Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 3. szám - Nagy László: Az elöntött terület meghatározása

14 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 3. SZ. 2007) meg sem közelítik az egyes szerzők számításai, köz­lései. Irodalmi hivatkozás hiányában nem tudni, hogy hon­nan származnak a 6. táblázatban is bemutatott adatok, de jelentős, csaknem húszszoros eltérések tapasztalhatók. Mint látható volt, a gátszakadásokkal kapcsolatos adat­gyűjtés során sok adat került elő az elöntött terület nagysá­gára. A bizonytalanság megszüntetése miatt fontos, hogy a gátszakadásokon alapulva fel legyenek dolgozva azok a tör­ténelmi adatok, melyek az elöntött területre vonatkoznak. Ehhez kapcsolódóan azon gátszakadásoknál, melyeknél nem rendelkezünk elöntési adatokkal, műszaki becslés alap­ján az elöntött terület nagyságára közelítő érték legyen meg­határozva. Meg kell jegyezni, hogy Korbély (1937) adatai erősen a- lulbecslik az elöntött területre vonatkozó adatokat, még Lászlóffynak (1982) a 6. táblázatban közölt adatainál is jobban. Ugyanez állapítható meg a 7. táblázat alapján is. 6. táblázat. Különböző szerzők által valószínűsített elöntési területek az 1879, 1881. és 1888. évi Tisza-völgyi árvizeknél Szerző 1879 | 1881 | 1888 Megjegyzés hektár Zawadowski (1892) 125034 165656 447200 Kvassay (1900, 1916) 112935 140223 287522 Korbély (1937) 48760 38353 223675 csak Tisza Babos-Mayer (1937) 140000 140000 328000 Zrínyi-László (1961) 366465 89700 97290 Lászlóffy (1982) 119000 61500 282400 csak Tisza 7. táblázat. 1876. évi elöntések különböző szerzőknél Szerző kát. hold ha Megjegyzés Zawadowski (1892) 564 055 324 332 Kvassay (1916) 638 104 366 910 Korbély (1937) 67 800 38 985 Csak Körös-völgy Babos - Mayer (1937) 713 043 410 000 Zrínyi - László (1961) 3 000 1 725 Lászlóffy (1982) 133 000 Csak Tisza Nagy (2005)18 1239 654 712 141 Nagy (2005)19 20 1529 142 879 256 Az öblözetek elöntésének gyakorisága Jelenleg Magyarországon az árvízvédelmi statisztikák 55 Duna-völgyi (1.01-1.55 jelüek) és 96 Tisza-völgyi (2.01- 2.96 jelüek) öblözetet tartanak nyílván. Az évszázadok so­rán az összeírt gátszakadásokból 884 esetre van adatunk20, hogy a víz betört az öblözetbe a mai Magyarország terüle­tén (398 esetben dunai és 486-ször tiszai öblözetbe). A 398 Duna-völgyi vízbetöréshez 754 gátszakadás (8. táblázat), míg a Tisza-völgynél a 485 vízbetöréshez 803 gátszakadás tartozott (9. táblázat). Ezen elöntések megoszlása azonban nem egyenletes. Az 55 dunai öblözetből 19-be egyszer sem tört be a víz, amióta megépült a gát, a 96 tiszai közül a gáté­pítés hatására a szárazon maradt öblözetek száma 51. Úgy tűnik, hogy ez a 70 öblözet biztonságosabb, ők a gátépítés és folyamszabályozás hatalmas munkájának fő haszonélve­zői. Ugyanakkor vannak olyan öblözetek, melyek többszö­rösen hátrányos helyzetűek, gyakoriak a vízbetörések az öb­lözetbe. Lehet, hogy a jövőben az árvízvédelmi fejlesztések sorolásánál ezeket a szempontokat is figyelembe lehet ven­ni. Azon öblözetek száma 13, ahol 25-nél többszöri vízbetö­18 Országos Levéltárban Tisza Kálmán miniszterelnök levele Ferenc József császárhoz. 19 Országos Levéltár: az alispáni jelentések összegzése alapján. 