Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 3. szám - Dobos Irma - Scheuer Gyula: A Rába-völgyi Sárvár-Rábasömjén-i és a Duna-Tisza köz déli határ menti hévízkutak makro- és mikroelemeinek összehasonlító vizsgálata
34 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 3. SZ. vári Strand- és Wellnes fürdő vízellátását biztosító 2. és 3. jelű kútból (/. ábra). A Kárpát-medencei összehasonlító nyomelem vizsgálatok területi kiválasztásánál az előzőekben felsorolt szempontok alapján a Tisza főegységen belül azért esett a választás a Duna-Tisza köz déli határ menti részére mert már korábban megmintáztuk a Villány-Bihari medencealjzati egységen belül a nagybaracskai hévízkutat, amely kréta mészkőből nyeri vizét. A kút morfológiailag a mai Duna völgy baloldali peremi részen, helyezkedik el és a termelt hévíz karsztvízföldtani szempontból nagyon érdekes nyomelem vizsgálati eredményt szolgáltatott. így a feltárt mélykarsztos medencealjzati hidrodinamikai rendszerről rendelkezünk adatokkal és ismertük makro- és nyomelem összetevőt. Ezért kiegészítésként a határmenti területek felső-pan- nóniai rétegvizeket hasznosító kutakat kellett csak megmintázni, összehasonlító vizsgálati célokra. A területi választásunkat jelentős mértékben befolyásolta még, hogy a határ menti területek medencealjzata erősen tagolt változó mélységű süllyedékekkel és kiemelkedő vonulatokkal továbbá e- gyéb különféle szerkezeti elemekkel, amelyeket a térségben mélyített szénhidrogén kutató fúrások eredményei bizonyítottak (Dank V. 1963, Jámbor Á. 1986) amelyek a neogén fedőüledékek képződéséhez kapcsolódóan kihatottak a rétegvizek nyomelem adottságaira is. Ezen a területen mintát vettünk: Dávod, Mélykút, Mórahalom és Szeged hé- vízkútjából (2. ábra). A 3. ábrán a makro- és a nyomelemekre vizsgált területeket a Kárpát-medence medencealjzati szerkezeti egységein belül (Haas J. et al. 2010) és a vizsgált Duna-Tisza közi területen vett vízminták környezetében, s a Tisza főegységen belül a szerkezeti egységeket mutattuk be (4. ábra). A 3. ábrán a makro- és a nyomelemekre vizsgált területeket a Kárpát-medence medencealjzati szerkezeti egységein belül (Haas J. et al. 2010) és a vizsgált Duna-Tisza közi területen vett vízminták környezetében, és a Tisza főegységen belül a szerkezeti egységeket mutattuk be (4. ábra). 2. ábra. Áttekintő helyszínrajz az észak-bácskai területről a mintavételi helyek feltüntetésével 2. Nagybaracska, 5. Dávod, 6. Mélykút, 7. Mórahalom, 8. Szeged így e területen öt makro- és mikroelemről részletes vizsgálati adatsor állt rendelkezésünkre az összehasonlító vizsgálatokhoz, amelyen belül egy a karsztkút vizének összetételét szemlélteti, míg négy a térség felső-pannóniai rétegvizeinek adottságait tárja elénk. Összegezve a jelen közleményben az összehasonlító makró és mikroelem vizsgálatok alapját a tengervízen kívül nyolc helyről vett és meghatározott minta képezte. Ehhez kapcsolódva a szerzők természetesen tisztában vannak azzal, a ténnyel, hogy a viszonylag kevésszámú makro- és nyomelem adat és az ezekből levonható következtetések csak előzetes értékűek, de arra elégségesek, hogy a további széleskörű és esetleges átfogó kutatások kiindulási alapját biztosítsák. Emellett még felhívják a figyelmet a nyomelemek jelentőségére, mert a jelen vizsgálatok is egyértelműen bebizonyították, hogy a felső pannóniai rétegvizek nyomelem adottságai nagyon érdekesek és szerteágazóak. Továbbá azt, hogy a vizsgálatok eredményei lehetőséget nyújtanak a makró elemek alapján történő típus besoroláson túlmenően a nyomelemek mennyiségi és eloszlási adottságaik figyelembevétele szerinti osztályozására is színesítve és gazdagítva mind a repedezett, mind pedig a rétegvizes rendszerekre vonatkozó eddigi ismereteinket. A 3. ábrán a makro- és a nyomelemekre vizsgált területeket a Kárpát-medence medencealjzati szerkezeti egységein belül (Haas J. et al. 2010) és a vizsgált Duna-Tisza közi területen vett vízminták környezetében, és a Tisza főegységen belül a szerkezeti egységeket mutattuk be (4. ábra). 3. ábra. Hazánk medencealjzati szerkezeti egységei Haas J. et al. nyomán (2010) a vizsgált területek feltüntetésével A. Sárvári terület, B. Észak-bácskai terület 1. Alcapa főegység, 2. Közép-magyarországi főegység, 3. Tisza fóegsség Mecsek 4. ábra. Az észak-bácskai terület medencealjzati egységei A. Mecseki szerkezeti egység, B. Villány-Bihari szerkezeti egység, C. Békés-Kodrui-egység 1. Hegységi területek, 2. Medencealjat, 3. Felszíni és felszínközeli karsztos kőzettestek 5. ábra. A vizsgált észak-bácskai terület pretercier medencealjzatának szintvonalas térképe a főtektonikai elemek feltüntetésével. (Haas J. et al. nyomán 2010) Ezen kívül bemutatjuk még, hogy a vizsgált kutak környezetében a medence aljzat milyen tagolt kiemelkedésekkel és mély süllyedékekkel, amelyek közül egyesek az 5.000 m-t is meghaladják jelezve mennyire kivastagodhatnak a neogén üledékek ilyen helyeken (5. ábra). Ezen az ábrán a szintvonalakon túlmenően feltüntettük még azokat a medencealjzati főbb tektonikai elemeket is
