Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 3. szám - Dobos Irma - Scheuer Gyula: A Rába-völgyi Sárvár-Rábasömjén-i és a Duna-Tisza köz déli határ menti hévízkutak makro- és mikroelemeinek összehasonlító vizsgálata
33 A Rába-völgyi Sárvár-Rábasömjén-i és a Duna-Tisza köz déli határmenti hévízkutak makro- és mikroelemeinek összehasonlító vizsgálata Dobos Irma1 - Scheuer Gyula2 ‘H-1027. Budapest, Margit krt. 44. - irma.dobos@gmail.com 2H-1126. Budapest, Szendrő u. 6. Kivonat: A jelen anyagban két hazai egymástól távol eső morfológiai tájegység hévizkútjainak makro- es nyomelemvizsgalatat vegeztek el és ennek eredményeit értékeljük vízföldtani vonatkozásban. Ennek a munkának keretében első lépésben a megmintázott hévízkutak megvalósításával kapcsolatos történeti események és a létesítésük folyamatait ismertetjük és összegezzük. Ezen belül az egyes kutak kutatás történetét és kiképzési, hozam és egyéb főbb jellemzőiket tárgyaljuk. Ezeknek az adatoknak ismertetésével célunk volt feltárni azokat az előzményeket, amelyek a mai helyzet kialakulásához vezettek. Második lépésben részletesen ismertetjük a különböző víztartókból vett vízminták makro-és nyomelem vizsgálatának eredményeit és ezeket összehasonlítottuk, majd értékeltük rendszerdinamikailag. Az eredmények alapján megállapítható volt, hogy a két egymástól jelentős távolságra fekvő víztartó rendszerek nyomelem adottságai jelentősen eltérnek. Ebből az a vízföldtani következtetés vonható le, hogy fejlődésükben a közös rendszerbeli adottságok mellett a helyi tényezők és különböző irányú áramlási folyamatok is döntő szerepet játszottak. Kulcsszavak: karsztos és rétegvíz tárolók, hévízkút, geofizika, vízkémia, 1. Bevezetés A már korábban megkezdett Kárpát-medence hévizeire vonatkozó nyomelem kutatásokat olyan újabb területek hévizeire terjesztettük ki, amelyekből további vízföldtani információk nyerhetők mind a medencealjzati repedezett tároló rendszerekre, mind pedig a felső-pannóniai rétegvizes hévizekre. (Dobos I. et. al. 2012. Scheuer Gy. 2012) E vizsgálatoknak alapvető célja volt, hogy a különböző kifejlődésű és típusú hévizes hidrodinamikai rendszerekből származó vízminták nyomelemeinek mennyiségéből és eloszlásából kívántunk következtetni arra, hogy ezek fejlődésében a Kárpát-medencét kialakító lemeztektonikai folyamatok milyen szerepet játszottak. Ezen belül kívántuk azt is megismerni, hogy az egyes medencealjzati szerkezeti egységek repedezett tároló rendszereinek hévizei között milyen eltérések mutathatók ki nyomelem adottságaikban. Tisztázni akartuk, még hogy ezeknek van-e a felettük települő felső -pannóniai rétegvizes tároló rendszerek között közvetlen, vagy közvetett (áttételes) át-, illetve feláramlási vízföldtani kapcsolat és ezt a nyomelemek mennyiségi és eloszlási a- dottságai visszatükrözik-e. Ezen kívül még azt, hogy a rétegvizes rendszerek között mind horizontálisan, mind pedig vertikálisan a nyomelemek alapján felismerhetők-e olyan vízföldtani összefüggések, amelyekből esetleg a nyomelemek származására is következtetni lehet, vagy milyen egyéb tényezők játszottak közre feldúsulásokban, ill. hiányukban. Az előzőekben felvázolt célkitűzések elérése és megvalósítása érdekében a mintavételezésnél főszempontként kezeltük a különböző helyekről történő tengervíz mintavételt, amelyek kiindulási alapként szolgáltak az összehasonlító és származási vizsgálatokhoz. Ezzel kapcsolatban négy helyről történt mintavétel és ezek közül itt Izland déli partján vett vízminta vizsgálati eredményeit használtuk fel, mert az e- setleges antropogén tényezők befolyásoló szerepet figyelembe véve itt ítéltük a legkisebbnek. A mintavételi helyek kiválasztásánál pedig az alábbi szempontokat vettük figyelembe mind a medencealjzati repedezett karsztos tároló rendszerekre, mind pedig a rétegvizes rendszerekre egyaránt a medencealjzati térkép alapján. (Haas J. et al. 2012) a. ) Főszempont volt, hogy a medencealjzati karsztos tárolók közül, hogy az egyik az Alcapa, másik a Tisza főegység területére essen, s egymástól minél távolabb legyen. b. ) A medencealjzatok tektonikailag tagoltak legyenek. c. ) Milyen mélységű vízföldtani ismeretek állnak rendelkezésre. d. ) Ismert legyen a medencealjzati rendszerek környezetében a fedő üledékek hévíz tároló rendszereit hasznosító és megmintázható kutak száma. nyomelemek e,) A kutak kitűnjenek különleges adottságaikkal a medencealjzati repedezett tároló rendszerek sorából. Ilyen szempontok figyelembevételével választottuk ki a Dunántúlon a Rába völgyében Sárvárt és környékét, ahol Rábasömjénnél feltárták a devon-márványból és miocén mészkőből származó vizet, amelynek igen nagy az oldott sótartalma és ennek vizének bepárlásából állították elő egy1. ábra. Áttekintő helyszínrajz a sárvári területről a mintavételi helyek feltüntetésével A. Rábasömjén, B. Sárvári strand és Welncss fürdő, I. Rábasömjén-i 1. sz., sárvári 2. és 3 sz. mintavételi hely Ezt a hévizet a szakirodalomban 1975-ben genetikailag zárt rendszerű fosszilis tengervízként írták le. (Erdélyi M. et al. 1985) A rendszert megcsapoló hévízkút medencealjzati szempontból az Alcapa Főegységen belül a Felső-Aus- troalpi egységhez tartozó hévíztárolóból nyeri részben vizét, amelynek különlegessége az igen jelentős nátrium-klo- rid tartalom és ez az adottság hazai szempontból is egyedisége miatt kiemelkedő jelentőségű. E területen kedvezőek még a felső pannóniai homokrétegek hévizeinek nyomelem adottságaira vonatkozó mintavételi lehetőségek is, mert Sárváron az elmúlt időszakban több ilyen kutat létesítettek. Ezért Sárvár és közvetlen környéke mind medence alj zati hévíztermelés mind pedig a felső-pannóniai homokrétegekre telepített hévízkutak szempontjából egy adott területként makro- és nyomelemek vizsgálatára egyaránt kiválóan megfelelt. így a kutak üzemeltetőinek engedélyei alapján három kútból lehetett vízmintát venni, rábasömjéni 2. és a Sár-
