Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 3. szám - Dobos Irma - Scheuer Gyula: A Rába-völgyi Sárvár-Rábasömjén-i és a Duna-Tisza köz déli határ menti hévízkutak makro- és mikroelemeinek összehasonlító vizsgálata

55

J^OBOSJ^^CHRUW^GY^^JÍába-vöU^ijís^una^Tiszakízniéró^^kuuUí^^i

nyomelemeknek feldúsulási feltételei és adottságai voltak a legkedvezőbbek. így a felső- pannóniai homokrétegekből termelt hévizek nátrium-hidrogén-karbonátos dominanciáján belül a nyomelemek nemcsak színesítik ezek összetételét, hanem még teljesebb megismerésüket is elősegítik.

7.5. Elemezve a vizsgált repedezett hidrodinamikai rendszerek (mészkő, márvány) így a rábasömjéni és a nagybaracskai hévizek nyomelem adottságait, az állapítható meg, hogy a vezető nyomelemek közül egyeseknek jelentős fel- dúsulása tapasztalható. Ezért ezek a nyomelem adottságok valószínűleg arra utalnak, hogy a neogén tenger öbleiben lezajló szénhidrogén képződés mellett keletkezett un. szegély vizek, amelyek rendszerint jódban és brómban igen gazdagok, de ezek mellett még borban, stronciumban, fluorban, lítiumban, rabídiumban is a tengervízhez viszonyítva jelentősen feldúsulva migráltak át a repedezett tárolókban. (Te- legdy R. K. 1952, Tömör J. 1953, Prakfalvy Z. 1991). I- lyen szempontból összehasonlítva a vizsgálatba bevont két repedezett tároló rendszert megállapítható, hogy ezek között mind nyomelemek mennyiségében, mind pedig ezek eloszlásában alapvető és lényegi különbségek vannak a rábasömjéni hévíz javára. Ebből az a vízföldtani következtetés adódik, hogy a két rendszer kialakulásában és a paleo- fejlődésükben a közös rendszerbeli adottságok mellett igen jelentős eltérések tapasztalhatók, a rendszerek eltérő fejlődési utat jártak be a mikroelem összetételeiket figyelembe véve.

Összefoglalóan megállapítható, hogy az anyagban tárgyalt két egymástól jelentős távolságra kialakult medence- aljzati karsztos hidrodinamikai rendszerek és a felettiek települő jelentős vastagságú neogén üledék összletek homokos hévízrendszerei a Kárpád-medence kialakulásával, és fejlődésének folyamatain keresztül alakultak ki, fejlődtek a mai napig a lemeztektonikai folyamatokkal összefüggésben, amelyek napjainkban sem szünetelnek (aktív szeizmicitás). Irodalom

Alföldi L.-Böcker T.-Lorberer Á. 1977: Magyarország karbonátos repedezett hévíztárolóinak hidrogeológiai jellemzői, in: Magyarország hévízkútjai 111. kötet. Vituki kiadvány 17-25.

Angyalffy Gy.-Budai L. 1990: A sárvári sós gyógyhévízből bepárolt gyógyhatású termálkristály. Vízkutatás 2.4-7.

Ádám L.-Marosi S. szerk. 1975: A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék. Magyarország Tájföldrajza 3. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Ádám L. 1975: A Rába völgy (in: Ádám L-Marosi S. szerk: A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék.) Magyarország tájföldrajza 3. Akadémiai Kiadó, Budapest. 303-306.

Ádám L.-Marosi S.-Szilárd J. szerk. 1981: A Dunántúli dombság.

Magyarország Tájföldrajza 4. Akadémiai Kiadó, Budapest. Budai L. 1981: Ankét a sárvári sóról. Vizkutatás 4. 18-19.

Budai L.-Zsolnainé Egervári K.-Szpririev B. 1968: Sárvár hidrogeo- lógiája és vízkutató mélyfúrásai. Vasi Szemle. 1.57-68.

Dank V. 1963: A délalföldi miocén medencék rétegtani viszonyai és kapcsolatuk a dél-baranyai és a jugoszláviai területekkel. Földtani Közlöny 93.3. 304-322.

Dobos I. 1971: A rábasömjéni kutatási terület értékelése és további hévízfeltárási lehetőségek. Kézirat. Budapest. 18.p.

Dobos I. 1973: Sárvár távlati földtani-vízföldtani fúrása (Földtani Terv) Kézirat. Budapest 8. p.

Dobos I. 1979: A Sárvári Rás. -2 sz. hévízkút gyógyvízzé nyilvánításának hidrogeológiai indoklása. Kézirat. 4. p.

Dobos I. 1980: A sárvári Ásvány és gyógyvíztörténeti állandó kiállítás megnyitása. Vízkutatás. 1. 15-16.

Dobos I.-Budai L. 1979: A sárvári fürdő. Vízkutatás. 2. 5-7.

Erdélyi M. 1967: Észak-Bácska vízföldtana, Hidrológiai Tájékoztató, május 82-90.

Erdélyi M. et al. 1975: Felszínalatti vizek (in: Ádám L.-Marosi S. szerk: A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék.) Magyarország Tájföldrajza 3. Akadémiai Kiadó, Bpest, 321-323.

Földmérő és Talajvizsgáló V. 1950-1990. Vízkutatási, vízbeszerzési, vízkémiai szakvélemények. FTV Zrt. Adattár.

