Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 3. szám - Szesztay Károly 1925-2013

10 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 3. SZ. pét a párolgási és csapadék képződési folyamatok szabá­lyozásában) a fentebbi elgondolások keretei között az a- lábbi főbb feltételek szerint lehetne az éghajlat kutatás, illetve a globális klimatológiai és hidrológia szerves ré­szévé tenni: 1. Mindenek előtt szükség van a jelen tanulmányban első közelítésként alkalmazott egyszerűsítések és közelí­tő megoldások ellenőrzésére, kiegészítésére és továbbvi­telére. Jóval részletesebb elméleti vizsgálatokra és tá gabb körű tapasztalati adatokra van szükség az olyan messzemenő egyszerűsítések felülvizsgálatához, mint például a levegő CEA tényleges kisugárzási tényezőjének helyettesítése a térszíni hőmérsékletre redukált CEAS ér­tékkel, vagy a hőmérséklet albedót szabályozó szerepé­nek számszerűsítése az 5. ábra AEB görbéjével. Több vonatkozásban felül kellene vizsgálni és tovább kellene folytatni az önszervezés hatékonyságát és az egyensúlyi feltételek alakulását elemző szimulációs vizsgálatokat is. Ellenőrzést és pontosítást kívánnak például a Bowen aránynak a 2. ábra A.6. egyenlete szerinti értékei, vala­mint a másodlagos állapotjellemzők meghatározására alkalmazott megoldások. Háromnál bizonyára jóval több albedó értékre volna kívánatos támaszkodni a rendszer állapotjellemzőinek a 4. ábra szerinti hatásvizsgálatában és számszerűen vizs­gálni kellene a hőmérsékleti visszacsatolások szerepét is az állapotjellemzők hosszú távú stabilitásában és rövid időtávlatú változékonyságában. 2. Az ellenőrzött és kiegészített globális vizsgálatra támaszkodva lehet elindulni a nagytérségi koherencia és a helyi sokféleség kölcsönhatásainak és egymást kiegé­szítő szerepének feltárása, vagyis a légkörzési modellnek a beillesztése felé az 1. ábrán vázolt hármas tagozódásé önszervező és önszabályozó rendszer keretei közzé. Első lépésként bizonyára szükség lesz s globális modell kie­gészítésére a két félgömb egyedi sajátosságaival és köl­csönhatásaival, majd a két félgömbön belül az egyenlí­tői és a sarkvidéki övezetek "ütköztetésére", vagyis a szubtrópusi és a sarkvidéki futóáramok dinamikájára összpontosítóan tagozódott hemiszferikus éghajlati és vízkörforgási modellekre. Az így előrehaladó övezeti és nagytérségi bontással párhuzamosan kerülhet majd bizo­nyára sor az időbeli ingadozások fokozatos bekapcsolá­sára, vagyis a sugárzási és hőháztartási mérleg, valamint a függőleges hőáram szüntelen változásából adódó sajá­tosságok figyelembevételére is. 3. A globális és nagytérségi modellek "hitelesítésé­nek" egyik célszerű eszközeként is gondolni lehetne az éghajlat és a vízkörforgás földtörténeti múltjának feltá­rására, vagyis a 4. ábrán nagyon hozzávetőlegesen jelölt CD érték tartományok jóval részletesebb és pontosabb e- lemzésére. Ehhez kapcsolódva kerülhetne sor olyan pla- netáris méretű tényezők és folyamatok szerepének vizs­gálatára, mint például a szárazföldek egyesülési, illetve szétbomlási ciklusának hatása a légkörzés, a vízkörfor­gás és a tengeráramlások alakulása, vagy a globális szintű kölcsönhatások szerepe a növényállomány és a légkörkémia, illetve az éghajlat és a vízkörforgás alaku­lásában. ' Köszönet Kutatói tevékenységem kialakulásához és formálódá­sához kapott indítékokért és támogatásért elsősorban Lászlóffy Woldemámak, Mosonyi Emilnek, Gilbert YVhitenak, Enzo Fanonak, Siegfried Dycknek, Paul Bocknak, Orlóci Istvánnak és Nováky Bélának tarto­zom köszönettel. Irodalom Bock,P. (1967-69): Szakértői tanulmányok a Föld vízmérlege" munka­csoport számára. Nemzetközi Hidrológiai Program, UNESCO, Pá­rizs. Bowman, A.F. (szerk) (1990): Soils and the greenhouse effect. John Wi­ley and Sons, Chichester. Budyko, M.J. (1982): The Earth s Climate: Past and Future. Academic Press, New York. Dyck, S. (1978): Angewandte Hydrologie. VEB Verlag für Bauwesen, Berlin. Eagleman. J.R. (1980): Meteorology: The Atmosphere in Action. D. von Nostrand Comp., New York. Eagleson, P.S. (1978): Climate, soil and vegetation. Wat. Resour. Res. 14.(5) 705-776. Fano. E. (1970-77): Preparations for the United Nations Water Confe­rence. New York and Mar del Plate. Jastrow, R. - Thomson. M.H. (1972): Astronomy. John Wiley and Sons. New York Lászlóffy Woldemár (1948-50): Hidrológiai számítások. BME. Magánta­nári előadások ás konzultációk Budapest. Mosonyi Emil (1948-51): BME előadások és kutató munka a hidraulika és a vizépítéstan köréből. Budapest. Nováky Béla (1994): A széndioxid növekedés hatása a szomatikus ellen­állásra. Kézirat. GATE, Gödöllő. Orlóci István (1991): Rendszerelvű kutatások a Tisza hazai vízgyűjtőjén. Hidrológiai Közlöny, 71/4. Rákóczi Ferenc (1989): A két félteke nedvesség-viszonyai. Vízügyi Köz­lemények, 4. filzet. Szeszlay Károly - Sz. Gábor Margit (1992): Bolygónk véges türelme: Meddig terhelhető a bioszféra? Akadémiai Kiadó. Budapest. Tullar, RM. (1972): Life: Conquest of Energy. Holt, Rinehart and Wins­ton Inc., New York. White. G.F. (1970): Inrtegrated River Basin Development. United Nati­ons publication. Sales No. E. 70. II. A. 4., New York. To the 70-th birthday of Dr. Károly Szesztay Abstract: Károly Szesztay, Civil Engineer, Professor h.c., Doctor of Technical Sciences, retired Senior Research Associate of the former Institute of Water Management was bom on August 24, 1925 at Nyíregyháza. He was made officer late in 1944 at the János Bolyai Academy of Army Engineers. At the end of World War II he was taken POW by the Russian and returned home in 1947. He graduated in Civil Engineering from the Budapest Unviersity of Technology in 1950 and joined the teaching staff at Chair II of Hydraulic Engineering. His experience in education-research, together with his proficiency in Russian and German acquired while in captivity have staked out his future career.

Next

/
Thumbnails
Contents