Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 3. szám - Dobos Irma - Scheuer Gyula: A Rába-völgyi Sárvár-Rábasömjén-i és a Duna-Tisza köz déli határ menti hévízkutak makro- és mikroelemeinek összehasonlító vizsgálata
52 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 3. SZ. zőekben közölt csúcsmennyiségek. Ezekből az adatokból rendszerdinamikai szempontból levonható az a következtetés, hogy a közleményben tárgyalt vizekben a bárium feldú- sulásának feltételei átlagosnak ítélhető. 9. ábra. A hévízkutak hat leggyakoribb nyomelemének mennyiségét bemutató ábra 8. Rubidium. A tengervíz rubidium tartalmát 115 pg/1 határozták meg, a rábasömjéni vízben pedig elérte a maximumot 1516 pg/l-rel. Ez a mennyiség 13,5-szöröse a tengervizének. Még nagyobb a rubidium szóródása, ha a minimumot vesszük figyelembe, amely 0,87 pg/1 azaz nem éri el az 1,0 pg/l-t sem. Ezt a kis értéket a mórahalmi vízben mutatták ki. A rendelkezésre álló adatok szerint a rubidium egységesen kis mennyiséget ér el a rétegvizekben. Korlátozottan feldúsulnak viszont a nagybaracskai és a dávodi hévizben (83,3-46,8 pg/I). (De ezek az értékek meg sem közelítik a rábasömjéni víz kiugróan magas mennyiségét.) A rendelkezésünkre álló hazai rubidium mennyiségi adatok sem közelítik meg a rábasömjéni csúcsértéket. Ebből levonható az a következtetés, hogy a rábasömjéni vízben a rubidium jelentős mennyisége fokozottan kihangsúlyozza ennek a víznek genetikai érdekességét és különlegességét. A 9.ábrán szemléltetjük összefoglalóan a hat leggyakoribb nyomelem mennyiségi adottságát a vizsgált vizekben, a 10. ábrán pedig kördiagramban adjuk meg domináns nyomelemek %-os eloszlását az egyes vizekben, amelyek alapján az alábbiak szerint tipizálhatjuk a hévízkutak vizeit típusjellemzőikkel együtt. A vizsgált vizek domináns nyomelemeinek százalékos eloszlása a helyszínrajzi számozással. 10. ábra. A vizsgált hévizek domináns nyomelemeinek százalékos eloszlását szemléltető ábra 1.) Tengervízben uralkodó a bróm (75,6 %) ezért a tengervíz a brómos vizek nyomelem tartományba sorolható, amelyhez még a bőr, a fluor és a stroncium is jelentős mennyiségben kapcsolódik. A jód alacsony értéke is típusjellemző. Vezető nyomelem tartalma 55362 pg/1. 2. ) A rábasömjéni víznek kiugróan nagy a nyomelem tartalma. A vezető nyomelemek mennyisége 188137 pg/1, így a domináns elemek 92,6 %-t képviselnek eloszlási szempontból. Ezen belül a halogén elemek (F, Br, I) meny- nyisége 100916 ju.g/1 azaz 57,9 %-ot tesz ki. A bróm fel- dúsulása a legnagyobb mert 38,2 %-ot, a jód 15,9 %-ot, a fluor pedig 3,7 %-ot képvisel. A domináns elemek közül a bór megközelíti a brómét (32,2 %-ával). A stroncium pedig 9,8 %-kal gazdagítja a víz domináns elem tartalmát. A rábasömjéni vízben vezető nyomelem még a lítium és a rubidium. A rábasömjéni víz így a brómos-bóros vizek közé sorolható igen jelentős jód, stroncium, lítium, fluor, rubidium tartalommal. 3. ) A sárvári 2. sz. kút vezető nyomelem tartalma 5186 Og/1, ezen belül a domináns elemek mennyisége 4751 pg/1. így a domináns elemek 92,1 %-ot képviselnek. A halogén elemek összes mennyisége 2245 pg/1, és ez a vezető nyomelemek 47,2 %-a éri el. A kút vizében a legnagyobb mennyiségben a bór dúsult fel (30,3 %) és ezt az értéket megközelíti a bróm (24,2 %) és a jód 22,4 %-kal. Ezért ezt a rétegvizet összetett bóros-brómos-jódos vizek nyomelem típusába soroljuk. A víz típus jellemzője még a relatíve magas stroncium, fluor tartalom, amelyet színez meg a lítium és bárium is. 4. ) A sárvári 3. sz. kút vezető nyomelem tartalma 3270 pg/1, amely 86,5 %-ot ér el a nyomelem sorában. A halogén elemek összes mennyisége (F, Br, J) 1061 pg/1, azaz 37,4 %. Ez a mennyiség kb. a fele a mélyebb 2. sz. hévízkútnak. A vizsgált vízben a bór fordul elő legnagyobb mennyiségben 911 pg/l-rel. Ez az érték a domináns elemeken belül 32,1 %-ot képvisel. Mellette a másik domináns nyomelem 30,3 %-kal a stroncium. Ezért azt a hévizet a bóros- stronciumos nyomelem típusába soroljuk. Típusjellemzője még a fluor jelentős mennyisége (17,6 %), továbbá a bróm és a jód valamint a bárium. A tárgyalt Rába-völgyi kutakról az utóbbi értékelést állítottuk össze: A Rába-völgyéhez kapcsolódó hévizek közül hazai szempontból egyedülálló az igen nagy nyomelem tartalmú rábasömjéni gyógyvíz, amely azért igen gazdag különböző vezető nyomelemekben, mert a vízben meghatározó szerepet játszanak a halogén elemek és ezen belül pedig a bróm. A brómhoz jelentős mennyiségben bór is csatlakozik. így különleges nyomelem típust képvisel egyedi típusjellemzőkkel. Ezért ez a brómos-bóros karsztos hévíz különleges egyedi típust képvisel, amelyből az a következtetés vonható le, hogy a medence aljzati karsztos hévíztároló rendszer fejlődése igen bonyolult és több lépcsős fejlődési folyamat révén alakult ki. Továbbá a szakirodalom szerint vált korlátozott kiterjedésű zárt rendszerré. Ehhez kapcsolódva valószínűsítjük, hogy a hévíztartó rendszerben kimutatott nyomelemek és ezen belül egyes feldúsult nyomelemek származási- lag alapvetően nem tekinthetők elsődlegesnek, hanem migrációs folyamatok révén másod és harmadlagosan kerültek az adott rendszerekbe csapdázódva gazdagítva a nyomelem adottságokat. A Rába-völgyébe telepített rétegvizes kutak nyomelemeik alapján a közös jellemzők mellett olyan egyediségeket mutatnak, amelyek arra utalnak, hogy a mélyebb rétegek gazdagodásának feltételei nyomelemekben kedvezőbbek voltak, mint a magasabb rétegvizekének. Az ásványosodási feltételek vertikális irányú csökkenése arra utal, hogy a