Haas J. 1987: A Duna-Tisza közi felső kréta bácsalmási alapszelvény. MÁFI Évi Jel. 1985-ről 137-164.

Haas J. et al. 2004: Magyarország geológiája. Triász ELTE. Eötvös Kiadó, Budapest.

Haas J. et al. 2010: Magyarország pre-kainozoós földtani térképe. M = 1:500 000. Magyarország földtani térképsorozata, MÁFI.

Hámor G. 1995: A Káipát-medence miocén ősföldrajzi és fácies térképei. Magyarország_FöIdtani Atlasza,_MÁFI kiadvány.

Horváth A.-Takács P. 1974: A Sárvár-Rábasömjén-i termálvíz ásványi alkotóinak komplex hasznosítása. Földtani kutatás. 17. 1-2. 91-96.

Horváth L. 1981 a: A Sárvár-Rábasömjén II. számú hévízkút hasznosítása. Vízkutatás. 2.10-11.

Horváth L. 1981 b: A Sárvár-Rábasömjén-i 2. sz. kútra telepített 1200 t/év teljesítőképességű gyógysó-bepárló üzem.Vízkutatás. 4.16-18

Horváth Z.-Maros Gy. 2012: Szegedi-medence szénhidrogén koncessziós terület: Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapest.

Jámbor Á. 1986: Magyarázó Magyarország pannóniai (S.L:) képződményeinek földtani térképeihez M = 1:500 000. MÁFI, Budapest.

Juhász Á.-Kőháti A. 1966: Mezozóos rétegek a Kisalföld medencealjzatában. Földtani Közlöny. 96/1. 66-74.

Kleb B. 1971: A pannon emeletbeli kiédesedés üledékföldtani és geokémiai vizsgálata, in: Góczán F.-Benkő J. (szerk.) 1971: A magyarországi pannonkori képződmények kutatásai.Akadémiai Kiadó, Budapest, 173-197.

Korim K. 1977: Hazai hévízfeltárások eredményei 1971-1976 között, (in: Magyarország hévízkútjai III. k.) Vituki kiadvány. 9-16.

Kőrössy L. 1958: Adatok a Kisalföld mélyföldtanához. Földtani Közlöny. 88/3. 291-298.

Kőrössy L. 1963: Magyarország medenceterületeinek összehasonlító földtani szerkezete. Földtani Közlöny. 93. /2. 153-172.

Kőrössy L. 1965: Nyugat-magyarországi medencék rétegtani szerke- zettani felépítése. Földtani Közlöny. 95.1.22-36.

Kőrössy L. 1992: A Duna-Tisza-köze kőolaj és földgázkutatásainak földtani eredményei. Általános Földtani Szemle. 26. 3-162.

Lorberrcr A. 1998: A büki termálkarsztvíz eredete és utánpótlódása. Vasi Szemle. 52/2. 225-244.

Magyarország hévízkútjai 1994: Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. VI. köt. 1994.

Marosi S.-Szilárd J. (szerk.) 1967: A dunai Alföld. Magyarország Tájföldrajza. 1. Akadémiai Kiadó, Budapest

Matyasovszky M.-Csemely M.-Kocsis F. 1990: Összehasonlító vizsgálatok a sárvári „Termál Kristállyal”. Balneológiai-Gyógyfürdő- ügy-Gyógyidegenforgalom 2. 69-75.

Mádlné Szőnyi J. 2006: A Duna-Tisza köze vízföldtani típusszelvénye. Hidrológiai Tájékoztató. 50-52.

Nagy M. 1969: Geofizikai szakvélemény vízfúrás telepítéséhez (Sárvár). Kézirat. ELGI Adattár.

Prakfalvi P. 1993: A sóshartáni Jodaqua kutatástörténet és földtana. Kiadó: Polár Stúdió . 2-49.

Sághy Gy.-Vándor B.-Varga I. 1967: A kisalföldi refrakciós mérések földtani eredményei. Földtani Közlöny. 97/2. 160-166.

Sárvári Termálkristály Kft honlapja: http:/www.termalkrístaly.hu/6

Sceffer V. 1965: A Keleti Alpok határterületének regionális geofizikai áttekintése. Földtani Közlöny. 95/1. 5-21.

Scheuer Gy. 2012: A hazai egyes lemez-tektonikai szerkezeti egységek karsztos hévizeinek előzetes összehasonlító nyomelem vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 92.1. 1-12.

Szederkényi T. 1964: A baranyai Duna menti mezozoós szigetrögök földtani viszonyai. Földtani Közlöny. 94.1. 27-32.

Telegdi Róth K. 1950: Magyarországi és erdélyi ásványolaj és földgázkutató illetve termelő mélyfúrásokkal fakasztott vizek vegyi összetétele. Földtani Közlöny 80.1-5.17-98.

Tömör J. 1953: A déldunántúli mélyfúrások rétegvizeinek jód és brómtartalma. Hidrológiai Közlöny. 33. 3-4. 83-91.

Varsányi Z-né 1990: Felszín alatti vízmozgás követése vízkémiával a dél- alföldi rétegvizekben. Vízkutatás. 90/6.1-5.

Vető I.-Horváth L.-Tóth Gy. 2004: A magyarországi termálvizek geokémiájának vázlata. Magyar Kémiai Folyóirat. Összefoglaló Közlemények. 109-110/4.199-203.

A kézirat beérkezett: 2013. augusztus 5-én