20 Bármilyen adat. Az elöntött területre vonatkozó adat lényegesen kevesebb. rés21 volt az öblözetbe, és azon öblözetek száma 11, melyek 10-nél többször lettek elöntve. A Duna-völgyben a Buda- pest-Bajai (volt Pestmegyei-Sárközi Társulat) öblözetbe 104-szer tört be a víz, összesen 202 ismertté vált gátszaka­dáson. Az öblözet méretei azonban azt mutatják, hogy so­sem került az öblözet még 80 %-os elöntés alá sem. Kétségtelen, hogy a Budapest-Bajai öblözet esetén a legnagyobb károk elszenvedői az öblözet déli oldalán lakók voltak. Viszonylag jó állapotú töltéseik ellenére a fentebbi töltésszakaszokon kialakult gátszakadások miatt mindig ők kerültek víz alá. 8. táblázat. A mai Magyarországon a Duna-völgyi l,0x 1.1 X l,2x 2,lx l,4x l,5x B Sz B Sz B Sz B Sz B Sz B Sz l.xl 34 35 7 17 0 0 13 15 0 0 36 39 l.x2 5 5 4 10 5 6 9 11 0 0 2 2 l.x3 0 0 1 10 4 4 0 0 0 0 5 19 l.x4 1 1 1 1 1 1 0 0 0 0 16 16 l.x5 25 37 0 0 37 46 2 4 0 0 3 3 l.x6 7 10 0 0 27 27 0 0 0 0 l.x7 1 1 8 8 2 2 2 2 3 3 l.x8 0 0 0 0 16 16 0 0 5 5 l.x9 0 0 0 0 2 4 1 1 104 202 l.xlO 6 7 0 0 2 2 1 I 1 1 Összesen B (vízbetörések száma): 398, Sz (gátszakadások száma): 754 A Tisza-völgy legtöbbször elöntött öblözete 73 vízbetö­réssel és 200 feletti gátszakadással a 2.57 jelű Szamosközi öblözet (ld. 9. táblázat). Voltak évek, amikor két árhullám különböző helyeken szakított, mint például 1877. március és május. Meg kell jegyezni, hogy a 215 gátszakadás több, mint a mai Magyarország területére vonatkozó gátszakadá­sok negyede. A mai Magyarországon a Duna-völgyi öblözetek elönté­sével22 23 kapcsolatos adatokat mutatja a 8. táblázat, öblöze- tenként szétválasztva a vízbetörések számát és az ezekhez kapcsolódó gátszakadások számát. Ugyanezen adatok a Ti- sza-völgyre a 9. táblázatban találhatók. A 8. és 9. táblázatok adatai nem tartalmazzák az ország­határral osztott öblözeteknél a külföldi gátszakadásból át­folyt víz okozta elöntéseket, az átfolyásokat, valamint azo­kat az elöntéseket, amikor a gátszakadás utáni következő ár­hullám még bezáratlanul találta az öblözetet, és ezért újabb elöntés következett be2'. Egy-egy öblözet árvízkor egy időben több helyről is el­öntésre kerülhetett. Például az 1956. évi jeges árvíznél az 1.51 Margittaszigeti öblözetbe három helyen tört be a Duna összesen 20 gátszakadáson keresztül. Ugyanakkor sokszor előfordult, hogy két folyó találkozásánál az öblözetbe mind­két folyó felől betört a víz. Ezeket az eseteket sem vehetjük az öblözet kétszeri elöntésének, a két irányból történő víz­betörés az öblözet szempontjából csak egy eset. Csak a fen­tiek pontos ismeretében lehet arra a kérdésre pontosan fe­lelni: Hány árvíznél alakult ki gátszakadás következtében az öblözetben elöntés? 21 Nem feltétlenül jelent annyi árvizet, egy árvíznél is különböző helyekről jöhet az elöntés. Azonban ha egy helyen több gátszakadás is volt (mint például 2001-ben Tarpánál három) az egy vízbetörési helynek számít a 8 és 9. táblázatokban. 22 Az „öblözet elöntése”kifejezés helyett a XIX. században gyakran hasz­nálták az „öblözet megmerülése” kifelyezést. 23 Volt olyan öblözet, amelyet a sorozatos gátszakadások következtében kialakult elkeseredettség miatt (és valószínűleg anyagi források hiányában) az érdekeltek 17 évig nem zárattak be.

Next

/
Thumbnails
Contents