Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 3. szám - Dobos Irma - Scheuer Gyula: A Rába-völgyi Sárvár-Rábasömjén-i és a Duna-Tisza köz déli határ menti hévízkutak makro- és mikroelemeinek összehasonlító vizsgálata
DOBOS I. - SCHEUER GY.: A Rába-völgyi és Duna-Tisza közi hévíz-kutak ... 53 nyomelemek feldúsulásának feltételei fokozatosan megváltoztak a felső pannóniai üledék képződés menetében, amely a nyomelemek mennyiségi alakulására is kihatott. Ezért a mélyebb színtű rétegek bóros-brómos típusba sorolhatók jelentős stroncium tartalommal. Míg a felsőbb vízadó már a bóros-stronciumos típust képviseli. Ez a típus a- zért alakult ki, mert a bróm és a jód csökkenése a hévízben jobban csökkent, mint a stronciumé. Ilyen szempontból a 3. kút stroncium adottságai a nátrium-hidrogén-karbonátos vizekben egyediségét sőt, különlegességet képvisel, mert a vizsgált többi rétegvizes rendszerben a stroncium mennyiségi alakulása illetve feldúsulása igen korlátozott. Megállapítható még a rétegvizek makró és mikro összetevők a- lapján, hogy rétegvizes rendszereknek egyértelműen nincs kapcsolatuk a medence aljzati karbonátos tároló makro és nyomelemekben igen gazdag hévízzel. A másik kiválasztott Duna-Tisza közi déli határmenti terület megmintázott kútjaira vonatkozó egyenkénti értékelést és tipizálást az alábbiakban tárgyaljuk: 5. ) Nagybaracska. A megmintázott kút vizének vezető nyomelem tartalma 16915 pg/1, amely a rábasömjéni után a legnagyobb nyomelem tartalmú hévíz a vizsgált vizek között. Ezen belül a domináns vezető elemek feldúsulása e- gyüttesen 15851 pg/1, amely a vezető nyomelemeknek 93,7 %-át teszi ki. A halogén domináns elemeket a vízben 10801 pg/I-ben mutatták ki. Ez az érték a vezető nyomelemek mennyiségének 68,1 %-a. Ezekből az adatokból megállapítható, hogy a vízben a halogén elemek (F, Br, I) feldúsulásának feltételei igen kedvezőek voltak. A halogén elemeken belül a jód halmozódott fel legnagyobb mennyiségben 4953 pg/l-rel és ez az érték a domináns elemeken belül 31,2 %-ot képvisel. Emellett a második leggyakoribb a fluor 21,4 Vokal. Ezért a nagybaracskai hévíz a jódos-fluoros hévizek sorába tartozik. De e két elem mellett jelentős mennyiséget képvisel a bór (17,8 %), bróm (15,4 %) és a stroncium is (14,0 %). A kísérő vezető nyomelemeknek feldúsulása is tapasztalható a vízben (Li, Ba, Rb), amelyek tovább gazdagítják és színesítik a nyomelem összetételt. A nyomelemek igen jelentős feldúsulása e karsztos repedezett tároló rendszerben azt bizonyítják, hogy napjaink adottságait, több lépcsős fejlődési folyamat sor alakította ki. A jód és a bróm jelentős mennyisége összefüggésbe hozható a neogén rétegekben lezajlott szénhidrogének szegélyvizeinek képződésével és migrációjával. A fluor, bór, bárium pedig a környéken a neogén bazalt vulkánossággal kapcsolatosan kialakult hidrotermás folyamatokkal állhatnak összefüggésbe a jelentős C02 gázzal együtt. Ezért e hévizet genetikailag a többlépcsős kialakulás folyamat e- redményeként poligenetikus hévíznek minősíthetjük a nyomelem vizsgálatok alapján. 6. ) A dávodi kút vizének nyomelem vizsgálata is érdekes eredményeket szolgáltatott. E víznek is relatíve jelentős a nyomelem tartalma 8718 pg/1 mennyiséggel, ezen belül a domináns elemek 8113 pg/l-t képviselnek (93,0 %). Ebben az összegben a halogének 63,4 %-t tesznek ki, amely a domináns elemeken belül ezeknek döntő szerepe állapítható meg. Eloszlási viszonyok azonban alapvetően eltérnek a nagybaracskai vizétől, mert itt a fluor mutatható ki (39,4 %) uralkodó mennyiségként. Ezért e víz fluoros vizek közé sorolható jelentős stroncium tartalommal (19,9 %). De jelentős még a bór (16,6 %-kal) is. A bróm és a jód szerepe már nem döntő, mint ahogy a nagybaracskai vízben kimutatták, bár itt is több a jód mint a bróm. A kísérő vezető nyomelemek mennyisége is számottevő, amelyek e víznek genetikai kapcsolatát mutatják a nagybaracskai rendszerrel. Ezt erősít meg a stroncium jelentős feldúsulása is. 7. ) Mélykút. A kútból kitermelt rétegvízben is nagy nyomelem tartalmát mutatták ki a vizsgálatok, amely számszerűsítve a vezető nyomelemeket a vízben 10378 pg/l-nek adódott. Ez az érték kb. kétszerese a sárvári 2. sz. kútnál kimutatott mennyiségnek. Ezekből az eredményekből megállapítható, hogy a mélykúti rétegvíz nyomelemek mennyiségi és eloszlási szempontból alapvetően különbözik és eltér a többi rétegvizétől, ezért kihangsúlyozódik egyedi nyomelem adottságai. A mélykúti víz vezető nyomelemein belül a domináns e- lemek mennyisége 98,2 %-ot képviselnek és ezen belül a halogén elemek 48,7 %-ban fordulnak elő és ezek közül a bróm 24,3 %-ot, a jód 20,4 %-ot és meglepően alacsony mennyiséggel szerepel a fluor mert csak 3,9 %-ot ér el. A stroncium is csak 2,3 %-ban fordul elő és ennek az elemnek alacsony értéke egyik érdekes típus jellemzője e rétegvíznek, amelyet már korábban jeleztünk. A bór az uralkodó nyomelem a domináns nyomelemen belül 48,9 %:ot képviselve, amely megközelíti a többi domináns nyomelem összes értékét, ezen belül a stroncium és a fluor kis értékei mellett a bróm még döntő szerepet játszik a jódot is meghaladva. A bór nagy mennyisége miatt a mélykúti kút vizét a boros vizek típusába kell sorolni, amelyhez főtípus jellemzőként még a jelentős bróm és jód tartalom társul. A kísérő nyomelemek sorából kiemelkedik a bárium, míg a lítium és főleg a rubidium igen kis mennyiséget ér el. Miután a vizsgált nyolc víz közül a rábasömjéni víz bértartalma után a második legnagyobb bór feldúsulást ért el meghaladva a nagybaracskait is felvetődik a nagy mennyiségű bór eredete és származtatásának problematikája, miután értéke még a tengervizét is meghaladja. A leírtak alapján e rétegvíznél is esetleg a szénhidrogén képződéssel kapcsolatos nyomelemekben gazdag szegélyvizekkel történő genetikai összefüggés valószínűsíthető. 8. ) Mórahalom. A vizsgált kút vizében a vezető nyomelemek összes mennyisége 5054 pg/l-t ér el, azaz 98.2 %-ot képviselnek. A halogén elemek pedig 44,0 %-ban vesznek részt a domináns elemek sorában. Döntő mennyiséggel a bór 2698 pg/l-rel, lép fel, amely a domináns elemek sorában 44 %-ot képvisel, miközben a halogéneken belül a fluor vált uralkodóvá 34,2 %-kal, a bróm és a jód pedig erősen lecsökkent 6,1-1,6 %-ra. A domináns elemek közül a stroncium is kismennyiséget képvisel 3,6 %-kal. A fent leírtak alapján a mórahalmi vízben a domináns e- lemeken belül elsősorban a bór, majd másodsorban a fluor lép előtérbe. így e víz a bóros-fluoridos vizek nyomelem tartományba sorolható, melyen belül típus-jellemző még a bróm, a jód és a stroncium kis mennyisége. E víztípust színezi még a kísérő nyomelemek sorából a bárium, miközben a rubidium igen kis értéket ér el (0,87 pg/1). 9. ) Szegedi Anna-kút. Nyomelem tartalom szempontjából ebben a kútban mutatták ki a legalacsonyabb mennyiséget, mivel a vezető nyomelemek összege csak 2633 pg/1, amelyen belül a domináns elemek 96,9 %-t képviselnek. Halogén nyomelemek az összes mennyiségen belül 1241 pg/l-t tesznek ki és ezen belül a fluor a domináns 1000 pg/l-rel. így a fluor 39,2 %-kal tűnik ki, miközben a bróm csak 6,6 %-kal és a jód pedig 2,8 %-kal vesz részt a domináns nyomelemek között mennyiségi és eloszlási szempontból. így a fluor oly mértékben dúsul fel a vízben, hogy a jódnál 14-szer a brómnál pedig 6-szor több a mennyisége.
