályozása végett. A megelőző és csapadékeseményt követő tömegmérésből a csapadékesemény hatására bekövetkező nedvesség-tartalom meghatározható. Vizsgáltuk az áthulló csapadék és a szabadterületi csapadék kapcsolatát a kocsánytalan tölgy állomány esetén, és függvényesítettük azt. A korábbi lombkorona-intercepcióra felírt függvényeket a megfelelő módosításokkal alkalmaztuk először alacsony megelőző (csapadékesemény előtti) nedvességtartalmú minták esetén, és a megfelelőnek ítélt összefüggéssel modelleztük a párolgási tag nélküli avar-in- tercepciót kocsánytalan tölgy esetén, melyben már figyelembe vettük a megelőző víztartalmat, mely csökkenti az aktuális tározási kapacitást. A modellel becsültük a 2006- 2008. évek avar-intercepcióját. Az avar-intercepció a lefo- lyás-modellek, árvíz előrejelző modellek pontosító paramétere lehet. Köszönetnyilvánítás: A kutatást a TÁMOP-4.2.2.A-1 l/l/KONV-2012-0013 és a TÁMO- P-4.2.2.A-1 l/l/KONV-2012-0004 támogatta. Köszönet dr. Vig Péternek és Eredics Attilának (Nyugat-magyarországi Egyetem) a modellhez szükséges 10 perces és napi gyakoriságú meteorológiai adatokért. 9. Irodalom Bulcock, H. H., Jewitt, G. P. W. (2012): Field data collection and analysis of canopy and litter interception in commercial forest plantations in the KwaZulu-Natal Midlands, South Africa, Hydrology and Earth System Sciences, 16. pp. 3717—3728. Erdészeti üzemterv (2005) Führer E. (1994): Csapadékmérések bükkös, kocsánytalan tölgyes és lucfenyves ökoszisztémában. Erdészeti Kutatások, 84. pp. 11-35. Gaál M. (2007): A kukoricatennelés klimatikus feltételeinek várható változása a B2 szcenárió alapján. In. Csete L. (szerk.): „Klíma-21” Füzetek. 51. pp. 48-56. Gerrits, A. M. J., Savenije, H. H. G., Hoffmann, L., Pfister, L. (2007): New technique to measure forest floor interception - an application in a beech forest in Luxembourg, Hydrology and Earth System Sciences, 11. pp. 695-701. Helvey, J. D. (1964) Rainfall interception by hardwood forest litter in the southern Appalachians. U.S. Forest Service Research Paper, SE 8. pp. 1-8. Helvey, J. D., J. H. Patric (1965): Canopy and litter interception of rainfall by hardwoods of eastern. United States, Water Resources Research, 1, pp. 193-206. íjjász E. (1936): A nyersalomtakaró szerepe az erdők vízháztartásában. Hidrológiai Közlöny, 16. pp. 72-101. Jakeman, A.J., Hornberger, G.M. (1993): How much complexity is warranted in a rainfall-runoff model?. Water Resources Research 29 (8). pp. 2637-2649. Kiss K. A., Gribovszki Z., Kalicz P.: Rainfall interception by forest canopy and forest litter in three different forest ecosystems at the eastern border of the Alps. Poster presentation, In. European Geosciences Union General Assembly. Vienna, 24-29. April 2005. Kovács Gy. (1974): A felszíni lefolyás általános vizsgálata és az árvizek előrejelzése. Vízügyi közlemények, 56. pp. 5-59. Kucsara M. (1996): Csapadék és lefolyás erdészeti kisvízgyűjtőn. Doktori értekezés, Sopron. Kucsara M. (2003): A hidegvíz-völgyi erdészeti hidrológiai kutatóhely. Hidrológiai Tájékoztató, Budapest, 21-23. Lee, R. (1980): Forest Hydrology. Columbia University Press, New York. Leonard, R. E. (1967): Mathematical Theory of Interception. In.: W. E. Sopper and H. W Lull (ed.), International Symposium on Forest Hydrology. Pergamon Press, Oxford. Merriam, R. A. (1960): A note on the interception loss equation. Journal of Geophysical Research, 65 (11): pp. 3850-3851. Putuhena, W. M., Cordery, I. (1996): Estimation of interception capacity of the forest floor, Journal of Hydrology, 180, pp. 283-299. R Core Team (2012): R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria. ISBN 3-900051-07-0, URL http://www.R-project.org/ . Sitkey, J. (2006): Water cycle investigations in Hungarian forest ecosystems. Forestry Studies in China, 8 (4): 82-86. Thurow, T. L., Blackburn, W. H., Warren S. D., Taylor, J. R. (1987): Rainfall Interception by Midgrass, Shortgrass, and Live Oak Mot- tes. Journal of Range Management, 40(5), pp. 455-460. Tsiko, C.T., Makurira, H., Gerrits, A.M.J., Savenije, H.H.G. (2012): Measuring forest floor and canopy interception in a savannah ecosystem, Physics and Chemistry of the Earth, vol. 47-48, 122-127. Wang Y., Weng J. (2002): The Water and Soil Conservative Function of Litter on Forestland, 12th 1SCO Conference http://www.tucson.ars.ag.gov/isco/iscol2/VolumeII/TheWaterand SoilConservativeFunction. pdf Letöltés ideje: 2012. november 05. Weiche, J. (1968): Niederschlagszurückhaltung durch Wald. AIgemeine Forstzeitschrift, 29: pp. 522-525. KALICZ PETER GRIBOVSZKI ZOLTÁN A kézirat beérkezett: 2013. május 3-án ZAGYVAINÉ KISS KATALIN ANITA Okleveles környezetmérnök, intézeti munkatárs (Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmémöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet). PhD, okleveles környezetmérnök, egyetemi adjunktus (Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmémöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet). PhD (erdészeti tudományok), PhD (építőmérnöki tudományok), okleveles erdőmémök, egyetemi szakmérnök, vízépítő, vízkészletfeltárás, vízrajz, egyetemi docens (Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmémöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet). Forest litter interception by sessile oak in Sopron Hills Zagyvainé Kiss, K. A- Kalicz, P. - Gribovszki, Z. This study represents the results of a three years long (2006-2008) forest litter interception investigation in case of a sessile oak (Quercus petraea) forest ecosystem in Sopron Hills. A new method has been developed where forest litter are enclosed in frames which enable to weigh the litter on stationary place. We determined the factors most affecting the water uptake and the storage capacity of forest litter. Litter interception has been successfully estimated by self-developed bivariate formula in case of sessile oak stand. Keywords: Forest water cycle, litter interception loss, storage capacity. Abstract:
