Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 3. szám - Dobos Irma - Scheuer Gyula: A Rába-völgyi Sárvár-Rábasömjén-i és a Duna-Tisza köz déli határ menti hévízkutak makro- és mikroelemeinek összehasonlító vizsgálata
54 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 3. SZ. A fluor mennyiségét összehasonlítva a mélykúti és a mórahalmi vizek fluor adottságaival érdekes különbségek figyelhetők meg az egyes rétegvizek között. A mélykúti víz fluor tartalma alacsony csak 400 pg/l-t ér el. Ezért az An- na-kút vize fluorban sokkal gazdagabb. Fordított a helyzet azonban a mórahalmi vízhez viszonyítva, mert ennél a fluor feldúsulása már jelentős (1700 pg/1). Vagyis ennél a három rétegvizes kútnál a fluor feldúsulási adottságát és ezen belül mennyiségét meghatározó feltételek változékonysága jellemzi. A kút vizeiben a stroncium a domináns elemek sorában csak 2,4 %-ot ér el. A legnagyobb mennyiségben a bőrt mutatták ki 1250 jxg/1 értékkel, amely 48,9 %-ot képvisel. Ezért a fenti elemösszetételen belül az Anna-kút vize a bóros-fluoros vizek típusába sorolható. 7. Megállapítások és kiértékelése 7.1.. A tárgyalt hévizkutak két morfológiai tájegységre esnek. Az első Dunántúlon belül a Rába-völgyére, a másik pedig a Duna-Tisza közének határmenti szakaszára. Medencealjzati szerkezeti egységek szempontjából a Rá- ba-völgyiek a Felső Ausztróalpi egységre esnek. A vizsgált rábasömjéni fúrás tárta fel a medencealjzatot devon márvány kifejlődésben. (Haas J. et.al 2010) A vizsgált kút környezetében medence aljzatban igen jelentős lemeztektonikai mozgások zajlottak le a mezozoikumban és a kainozo- ikumban. Tehát a medencealjzat és ezen belül a vízadó devon márványt és környezetét alapvetően érintették az egyes szerkezeti egységek kialakulását és elterjedését előidéző változatos szerkezeti elemek (vízszintes eltolódások, takaró- kép-ződések, hosszanti széthúzásos árokképződés (riftese- dés), kiemelkedést okozó kompresszív majd süllyedékeket létrehozó mozgások. Neogénben meginduló nagyvastagságú üledékképződés és a negyedidőszakban pedig további süllyedéses lemeztektonikai folyamatok eredményeztek végül a karsztos hévízrendszer, mind pedig a felső-pannóniai szemcsés hévízadó rendszerek kialakulását és ma vizsgálható adottságaikat. A Duna-Tisza közi határ menti területek már a Tisza főegységen belül a Villány-bihari és a Békés-kondrui szerkezeti egységekre esnek, ahol öt vizsgált kút közül kettő a Villány egységhez kapcsolódnak és ezen belül a nagybaracskai kút vize kréta mészkőből származik, míg a dávodi kút a miocén homok-homokkőből termeli e rétegeknek átadott karsztos jellegű hévizét. A mélykúti, a mórahalmi és a szegedi Anna-kút felső-pannóniai vízadó rétegei medencealjzati szempontból már a Békési-kondrui egység felett helyezkednek el. Az előzőekben felvázolt földtörténeti és ezen belül az ü- ledékképződési és lemeztektonikai folyamatok eredményezték mind a karsztos hévizrendszerek, mind pedig a rétegvíztároló rendszerek kialakulását és adottságaikat, amelyekre a kinyert vizek makro és nyomelemeikből kíséreltünk meg visszakövetkeztetni. 7.2.. A vizsgált hévízrendszerek vezető nyomelemeinek összes mennyiségében lényeges eltérések tapasztalhatók. Ebből kiindulva a vezető nyomelemek összes mennyiségeit figyelembe véve a következő csoportosítást készítettük el: 1. Extrém nagy kategória 25000 pg/I felett: Ide sorolható a rábasömjéni kút vize 188137 pg/1 értékével. 2. Nagy kategóriába soroljuk a 10000-25000 pg/1 közé eső hévizeket. Ide tartozik a nagybaracskai kút (16915 pg /l) és a mélykúti rétegvíz (10378 pg/1). 3. Közepes kategóriába tartoznak az 5000-10000 pg/1 közötti vizek. Ide sorolható a sárvári 2. sz. kút vize (5156 pg/1), a dávodi hévíz (8718 pg/1) és a mórahalmi kút hévize (5054 pg/1). 4. Mértékeit kategóriába a 2000-5000 pg/ 1-t tartalmazó vizek tartoznak. Ebbe a tartományba tartozik a sárvári 3. sz. kút vize (3270 pg/1) és a szegedi Anna-kút vize 2633 pg/l-rel. 7.3. A vizsgált vizekben kimutatott domináns nyomelemek mennyiségi és eloszlási szempontok figyelembevételével az alábbi típus besorolást készítettük el: a. ) Az extrém nagy vezető nyomelem tartalom alapján a rábasömjéni víz a brómos-bóros nyomelem tartományba tartozik. A 4. táblázatból és a 10. ábrából látható, hogy e típust jellemző két nyomelem mellett majdnem minden vezető nyomelem extrém nagy mennyiségben halmozódott fel a vízben. A domináns vezető nyomelem közül három tartozik a halogén elemek sorába (F, Br, J) és ezek e- gyüttvéve 57,9 %-t képviselnek. így ezeken az elemeken belül a halogének dominanciája érvényesül. b. ) A sárvári rétegvizek külön típust képviselnek, bár a két rétegvíz között határozott egyediségek is tapasztalhatók. A két vízben uralkodó a bőr, de típusjellemzőjük még a stroncium nagy értéke és a halogének mennyiségén belül a bróm és a jód csökkenése miközben határozott eltolódás figyelhető meg a fluor javára. Mindkét vízre még a relatíve magas bárium a jellemző. így a sárvári típusú rétegvíz fő jellemzője a következő: a bór vezető szerepe, amelyhez jelentős mennyiségű stroncium társul. A halogén elemeken belül a fluor lép előtérbe. c. ) A nagybaracskai típusú vizekre a halogén elemek dominanciája jellemző, mert átlagban kb. 66 %-ban fordulnak elő. Ezen belül elsősorban a jód, majd bróm és fluor mennyisége a meghatározó, miközben a bór és a stroncium is jelentős mennyiségű (2830-2220 pg/1) dúsu- lása is kimutatható. A dávodi víz a nagybaracskainak egy olyan alváltozata, ahol a jód helyett a fluor lép előtérbe. Típus meghatározó még a bór és a stroncium jelentős mennyisége. d. ) A mélykúti víztípusnak főtípus jellemzője a bór nagy mennyisége mellett a bróm és a jód 20 % feletti feldúsulása. Alapvető típusjellemző még a stronciumnak és a fluornak jelentős mennyiségi visszaesése. így e típusra a bór vezető szerepe mellett a bróm és a jód feldúsulása érvényesül. Ez a típus tehát abban különbözik a sárvári típustól, hogy a stroncium és a fluor mennyisége sokkal kisebb ebben a hévízben. e. ) A mórahalmi típusra a bór és a fluor kiugró menynyisége, a jellemző. Típus meghatározó még a kis bróm, stroncium és jód tartalom. Ebbe a típusba tartozik még a szegedi Anna-kút vize is. 7.4. Záró gondolatokként általánosságban lerögzíthető az a tény, hogy a jelen közleményben vizsgált hévizek nyomelem adottságai hozzájárultak annak felismeréséhez, hogy a Kárpát-medence hévizeinek nyomelem adottságaiban alapvető és meghatározó jelentőségű szerepet játszanak a vezető nyomelemek. Ezen belül a kiemelkedőek mind mennyiségi és eloszlási szempontból a domináns nyomelemek. így a Pannon-medencei ásványvizek és ezen belül a hévizek fő nyomelemei közé tartozik a bór, a stroncium és a halogén elemek (bróm, fluor és a jód), de ezekhez a lítium, bárium és a rubidium is csatlakozik. Ezen kívül egyesek jelentős feldúsulása lehetőséget nyújt ezek tipizálására és genetikai adottságaik vízföldtani értékelésére. Ebből az a következtetés is levonható, hogy a Pannon-medencében ezeknek a
